Pisai ferdetorony

A híres ferdetorony, a Campanile a Campo dei Miracoli téren található a Baptisterium (keresztelőkápolna), a dóm és a Camposanto (temető) mellett.

A toszkán város jelképének számító, megdőlt tornyot 12. század utolsó negyedében, az építés első fázisában Bonanno Pisano építész tervezte. Bonanno Pisano 1173-ban kezdett hozzá az építéshez és megépítette az első emeletet, amelyet 15 fehér márványoszlop vesz körül klasszikus oszlopfőkkel és vakárkádokkal. A harmadik emelet építésekor 1178-ban az instabil talaj miatt öt centiméterrel megdőlt a torony, ezért leállították az építkezést. 

1272-ben Giovanni di Simone irányításával ismét munkához láttak, az eredeti magasságot a felére, 60 méterre csökkentették. A tornyot végül Tomasso d'Andrea fejezte be 1360 és 1370 között, aki sikerrel harmonizálta a harangszoba gótikus stílusát a román stílusú toronnyal.

Az utolsó emeletet 1372-ben fejezték be, és ekkor állították fel a harangokat is. Hét harang van, a zenei skála minden hangjának egy.

A hibákat már az építkezés alatt igyekeztek korrigálni, így a dőlés oldalán magasabbra, az ellenkező oldalon alacsonyabbra építették az egyes szinteket, ezért ha a tornyot ma vízszintesbe állítanák, a másik oldalon lenne ferde. A torony elkészültekor 1,4 méterrel tért el a függőlegestől, ez ma 3,9 méter, dőlésszöge jelenleg 3,99 fok. Magassága az egyik oldalon 56,70 méter, a másikon 55,86 méter, súlya mintegy 14 400 tonna, a hetedik emeletre 294, illetve a másik oldalon 296 lépcső visz fel. Állítólag Galilei - kihasználva a torony eltérését a függőlegestől - itt kísérletezett a szabadeséssel a 17. században, de ez vélhetőleg csak legenda.

A torony dőlésének megállítására számtalan ötlet merült fel. Akadtak, akik óriási léggömbökkel akarták „lábra állítani”, mások azt javasolták, hogy „szedjék szét” több ezer darabra és azután építsék fel újra. Az első, katasztrofális eredménnyel járó beavatkozást 1839-ben végezték el, a puha földet a talajvíz elszivattyúzásával akarták megszilárdítani. Az „eredmény” azonnali és szemmel látható volt: a torony, amely a 16. század óta csak 5 centiméterrel ferdült, azonnal 20 centiméterrel dőlt meg. Egy évszázaddal később, 1934-35-ben a fasiszta diktátor, Benito Mussolini elrendelte a torony kiegyenesítését, ezért betont fecskendeztek a lágy talajba, majd 1959-ben újra ezzel a módszerrel kísérleteztek - a torony azonban ettől csak gyorsabban dőlt, mert a nagytömegű beton horgonyhoz hasonlóan ránehezedett az építmény alapjaira és lefelé húzta azt.

Az 1980-as években a dőlés mértéke már több mint 4 métert tett ki, a torony 5 fokot és 22 percet mozdult el a függőlegestől, és biztonsági okokból 1990-ben bezárták. Az épület megmentésén két évtizeden át dolgoztak a szakemberek, akiknek feladata a dőlés megállítása volt, a kiegyenesítés szóba sem jött, mivel a torony ferdén lett nevezetesség. A dőlés ellensúlyaként először 670 tonna ólomöntvényt helyeztek el a talapzatnál, majd hozzáláttak a földfelszín alatti betonozáshoz, de ekkor a torony váratlanul megmozdult. Az építményt egy ideig acélkábelekkel, afféle „nadrágtartókkal” húzták visszafelé, az iszapos talajból leszívták a vizet és szilárd anyaggal helyettesítették azt, a talajcsúszást mesterséges földalatti mikroomlásokkal tartóztatták fel.

A beavatkozások eredményeként a torony lassan csaknem 44 centimétert egyenesedett, és legkevesebb további 300 éven át stabil lesz az állapota. A restaurálás 2011-ben fejeződött be, amikorra a tornyot megtisztították az évszázadok során ráragadt szennyeződésektől és a látogatók falfirkáitól, és ma ismét eredeti fehérségében csillog márványfala.

A torony állapotát évről-évre megvizsgálják. A 2018-as vizsgálat eredménye szerint 4 centiméterrel egyenesebb lett a pisai ferde torony. 1993 és 2001 között dolgoztak a helyreállítási munkálatok tervezésén és koordinálásán. A 800 éves tornyot a talapzat alatt 44 centiméterrel elhelyezett több tonnányi súlyokkal "húzták egyenesre". Az akció során erős acélsodronyokkal biztosították az építményt.

Pisa neve egyes feltevések szerint a görög „ingoványos föld” jelentésű kifejezésből ered, és a városban nemcsak a torony ferde, hanem - ha nem is ennyire feltűnően - a San Michele dei Scalzi templom és a San Nicola templom harangtornya is, és süllyed maga a katedrális is.

Az ingoványos föld az oka annak is, hogy a földrengések ellenére a torony mind a mai napig áll. A világhírű műemlék nem sokkal építésének kezdete, 1173 után elkezdett dőlni a laza talajréteg és a rosszul lefektetett alapok miatt, dőlésszöge elérte az 5,5 fokot, ennek ellenére az 58 méter magas torony legalább négy pusztító földrengést túlélt épségben 1280 óta.
A dinamikus talajszerkezet-kölcsönhatás (DSSI) jelenség áll a rejtély hátterében. A talaj és a szerkezet kölcsönhatása egy érintkezési probléma a talaj felszíne és a szerkezeti elemek között. A torony nagy magassága és szilárdsága együtt a talaj lazaságával jelentős mértékben módosítja az épület vibrációs sajátosságait oly módon, hogy a torony nem rezonál a földrengés talajmozgásával. Ez a pisai torony fennmaradásának kulcsa.

Ironikus, hogy ugyanannak a talajnak tulajdonítható az, hogy a pisai ferde torony túlélte a földrengéseket, mint amelyik az épület instabilitását okozta, és annak idején majdnem a ferde torony összeomlását idézte elő.

Belépőjegyek 2024-ben

A toronymászásra szóló jegyek személyenként 20 euró. Érdemes előre, online lefoglalni a jegyet, mivel - különösen nyáron - nagy lehet a forgalom, és előfordulhat, hogy a helyszínen nem kapunk jegyet.

A foglaláskor a torony megmászásához meghatározott időpontot kell választani. Mivel a torony tetejére vezető csigalépcső meglehetősen keskeny, a látogatók számát 15 percenként 15-re csökkentették, és ellenőrzéseket végeznek a minimális távolság betartása érdekében.

Tipp: Ha van rá lehetősége, tervezze a torony megmászását reggelre. Ha korán érkezik, a Piazza dei Miracoli még nem túl forgalmas. A tér reggel 9 és 10 óra között gyorsan megtelik.

A legjobb, ha néhány perccel az időpont előtt érkezik a ferde toronyhoz, és elkezd sorban állni. Ne hagyja magát elriasztani a többi várakozó embertől - sokan már felmentek vagy várnak a saját időpontjukra.

Ha eljött a látogatás ideje, a többi látogatóval együtt rövid eligazítást kap, majd önállóan megmászhatja a tornyot. Azt javasoljuk, hogy csak akkor menjen fel, ha nem fél a magasságtól, és jól érzi magát zárt térben. A lépcsők száma 294!

Mivel a csigalépcsőn felfelé haladva körbe-körbe jár, és egyértelműen érzi az emelkedőt, előfordulhat, hogy szédülni fog. De ha felértél a csúcsra, csodálatos kilátás lesz a jutalma, amelyet körülbelül 15 percig élvezhet.

8 éves kor alatt a torony NEM látogatható! 8 és 12 éves kor között csak kézenfogva, 18 éves korig pedig csak felnőtt kísérővel!

Nyitva tartás: január-december, hétfő-vasárnap/január-február és november-december 10.00-17.00, március 9.00-18.00, április-szeptember 8.00-20.00, október 9.00-19.00. Júniustól szeptemberig a Torony és a Camposanto 23 óráig tart nyitva.

A 2022-es adatok szerint tavaly 3,5 millióan látogatták meg a pisai ferde tornyot.