Látványos farsangi szokások Ausztriában

Ausztriában a téli ünnepkör utolsó része a farsang (Fasching), amikor bálok és vidám felvonulások váltják egymást. A farsang a vízkereszttől (január 6.) hamvazószerdáig, a nagyböjt kezdetéig tartó időszak elnevezése, amelyet hagyományosan a vidám lakomák, bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemeznek. A farsang jellegzetessége, hogy a keresztény liturgikus naptárban nem kötődik hozzá jelentős vallási ünnep, alapvetően a gazdag néphagyományokra épül.

A reneszánsz idején alakult ki a vízkereszttől hamvazószerdáig tartó időszak farsang elnevezése (a német fasen, faseln - mesélni, pajkosságot űzni - szóból), amely - főként az utolsó három napban - a szabados mulatozás, kicsapongás, böjtök előtti népünnepélyek ideje is. Az egyébként szigorúan vallásos, hétköznapi életet a féktelen örömünnep váltotta fel ekkor.

Ausztriában a farsangi mulatságok már évszázadok óta izgalmas látványosságnak számítanak, amelynek középpontjában – annak ellenére, hogy Ausztriában sokan kedvelik a telet – elsősorban a tavasz és a hideg évszak, átvitt értelemben pedig a jó és a rossz közötti küzdelem áll. Épp ezért vannak szép maskarások, úgynevezett „Schönperchten” és vannak gonosz maskarások, úgynevezett „Schiachperchten”. A gonoszak közé tartoznak például a boszorkányok, akikkel mindenhol találkozhatunk, a jók közé pedig többek között az aussee-i farsangból ismert „Flinserl”-ek, akik csillogó ezüstflitterekkel és gazdag díszítéssel ellátott kosztümjeikben a Comedia dell Arte Harlekinjére emlékeztetnek. A díszes „Flinserl”-ek általában húshagyókedden lefátyolozott arccal, csúcsos kalapokban és zenészek kíséretében vonulnak végig a településeken. Ugyancsak tarkák, de sokkal kopottasabbak a felső-ausztriai Ebensee rongyos farsangjának felvonulói, akik régi gönceiket faálarccal egészítik ki.

Farsang környéki néphagyomány Salzburg tartományban a télűző ostorpattogtatás. A hagyományos ostorpattogtatás eredeti célja a jó szellemek, a tavasz és főleg a napfény ébresztése, a téli sötétség elűzése. Minél több ostor pattog, annál jobb lesz az év, tartja a régi mondás. A népszokásnak a versenyszellem felkeltése adott új lendületet. Rupertigau és Flachgau télűző ostorpattogtatói díjért mérik össze erejüket. A hét-kilenc fős csapatokba tömörült több mint 1000 ostoros teljesítményét az egyenletesség, a hangerő és a pattogás ritmusa alapján értékelik.

Az Alpok térségében az egyik legelterjedtebb népszokás a “Blochziehen”, azaz a fahúzás, melynek egyik hagyományos helyszíne a tiroli Fiss. A színes szalagokkal feldíszített fenyőfát legények vonszolják végig a falun nagy csinnadratta kíséretében. A hangulatért a főbolond (Bajatzl) felel. Felmászik a háztetőre, onnan söpri a havat az ünneplők fejére.

A jó és a rossz örök harca mellett a farsang természetesen a mulatozásról, felszabadult szórakozásról és az életörömről is szól. A karnevál rendkívüli időszaknak számít, ez mindig is így volt. A farsangi szokások nemhiába tartalmaznak számos elemet a népi kultúrából, az udvari álarcosbálokból, valamint kézművesek és céhek késő középkori és újkori bolondos ünnepeiből. A „bolond világhoz” hozzátartozott az erő- és hatalmi viszonyok megfordítása is.

A rendkívüli, őrült időszaknak természetesen vége is kell, hogy legyen. A számtalan bált és rendezvényt felvonultató farsangi időszak vízkereszttől (január 6.) a húsvét vasárnapot megelőző 40 napos böjt kezdetéig, azaz hamvazószerdáig tart. A karneváli időszak vége előtt azonban még van két kiemelkedő időpont a naptárban, a „bolondos csütörtök” és a húshagyókedd, amely egyben a farsang lezárását is jelenti.

A farsangi időszak végét sok helyen egy spontán vagy szervezett keretek között zajló farsangtemetéssel vagy a farsangi bábu elégetésével ünneplik – szimbolikus módon vagy egy medvebábut temetnek el vagy egy szalmabábut égetnek el. Tirolban és Vorarlbergben a farsang a „szikravasárnappal”, a nagyböjt első vasárnapjával ér véget. Ekkor nagy máglyákat gyújtanak meg, egy boszorkánybábut égetnek el és égő fahasábokat görgetnek le a hegyoldalakon. A karnevált követően vége a felhőtlen mulatozásnak, hamvazószerdától, illetve szikravasárnaptól ugyanis a nagyböjt következik egészen húsvétig, legalábbis a mélyen vallásos katolikusok számára. 

"Lei lei" és kezdődik a farsang Villachban

Az oklevelek szerint a villachi farsangot már a 19. században is megrendezték, először 1867-ben került sor farsangi felvonulásra. Mai formáját csak a második világháború után nyerte el, 1955. február 19-ét tartják a ma ismeretes villachi farsang születésnapjának.

Akkor került sor először egy – kereken 300 résztvevős – felvonulásra és farsanggal kapcsolatos ünneplésre a Dráva-menti város vendéglátóhelyein. Azóta is a „Lei lei“ kiáltás adja meg a jelet a hagyományos villachi farsangra, amely a szezon csúcspontja és a közönség vitathatatlan kedvence. A karintiai bohócok évről évre poénok és paródiák színes kavalkádjával adnak erőteljes életjelet magukról.

A mészárosok napja Salzburgban

A mészáros mesterség napját farsang vasárnapján ünneplik, méghozzá erőt és ügyességet próbára tevő százlólengetéssel és a mészárosok dézsába ugrásával. Az 1981-ben felelevenített látványos régi szokásnak megfelelően a franciskánusok óvárosi templomában kezdődik a nap. Mise után a Szt. Péter főapátság udvarába indul a díszmenet és itt aztán a zászlólengető verseny előtt “lemossák” az újsütetű mészárosról az inasévek alatt elkövetett “bűnöket”.

Férfi- és gyerekfarsang Tirolban

Sehol másutt nem ünneplik olyan lelkesedéssel és változatosan a farsangi szokásokat, mint Tirolban, ahol pompázatos kosztümökben és fantáziadús, kézzel készített maszkokban űzik el a telet.

Mindegyik tiroli karneválnak megvan a sajátossága - legyen az a Matschgerer és Muller Innsbruck és Hall között, a Telfer Schleicherlaufen, a Fisser Blochziehen, az Axamer Wampelerreiten vagy a Nassereither Schellenlaufen -, de magukon viselik egyedi jegyeiket is. Közös bennük az erők összemérésének különleges bemutatása, a jókedv és a hozzájuk illő jellegzetes öltözékek: maszkok, kosztümök és kiegészítők.

Az egyik ilyen hagyományőrző szokás a négyévenként jelentkező és kizárólag férfiak részvételével zajló Schemenlauf Imsti álarcos felvonulás, amely meglehetős elhivatottságot és életörömöt kíván az egész várostól, hónapokon keresztül. 900 férfi veszi ki részét aktívan az eseményből: ugrándoznak, táncolnak, zajonganak és zenélnek, lenyűgözve minden szemlélődőt. A beöltözött figurák hagyományos öltözékben csodálhatók meg: farsangi kosztümök, parókák, maszkok, kesztyűk és kalapok alkotják a kellékeket.

A vasárnap déli harangszó adja meg a jelzést a különleges menet indulására. A felvonulók egy része vízzel spricceli le a nézőket, míg az úgynevezett „kedves leánykák” (Kübelemajen) pedig egy púdertartó edénnyel (kübli) és egy kendővel felszerelkezve incselkednek a bámészkodó tömeggel. A copfos boszorkányok bő, pörgős szoknyában illegetik magukat, seprűiket fejük fölé emelgetve táncolnak, visító üvöltések kíséretében. Ezután tűnnek fel a bolondozás fő alakjai, akik óriási fejdíszben táncolnak egymással, miközben ritmikusan kongatják kolompjaikat. Amint a kolompok és a harangok felcsendülnek, mindenki elhallgat és létrejön a karnevál úgynevezett „szent pillanata”.

Az igencsak kifejezően és művészien megalkotott maszkok mágnesként vonzzák a szemlélődők pillantásait. És valóban egyedülállóan lebilincselőek: a „Schellerek” érett, markáns férfiassága, sötétebb bőrrel, bajusszal és dús szemöldökkel; a „Rollerek” világos, fiatalos, kedves arcvonásai, nőiesnek ható szemekkel, kipirul orcákkal és mosolygós ajkakkal kihangsúlyozzák a kettejük közti éles különbségeket. Bár gyakran értelmezik mindezt a kiöregedett tél és a fiatalosan közeledő tavasz közötti váltásként, a karnevál mégis inkább a barokk egyház és a nemesség játékosságát tükrözi, amelyet később a polgárság és parasztság is átvett.

Az Imsti farsang, a Schemenlauf 3-4 évenként kerül megrendezésre, a közbeeső években egy szerényebb változatát láthatjuk. Az imsti gyerekfarsangot, az “Imster Buabefasnacht“-ot mindig 2 évvel a híres Schemenlauf felvonulás után rendezik meg. Ekkor a 6 és 16 év közötti fiúk öltenek magukra maskarákat. A gyerekfarsang legalább olyan látványos, mint a híres Schemenlauf: a legutóbbi farsangon 400 gyerek vonult fel, a nézők száma pedig meghaladta a 15.000 főt! 

Ijesztő farsang Mödlingben

Ha a farsang Alsó-Ausztriában a vége felé közeledik, ijesztő maszkokat viselő alakok tűnnek fel színes, vidám jelmezekben, és régi, évszázadokon átívelő rituálékkal űzik el a telet, és üdvözlik a tavaszt. Alsó-Ausztria legnagyobb farsangi felvonulását minden évben Mödlingben rendezik meg. 

Boszorkányégetés Vorarlbergben

A farsangi időszak nagyböjt első vasárnapján gyakran a farsang elégetésével ér véget. Vorarlbergben a Grosses Wasertalban a gonosz boszorkány egy magas máglyán leheli ki lelkét, amit a Fachilibuaba gyújt meg fáklyájával.

80 csoport és több mint 3.500 közreműködő vesz részt a feldkirchi farsangi felvonuláson, ami az egyik legnagyobb Vorarlbergben. A résztvevők Ausztriából, Németországból, Svájcból és Liechtensteinből érkeznek.

450 bál Bécsben

2000 órányi táncélmény: Bécsben évente több mint 450 bált rendeznek. Szilveszterkor a „Le Grand Bal” jelenti az új báli szezon kezdetét, amely januárban és februárban éri el csúcspontját. A bécsi bálok hagyománya a 14. századra vezethető vissza, fénykorát a táncos rendezvény azonban a Biedermeier idején – a Bécsi Kongresszus (1814/15) és a 48-as forradalom között élte. 

Operabál a Bécsi Operában @ Österreich Werbung/Andreas Tischler

A farsang a bécsi báli szezon legizgalmasabb időszaka: januárban és februárban szinte egyetlen hétvége sem telik el valamilyen bál nélkül. A nagy ünnepi események mellett a keringő városában a farsangi bálok hagyománya is tovább él. A báli szezon nyitányát a bécsi Hofburg dísztermeiben szilveszterkor tartott „Le Grand Bal" jelenti. A történelmi falak között számos további bált is tartanak, többek között a Vadászbált, az Orvosbált és az Ügyvédbált.

A báli szezon egyik legkiemelkedőbb fénypontja minden kétséget kizáróan a Kávémérők Bálja a Hofburgban, amelyre évről évre 5000 bálozó érkezik. A virslis standnál történő falatozás vagy a Landtmann kávézóban elfogyasztott reggeli - amelyre legstílszerűbben fiákerrel érkezhetünk - a bálozás elengedhetetlen alkotóelemei.

Legendásnak számít a Bécsi Állami Operaházban tartott Operabál is. Ezen a különleges napon a bálozók nemcsak a nézőtérről fedezhetik fel az Ringstraßén található híres operaházat, hanem a zenei világ számos kiemelkedő alakjának kíséretében a színfalak mögé is bepillanthatnak.

Minden a zenéről szól a Bécsi Filharmonikusok Bálján a Bécsi Zeneegyletben. A világhírű zenekar zenészei ezen a rendezvényen csak a nyitánynál szólaltatják meg hangszereiket, azután ők is a táncparketten bizonyítják ritmusérzéküket. Kötetlen hangulattal csábít önfeledt szórakozásra a Bonbon Bál a Bécsi Koncertházban, míg a Virágbálra az egész Városháza egyetlen hatalmas virágtengerré változik. Báli szezon Bécsben.

Az elektronikus zene bűvöletében rendezik meg a Technobált, az immár négy éves hagyományra visszatekintő rendezvény egy rendhagyó báli éjszakát ígér a Volksgarten táncparkettjén. A szervezők az estélyitől és frakktól kezdve koktél- és dirndl ruhán át a különböző jelmezekig bármiben szeretettel várják a vendégeket. 

A báli szezonnak mindig örül a város gazdasági vezetése is.  A 2012-13-as szezonban 490 ezren báloztak, akik fejenként és alkalmanként átlag 245 eurót költöttek el. A Bécsi Gazdasági Kamara adatai szerint idén 270 ezer bécsi tervez báli részvételt, közülük minden negyedik többször is, s ehhez jön még 115 ezer külföldi.

Kiadásaik közül az első maga a belépő, a fogyasztás a bálon. A bécsi gazdaság számára fontos bevétel az előkészület költsége is: új ruha, cipő vásárlása, fodrász, kozmetikus, tánctanfolyam, no és a taxi.