A 10 legfontosabb múzeum Budapesten

1. Szépművészeti Múzeum

A fővárosi Hősök terén áll a Szépművészeti Múzeum. A Schickedanz Albert és Herzog Fülöp által tervezett épületet 1906. december 1-jén I. Ferenc József jelenlétében avatták fel. A múzeum az egyetemes és a magyar művészet emlékeit mutatja be az ókortól a 18. század végéig, nagyszabású időszaki kiállításai pedig százezreket csábítanak az intézmény falai közé. 

2. Magyar Nemzeti Múzeum

A fővárosi Múzeum körúton álló Magyar Nemzeti Múzeum a magyar történelem tárgyi emlékeit gyűjti és mutatja be. A klasszicista stílusú épület 1837-47 között épült, tervezője Pollack Mihály építész volt, alapítója gróf Széchényi Ferenc.

Sokáig a Nemzeti Múzeumban voltak láthatóak a koronázási jelvények, amelyeket 1978. január 6-án adta vissza "az amerikai nép képviseletében" Cyrus Vance külügyminiszter a magyar népnek. 2000. január 1-én a koronázási jelvényeket a Parlamentbe szállították, ahol jelenleg is látható. A Nemzeti Múzeumban csak Szent István koronázási palástja maradt, mivel annak szállítása maradandó károsodást okozott volna.

A magyar királyok koronázási palástja a Nemzeti Múzeum egyik legjelentősebb kincse. A hímzett felirat szerint a palástot 1031-ben Szent István király (997-1038) és Gizella királyné készíttette és ajándékozta a székesfehérvári Szűz Mária-bazilikának. Az európai textilművészet páratlan értékű kincse eredetileg harang alakú, zárt miseruha volt, amelyet később alakítottak át palásttá, alapanyaga rozettamintás bizánci selyem. Szinte a teljes felületet beborító aranyhímzés összetett képi program szerint készült, amelynek alapja egyes kutatók szerint a Te Deum vagy a Mindenszentek litániája lehetett, és több mint nyolcvan alak és jelenet rajzolódik ki rajta.

3. Műcsarnok

A fővárosi Hősök terén álló Műcsarnok a jelenkori művészet reprezentatív kiállítási intézménye 1896-ban, a honfoglalás 1000 éves évfordulójának ünnepségeire készült el Schickedanz Albert műépítész tervei szerint. 

4. Magyar Nemzeti Galéria

A Magyar Nemzeti Galéria a Budavári Palotában található. Az épület, amelyben az első kiállítás 1975-ben nyílt meg, szinte tökéletesen őrzi az 1970-es évek, akkoriban a legmodernebbnek tekintett belsőépítészeti arculatát, a kor reprezentatív állami építészetének stílusát.

A múzeumba egyik kiemelkedő műkincse a középkori Magyar Királyság egyik legnagyobb és legdíszesebb szárnyas oltára, a kisszebeni Keresztelő Szent János főoltár. Az óriási méretű, késő gótikus főoltár elkészültét 1496-ra datálják. 1944-ben, Budapest bombázásakor bontották szét és rejtették el, majd 1954-ben fogtak hozzá a helyreállításához.

5. Ludwig Múzeum

6. Magyar Természettudományi Múzeum

A Magyar Természettudományi Múzeum Magyarország legnagyobb természetrajzi (ásványtani, kőzettani, földtani, őslénytani, növénytani, állattani, embertani) gyűjteménye.

A múzeum a Ludovika Akadémia épületegyüttesében található

7. Budapesti Történeti Múzeum

A Budavári Palota az ország történetének egyik emblematikusépülete, amelynek teljes, a középkortól az 1960-as évekig ívelő története megismerhető a BTM Vármúzeum palotakiállításán.

A BTM Vármúzeum 1967-es megnyitása óta missziójának tekinti, hogy a magyar és a külföldi látogatókkal megismertesse a budai királyi rezidencia történetét. Ez annál is inkább magától értetődő, hiszen a múzeum régészei tárták fel a 2. világháború után a középkori királyi palota maradványait, és a részben helyreállított középkori palotát bemutató állandó kiállítás adja az intézmény létének egyik alapját.

A Vármúzeum sokáig elsősorban a középkori emlékek bemutatására koncentrált, a látogatókat azonban mindig érdekelte a palota újkori története is. 

A tárlatra belépőket a palota három korszakának 3D-s rekonstrukciója fogadja: az animációk a középkori, a barokk és a hauszmanni bővítéssel kialakult állapotokat idézik meg.

A Buda 1686-os visszafoglalása során romba dőlt palotát a 18. század elején nem királyi rezidenciaként kezdték újjáépíteni. Ezt a kevéssé ismert időszakot szintén érintőképernyőkön 3D-s rekonstrukciók, tervek és ábrázolások ismertetik meg az érdeklődőkkel. Mária Terézia korában ismét királyi palotává bővült ez épületegyüttes - noha az uralkodó nem használta rezidenciaként -, ezt az időszakot idézi meg a barokk trónterem falburkolatának rekonstrukciója és a kihúzható fiókokban elhelyezett falikárpitok.

A kiegyezés után derült ki, hogy a megelőző évtizedekben nádori rezidenciaként szolgáló palota nem képes a teljes uralkodói udvartartást befogadni, ezért megindult a bővítés tervezése, eleinte Ybl Miklós, majd Hauszmann Alajos vezetésével. Ekkor épült fel az immár a Várhegyen is túlterjeszkedő krisztinavárosi szárny, amelynek eredeti, neoreneszánsz enteriőrjét a korabeli fotók mellett számos eredeti műtárgy: bútorok, zsánerszobrok, kandeláberek vagy egy később Horthy Miklós itteni hálószobáját díszítő kandallóóra mutatja be.

A tárlat ezen része bevezet a frissen rekonstruált Szent István-terembe, kiállítva a terem egyetlen megmaradt eredeti kerámiáját is. A 2. világháborúban szintén elpusztult Hunyadi-termet egy falrész-rekonstrukció idézi meg, amely Benczúr Gyula festményét is magába foglalja.

A látogató találkozhat eredeti darabokkal többek között a bálterem, a királyi ebédlő és a Corvin-terem díszítéséből, illetve berendezéséből, de Erzsébet királyné szecessziós stílusú kerti pavilonjából is előkerült egy oroszlános zárókő.

Számos fénykép, dokumentum, terv és idézet mutatja be a Budavári Palota 1945-ös pusztulását, majd a helyreállítással kapcsolatos terveket és elképzeléseket. Kevesen tudják például, hogy Rákosi - legalább külsőleg - a hauszmanni állapot helyreállítását szerette volna.

8. Sziklakórház Atombunker Múzeum

A 20. századi háborús idők poklával, a háború valódi arcával szembesít az egykori légókórház, amely a budai Vár alatt található, a mintegy 10 km hosszú barlangrendszer része.

Működött sebészeti szükségkórházként, oltóanyag-termelő intézetként, 1956-ban forradalmi kórházként, majd pedig a hidegháborús bővítési munkálatok után korszerűsített kórház, atombunker és polgári védelmi raktár lett.

9. Hadtörténeti Múzeum

A Budai Várban található Hadtörténeti Múzeum elsődleges helyszíne a magyar hadtörténelem bemutatásának.

Az 1847-ben, klasszicista stílusban épült laktanyaépület helyén már a korábbi időkben is katonai épületek álltak, a 19. század végén pedig egy északi szárnnyal toldották meg az épületegyüttest. A múzeum a Vérmező felé néző nyugati szárnyat kapta, a kiállítóhelyiségeket a korábbi legénységi hálótermekből alakították át.

Bezárta kapuit a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, 2023. május 22-től nem fogadnak látogatókat a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Kapisztrán téri épületében.

10. Néprajzi Múzeum

2023-ban is kiadta ötven helyszínből álló listáját a világ legszebb helyeiről a TIME magazin, amelyen a Néprajzi Múzeum is szerepel.

A Néprajzi Múzeum 2022-ben az intézmény 150 éves évfordulóján egy korszerű, történetében először kifejezetten az intézmény számára tervezett épületben nyitotta meg kapuit, amely mind a 21. századi szakmai követelményeknek, mind a látogatói igényeknek megfelel.

A lendületes és modern vonalvezetésű építmény 33 000 négyzetméteren ad új otthont a gyűjteménynek. A múzeum állandó és időszaki kiállításai mellett közösségi terekkel, egyedi termékeket kínáló bolttal, könyvesbolttal, kávézóval, étteremmel, valamint csábító zöldtetővel és lélegzetelállító kiállítással várja a különleges élményre vágyó látogatókat. A tavaly májusi nyitás óta több mint 300 ezren keresték fel az épületet.