Csobánc vára

A lenyűgöző Balaton-felvidék híres tanúhegyeinek egyike a Csobánc. A tetején álló középkori várrom, valamint a túrázás közben útba ejthető, téglalap alaprajzú, klasszicista stílusban épült Szent Donát-kápolna miatt kiérdemelten kaphat helyet a kirándulási bakancslistánkon. Ha mindez nem volna elég, az 1830 körül épült kápolnától páratlan kilátás nyílik a környékre.

Csobánc várának mintegy 500 évre nyúlik vissza a története; a végházat a Gyulaffy-család építette az 1500-as
évek elején, s a nemzetség leghíresebb tagját, Gyulaffy Lászlót az 1500-as évek közepén, második felében az ország egyik legnevesebb törökverőjének, bajvívójának tartották.

Fiatalon Csobánc várában szolgált Béri Balogh Ádám kuruc brigadéros a gyalogság vajdájaként, és részt vett a törököt kiűző
háborúban. Alakja sokaknak a máig népszerű A Tenkes kapitánya című klasszikus tévésorozatból ismerős.  

Csobánc várát a törökök - hasonlóan a sümegihez - sosem tudták bevenni, noha számos ostromot vívtak ellene. A vár 1669-ben az Eszterházy-család birtokába került, majd a kuruc időkben dunántúli véghelyként szerepelt; Bottyán János kuruc generális többször megfordult Csobánc várában is, hiszen a dunántúli hadakat a közeli Sümeg várában létesített főhadiszállásáról vezényelte. A Rákóczi szabadságharc bukása után azonban a császári erők Csobánc várát is lerombolták.

Szent Donát-kápolna

A Csobánc lábánál lelhetünk rá az 1830-ban emelt Szent Donát-kápolnára, amely a szőlőskertek és szőlősgazdák védőszentjéről kapta a nevét. A névadó még a klasszicista stílusú, téglalap alapú, félköríves záródású műemlék 28 kg súlyú harangján is feltűnik, ahol a következő felirat áll: „Szt. Donát könyörgése szöllöinket védelmezze”.

A bájos kápolnánál a Tapolcai-medence tanúhegyeivel a környék egyik legszebb kilátása vesz le minket a lábunkról. Sőt, innen nem messze egy kevésbé ismert kőtengert, a Papaska-köveket is felfedezhetjük.