» Magyarország

» Magyarország » Győr-Moson-Sopron » Fertő tó


Ezt a helyet még nem értékelték. Legyél Te az első:

A Fertő tó 1977 óta természetvédelmi oltalom alatt áll, a Fertő-táj pedig 2001 óta a világörökség része. A Fertő tavi strand az átépítés miatt 2019 nyarán nem látogatható.

A Fertő tó a Magyarország és Ausztria között húzódó határon keresztül terül el a két ország területén; a tó területének több
mint háromnegyede Ausztriában helyezkedik el.

A Fertő tó - amely hidrológiai kapcsolatban van a Dunával - a legnagyobb sóstó Európában, felülete 309 négyzetkilométer. A Fertő tavat a középkorban még mint a Hany, Hanság legnagyobb tavát emlegették, s amely mára az egyetlen maradt,

Ausztriában a kulturális tájegység magában foglalja a Neusiedler See-Seewinkel Ramsar területet is, egy olyan vízi világot, amelyet az UNESCO "bioszféra tartaléknak" tekint.

A Fertő vidék Magyarországon a teljes Fertő-Hansági Nemzeti Park tájegységére, a fertőrákosi településközpontra, valamint a korábbi Nagycenki Kastély, valamint az Esterházy Kastély történelmi területére vonatkozik.

A Fertő terület geológiai és geomorfológiai érdekességek egyedülálló változatosságát tárja fel; nem csak az országhatár osztja ketté, hanem számos részre osztják a klimatikus határok is.

Egy viszonylag kis területen belül rendkívüli módon változatos állat- és növényvilágot lehet találni, tekintettel arra, hogy a területen van kontinentális alföldi sztyeppei tó, szub-mediterrán dombok és szub-alpin hegyek, valamint magashegységek.

Ezek az eltérő klimatikus feltételek gazdag, Európában egyedülálló természeti jellegzetességeket hoztak létre.

A Fertő vidék talajának és vizének sótartalma egy másik olyan elem, amelyik hozzájárul a Fertő tó és a környező tájegység biológiai sokféleségéhez.

A sósvízi élőhelyeket ugyanis egész Európában a tenger közelében lehet megtalálni, ugyanakkor kontinentális sósvizek csak Európa keleti részére és a Kárpát-medencére jellemzőek.

A Fertő vidék legsajátságosabb tulajdonsága mindazonáltal a náddal borított nagy felszín, a hozzávetőlegesen 80 sósvizű halastó, és a dombvidéki szőlők, ugyanis a területet hosszú időre visszatekintő bortermelési hagyományok jellemzik.

A tó 315 négyzetkilométeres területének 56 százalékát nádas borítja. A 75 négyzetkilométernyi magyar tórészen a nádasok aránya ennél is nagyobb, 84 százalék.

A Fertő tó másik megkülönböztető jellegzetessége a sekélysége, amelyhez hozzájárul többi között az, hogy a vízhőmérséklet viszonylag gyorsan követi a levegő hőmérsékletét, így a vízhőmérséklet nyáron akár 30 fokra is felmehet.

A Fertő tó a legnyugatabbra eső sztyeppei tó Eurázsiában; a tó környezetében élő lakosság múltbeli és jelenlegi etnikai összetétele - németek, szlávok, horvátok és finnugor altáji eredetű népek - ugyanolyan sokféleséget mutat, mint az állat- és növényvilág.

A Fertő tó déli vidékén 1900-ban egy gyógyfürdő maradványaira és egy rómaiak által használt forrásra leltek Marcus Aurelius (161-180) idejéből, Fertőrákoson pedig két római villa romjait tárták fel, ebből is levezethető többi között, hogy a területen kelták és később rómaiak is laktak. A hunok azonban 433-434 körül elüldözték a területről a Római Birodalmat.

A középkor folyamán városok és falvak hálózata alakult ki a területen, ide értve az osztrák oldalon Rustot, valamint Fertőrákost, Balfot, Hidegséget, Fertőbozt és Hegykövet.

A tavat ma is többnyire középkori eredetű települések veszik körül; a fertődi Esterházy, a nagycenki Széchenyi Kastély és a kertek rendkívüli értéket és jelentőséget képviselnek e kulturális tájegységben.

A Fertő tó környéke az egyik legjelentősebb vízimadár-megállóhely Közép-Európában. A vonulás során az északon költő madarak csapatai itt pihennek meg, mielőtt felkészülnek a hosszabb útra. Gólyák és fecskék bukkannak fel a levegőben, a vízimadarak közül a bíbiccel és a vadrécével találkozunk. Láthatunk nagy sebességgel repülő kisméretű csörgőrécét is, amely itt ritkaságnak számít. Nem véletlen, hogy messze földről jönnek erre a környékre az ökoturizmus hívei.

Békavonulás. A Fertő tó mentén az ismert fajok, a kecskebékák, a leveli- és a mocsári békák mellett a ritkább fajok képviselői, köztük a pettyes- és a tarajos gőték, valamint a barnavarangyok is megtalálhatók. A békák késő ősszel csapatokban indulnak telelőhelyükre, a Hidegség és Fertőboz közötti dombvidékre. Beássák magukat az erdei avarba és kora tavasszal onnan igyekeznek a párzás és a szaporodás helyére, a Fertő-tóhoz, amely a tél beálltáig élőhelyükül is szolgál. Az erdő és a tó közötti térséget út szeli ketté, ennek forgalma jelent veszélyt számukra. Épségük megóvása érdekében átjárókat, békaalagutakat létesítettek az út alatt keresztben, az út menti árkokat pedig úgy alakították ki, hogy azok az alagutak felé tereljék az állatokat.

Kerékpárturizmus. A tavat körbe lehet kerékpározni.

Fertőrákos

Strand. A tó magyar oladlán egyetlen nyilvános, kijelölt strand működik, Fertőrákoson. A Fertő tavi strand az átépítés miatt 2019 nyarán nem látogatható.

Fertőrákosi Kőfejtő: belső, barlangszerű csarnokaiban egyrészt egy színházi tér, másrészt egy kőzettani, őslénytani kiállítás található. Ehhez kapcsolódik a felszínen kialakított, és a természeti értékeket bemutató tanösvény.

A fertőrákosi kőfejtőt már a rómaiak használták, az onnan kibányászott mészkőből építették Scarbantia (a mai Sopron) falait. A fertőrákosi mészkő a 19. században vált igazán népszerű építőanyaggá, abból emelték egyebek között a városházát, illetve a Szépművészeti és Természettudományi Múzeumot Bécsben, a székesegyházat Győrben és több középületet Sopronban. A fertőrákosi kőbányászat 1948-ig tartott. A bányaművelés nyomán óriási katlan és a felszín alatt hatalmas csarnokok alakultak ki. Elsőként Dohnányi Ernő (1877-1960) zeneszerző, karmester látta meg, hogy a kőfejtő kiválóan alkalmas szabadtéri játékok rendezésére. Az 1970-es évektől már több mint 700 férőhelyes barlangszínházat alakítottak itt ki.

Fertőrákosi püspöki palota. A palota a győri püspökök a 18. század derekán épült nyári rezidenciája volt. A díszes freskóiról, gazdag stukkódíszítéseiről nevezetes védett műemlék látogatható.

Világvándor szobra. Fertőrákos szülöttének, Friedrich von Chreuzpeck, a 14. századi lovagnak és világvándorna szobra áll a faluban, Frech' Ottó faszobrász alkotása.

A 14. század lovagvilág kalandos sorsú alakjáról nem maradt fenn grafika, vagy festmény, ezért az emlékére készült szobor alkotója a leírásokhoz hűen leeresztett sisakrostéllyal, kezében karddal ábrázolja Frigyes lovagot.

A bajnok tetteiről kortársa, Peter Suchenwirt számolt be a lovagi tornákat megéneklő művében. Egy jóval későbbi dokumentum, Joseph von Hormayr és Mednyányszky Alajos 1829. évi bécsi történeti évkönyve is említést tesz Frigyes lovagról, akinek nevében is szerepel szülőhelye, hiszen Fertőrákost a középkorban Chreuzpecknek nevezték.

A lovag több kontinenst bejárt, viszálykodó fejedelmek zsoldjában részt vett bajorföldi hadjáratokban, vitézkedett Bolognában és Modenában. Párviadalt vívott a franciaországi Tours-ban. Elzarándokolt a Szentföldre, járt Bizáncban, valamint a krími Tatárországban. Lovagi tornákon bizonyította erejét Angliában, Írországban, s a skandináv országokban gyarapította bajvívásainak számát.

A lovag 1360-ban halt meg, Bécs mellett temették el.

Tájház. A renovált épületegyüttes majdnem kétszáz éve épült. Legrégibb traktusa a 18. század elejéről való. A felújítás során a népi építészeti értékeket megőrizték, így azt a mestergerendát is, amelyre az 1729-es évszámot vésték.

Páneurópai Piknik Emlékpark. Fertőrákos területén található. A határzár felszámolása 1989. május 2-án kezdődött meg a magyar-osztrák határon. Június 27-én azután Alois Mock osztrák és Horn Gyula magyar külügyminiszter ünnepélyesen is átvágta a vasfüggönyt külföldi újságírók előtt.

A vasfüggöny fokozatos lebontása nyomán átjárhatóvá vált határon 1989 nyarán egyre több keletnémet állampolgár szökött át Ausztriába, majd onnan a Német Szövetségi Köztársaságba, ezt a folyamatot tetézte az augusztus 19-én megrendezett Páneurópai Piknik. Az eredeti elképzelés szerint a piknik nem lett volna más, mint szalonnasütés a magyar-osztrák határon. Az alkalomra ideiglenesen megnyitott határátkelőnél azonban keletnémet menekültek százai jelentek meg s tódultak át Ausztriába. Hivatalosan 1989. szeptember 11-én nyílt meg a magyar határ a nyugatra távozni szándékozó keletnémet állampolgárok előtt, a határzár lebontása pedig 1990-ben fejeződött be.

Mithrász-szentély. A Mithrász-szentélyek az időszámítás előtti II.-IV. században működtek a Római Birodalom területén, és csak kevés maradt fenn közülük. A Fertőrákos melletti szentélyt is betemette a homok és benőtte az erdő növényzete.

A szentély belső terében látható feliratok arra utalnak, hogy az építményt a római korban a harmadik században emelték. A mitosz szerint a győzhetetlen napisten sziklából született, s barlangban ölte meg ellenfelét, a sötétséget, a terméketlenséget jelképező bikát. Hívei minden bizonnyal emiatt választották helyszínül a sziklás környezetet szentélyének, amely a Pannoniában különös tisztelettel övezett isten körül kialakult vallásos hagyományok őrzője volt.

A Mithrász-szentélyre 1866-ban talált rá ifjabb Stornó Ferenc és Malleschitz György meggyesi kőfaragó. A feltárást idősebb Stornó Ferenc végezte el. Egy feliratos kultuszképet, három oltárkövet, két oroszlánszobrot, 27 hamvasztásos sírt és egy csontvázas sírt talált. Ezután faragott mészkőből boltozatot építtetett a szentély fölé, hogy megvédje azt. 1948-tól aknazár, majd az azt felváltó vasfüggöny akadályozta meg, hogy bárki odamehessen.

1989-ben a Páneurópai Piknikkel vette kezdetét Európa újraegyesülése, és hamarosan határátkelő nyílt kerékpárosoknak és gyalogosoknak a Mithrász-szentély szomszédságában. Manapság elektromos kisautókkal viszik a turistákat a fertőrákosi Kőfejtőtől a Nemzeti Parkon keresztül a Mithrász-szentélyhez.

Még több program a Fertő tó osztrák oldalán  itt

Tartomány:Győr-Moson-Sopron
Cím:Fertőrákos
GPS: 47° 42′ 58.3596″, 16° 39′ 9.86436″

Még nem érkezett hozzászólás!

Régióválasztó