» Magyarország » Győr-Moson-Sopron » Fertő tó
A Fertő tó a Magyarország és Ausztria között húzódó határon keresztül terül el a két ország területén; a tó területének több
mint háromnegyede Ausztriában helyezkedik el.
A Fertő tó - amely hidrológiai kapcsolatban van a Dunával - a legnagyobb sóstó Európában, felülete 309 négyzetkilométer. A Fertő tavat a középkorban még, mint a Hany, Hanság legnagyobb tavát emlegették, s amely mára az egyetlen maradt.
Ausztriában a kulturális tájegység magában foglalja a Neusiedler See-Seewinkel Ramsar területet is, egy olyan vízi világot, amelyet az UNESCO "bioszféra tartaléknak" tekint.
A Fertő vidék Magyarországon a teljes Fertő-Hansági Nemzeti Park tájegységére, a fertőrákosi településközpontra, valamint a korábbi Nagycenki Kastély, valamint az Esterházy Kastély történelmi területére vonatkozik.
A Fertő terület geológiai és geomorfológiai érdekességek egyedülálló változatosságát tárja fel; nem csak az országhatár osztja ketté, hanem számos részre osztják a klimatikus határok is.
Egy viszonylag kis területen belül rendkívüli módon változatos állat- és növényvilágot lehet találni, tekintettel arra, hogy a területen van kontinentális alföldi sztyeppei tó, szub-mediterrán dombok és szub-alpin hegyek, valamint magashegységek.
Ezek az eltérő klimatikus feltételek gazdag, Európában egyedülálló természeti jellegzetességeket hoztak létre.
A Fertő vidék talajának és vizének sótartalma egy másik olyan elem, amelyik hozzájárul a Fertő tó és a környező tájegység biológiai sokféleségéhez.
A sósvízi élőhelyeket ugyanis egész Európában a tenger közelében lehet megtalálni, ugyanakkor kontinentális sósvizek csak Európa keleti részére és a Kárpát-medencére jellemzőek.
A Fertő vidék legsajátságosabb tulajdonsága mindazonáltal a náddal borított nagy felszín, a hozzávetőlegesen 80 sósvizű halastó, és a dombvidéki szőlők, ugyanis a területet hosszú időre visszatekintő bortermelési hagyományok jellemzik.
A tó 315 négyzetkilométeres területének 56 százalékát nádas borítja. A 75 négyzetkilométernyi magyar tórészen a nádasok aránya ennél is nagyobb, 84 százalék.
A Fertő tó másik megkülönböztető jellegzetessége a sekélysége, amelyhez hozzájárul többi között az, hogy a vízhőmérséklet viszonylag gyorsan követi a levegő hőmérsékletét, így a vízhőmérséklet nyáron akár 30 fokra is felmehet.
A Fertő tó környéke az egyik legjelentősebb vízimadár-megállóhely Közép-Európában. A vonulás során az északon költő madarak csapatai itt pihennek meg, mielőtt felkészülnek a hosszabb útra. Gólyák és fecskék bukkannak fel a levegőben, a vízimadarak közül a bíbiccel és a vadrécével találkozunk. Láthatunk nagy sebességgel repülő kisméretű csörgőrécét is, amely itt ritkaságnak számít. Nem véletlen, hogy messze földről jönnek erre a környékre az ökoturizmus hívei.
A Fertő tó mentén az ismert fajok, a kecskebékák, a leveli- és a mocsári békák mellett a ritkább fajok képviselői, köztük a pettyes- és a tarajos gőték, valamint a barnavarangyok is megtalálhatók. A békák késő ősszel csapatokban indulnak telelőhelyükre, a Hidegség és Fertőboz közötti dombvidékre. Beássák magukat az erdei avarba és kora tavasszal onnan igyekeznek a párzás és a szaporodás helyére, a Fertő-tóhoz, amely a tél beálltáig élőhelyükül is szolgál.
Az erdő és a tó közötti térséget út szeli ketté, ennek forgalma jelent veszélyt számukra. Épségük megóvása érdekében átjárókat, békaalagutakat létesítettek az út alatt keresztben, az út menti árkokat pedig úgy alakították ki, hogy azok az alagutak felé tereljék az állatokat.
A Fertő–Hanság Nemzeti Park számos természeti attrakciójával tökéletes kirándulóhely. Érdemes korán indulni, hiszen a reggeli fényben fürdő nádasok pazar látványt nyújtanak a Fertő zegzugos csatornáin. Védett parkok, botanikus kertek, lápok, szikesek, kunhalmok és földvárak váltják egymást ezen a sokszínű vidéken. A rejtőzködőbb vízi madarak és emlősök megfigyelésére hajnali madárlesre indulhatunk kenuval, de akár elektromos meghajtású szolárhajó fedélzetéről is kémlelhetjük a tájat és az élővilágot.
Keljünk útra a Fertő–Hanság Nemzeti Park Igazgatóság központjából, a Kócsagvárból, mely a helyi madárvilág egyik jellegzetes képviselőjéről, a nagy kócsagról kapta a nevét. Az organikus építészeti stílusjegyeket magán viselő központ hazánk egyik legnagyobb nádfedeles épülete. Folytassuk túránkat a Lászlómajorban, az Esterházyak egykori gazdasági központjában. A mintegy 150 éve kialakított majorság 2012 nyara óta megújult funkciókkal, az itteni tájegységekre jellemző, régi magyar mesterségeket ismertető interaktív kiállítással várja az ide látogatókat.
Sarród mellett, az Esterházyak egykori birtokán interaktív módon mutatják be a régi magyar mesterségeket, a karámsoron pedig szürkemarhával, házi bivallyal és mangalicával ismerkedhet a család – de gyerekeknek jó móka az élményösvény természetismereti játékain is végigmenni.
Az egykori falusi életet bemutató látványgazdaság fő attrakcióját a régi magyar háziállatfajták jelentik. 15 őshonos állatfaj 300-nál több példánya tekinthető meg méltó és biztonságos körülmények között, úgymint a magyar szürke marha, a házi bivaly, a racka juh, a cikta juh, a tejelő cigája, a mangalica és a magyar baromfi fajták jeles képviselői.
A turisztikai attrakcióvá kialakított patinás épületegyüttesben a Fertő-táj és a Hanság természetvédelemét és gazdálkodástörténetét ismertető kiállítás, az állattartáshoz kötődő mesterségek emlékeit bemutató kiállítás és egy játszótér áll az érdeklődők rendelkezésére.
|
Értékeld te is!