Bohinj

A legenda szerint, amikor az Úr a világot teremtette, és földet osztott az embereknek, elfeledkezett egy kisebb csoportról, akik csöndesen vártak. A türelmükért és szerénységükért cserébe Isten úgy döntött, hogy nekik ajándékozza a föld legszebb részét, amit magának tartogatott. A terület azóta a Bohinj névre hallgat, ugyanis a Boh szó szlovénül Istent jelent.

(c) pixabay.com

A Bohinji-tó nevéhez egy másik legenda is kapcsolódik. A mítosz szerint a Bohinji-tó partján élt Aranyszarv (Zlatorog), a kecskebak, akinek vérétől gyógyító virág terem, és szarva a völgy titkos kincsesládájának a kulcsa. A kecskének szobrot is emeltek a tó partján.

Ez festői szépségű völgy, körülbelül 20 km hosszúságban, egy keskeny, Soteska nevű faluban kezdődik. A központi részében felső és alsó völgyre osztódik (Zgornja és Spodnja Dolina), azután Ukancban végződik, a Komna-hegy lábánál és Komarča szikláinál.

(c) pixabay

A Bohinji-tó, a legnagyobb állandó természetes tava Szlovéniának, télen-nyáron csábítja a vendégeket. Tágabb értelemben, a közvetlen környezete is Bohinj részét alkotja: az Alsó Bohinj hegységlánc gerince, melyhez Črna prst (1844 m), Rodica (1966 m) és Vogel (1922 m) tartozik, Komna – egy magas karsztfennsík, a Triglavi tavak völgye és a Fužinarska-fennsík, mely a Bohinji-tó felett emelkedik, és a Pokljuka délnyugati része. 

Bohinjban természeti és kulturális nevezetességekből nincs hiány. Bohinj szimbóluma a Bohinji-tó a híddal és a Szent János (sv. Janez) templommal.

A tó másik oldalán - Ukancban, az 51 m magas kétágú Savica-vízesés található, amely a Sava Bohinjka folyó forrása, melyet feltétlenül érdemes megtekinteni. Ha itt tesszük le az autónkat, akkor egy 21 kilométeres körtúrát tehetünk, ennek során érintve a Száva forrását és vízesését is, valamint a tavat is megkerülhetjük.

Egy drótkötélpályán, kabinos felvonóval feljuthatnak az 1535m magas Rjava Skala-ra, vagyis a Vogelre, ahonnan pompás kilátás nyílik a Júliai-Alpokra. 

A helyi, jellegzetes falvakban, elsősorban a Felső-Bohinj-völgyben, sok a látnivaló, például a Mostnica-kanyon és az Alpesi Pásztorok Múzeuma Stara Fužinában, a különleges szénaszárító állványok (kozolec) és az Oplen Ház  Studor faluban, amely egy régi, szépen karbantartott parasztház, fekete konyhával, pajtával és korhű bútorokkal. Bohinjska Bistricán, Bohinj mai adminisztratív központjában található a Tomaž Godec múzeum régészeti gyűjteménnyel, a bőrcserző műhellyel és az első és második világháború idejéből származó gyűjteménnyel. Ribčev Laz a tó partján fekvő hangulatos falucska.

A festői hegyvonulattal, hegyi legelőkkel határolt, 20 km hosszú és 5 km széles völgy számos lehetőséget kínál különböző nehézségi szintű túrákra. A Bohinj-tó családi kerekezésre éppúgy alkalmas, mint haladó hegyi és országúti bringázásra.