A 10 legfontosabb múzeum Budapesten

Szépművészeti Múzeum

(c) hetedhetorszag.hu

A fővárosi Hősök terén áll a Szépművészeti Múzeum. A Schickedanz Albert és Herzog Fülöp által tervezett épületet 1906. december 1-jén I. Ferenc József jelenlétében avatták fel. A múzeum az egyetemes és a magyar művészet emlékeit mutatja be az ókortól a 18. század végéig, nagyszabású időszaki kiállításai pedig százezreket csábítanak az intézmény falai közé. 

Magyar Nemzeti Múzeum

A fővárosi Múzeum körúton álló Magyar Nemzeti Múzeum a magyar történelem tárgyi emlékeit gyűjti és mutatja be. A klasszicista stílusú épület 1837-47 között épült, tervezője Pollack Mihály építész volt, alapítója gróf Széchényi Ferenc.

Sokáig a Nemzeti Múzeumban voltak láthatóak a koronázási jelvények, amelyeket 1978. január 6-án adta vissza "az amerikai nép képviseletében" Cyrus Vance külügyminiszter a magyar népnek. 2000. január 1-én a koronázási jelvényeket a Parlamentbe szállították, ahol jelenleg is látható. A Nemzeti Múzeumban csak Szent István koronázási palástja maradt, mivel annak szállítása maradandó károsodást okozott volna.

A millenniumi ünnepségek keretében 2001. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján, a koronát hajón Esztergomba vitték, ahonnan – rövid tiszteletadás után – visszaszállították az Országházba.

Műcsarnok

A fővárosi Hősök terén álló Műcsarnok a jelenkori művészet reprezentatív kiállítási intézménye 1896-ban, a honfoglalás 1000 éves évfordulójának ünnepségeire készült el Schickedanz Albert műépítész tervei szerint. 

Magyar Nemzeti Galéria

A Magyar Nemzeti Galéria a Budavári Palotában található. Az épület, amelyben az első kiállítás 1975-ben nyílt meg, szinte tökéletesen őrzi az 1970-es évek, akkoriban a legmodernebbnek tekintett belsőépítészeti arculatát, a kor reprezentatív állami építészetének stílusát.

A múzeumba egyik kiemelkedő műkincse a középkori Magyar Királyság egyik legnagyobb és legdíszesebb szárnyas oltára, a kisszebeni Keresztelő Szent János főoltár. Az óriási méretű, késő gótikus főoltár elkészültét 1496-ra datálják. 1944-ben, Budapest bombázásakor bontották szét és rejtették el, majd 1954-ben fogtak hozzá a helyreállításához.

Ludwig Múzeum

Magyar Természettudományi Múzeum

A Magyar Természettudományi Múzeum Magyarország legnagyobb természetrajzi (ásványtani, kőzettani, földtani, őslénytani, növénytani, állattani, embertani) gyűjteménye.

Jelenleg a Ludovika Akadémia épületegyüttesében található, azonban az Orbán-kormány Debrecenbe akarja elköltöztetni, veszélyeztetve a múzeum gyűjteményeit.

Budapesti Történeti Múzeum

A Budavári Palota az ország történetének egyik emblematikusépülete, amelynek teljes, a középkortól az 1960-as évekig ívelő története megismerhető a BTM Vármúzeum palotakiállításán.

A BTM Vármúzeum 1967-es megnyitása óta missziójának tekinti, hogy a magyar és a külföldi látogatókkal megismertesse a budai királyi rezidencia történetét. Ez annál is inkább magától értetődő, hiszen a múzeum régészei tárták fel a 2. világháború után a középkori királyi palota maradványait, és a részben helyreállított középkori palotát bemutató állandó kiállítás adja az intézmény létének egyik alapját.

A Vármúzeum sokáig elsősorban a középkori emlékek bemutatására koncentrált, a látogatókat azonban mindig érdekelte a palota újkori története is. 

A tárlatra belépőket a palota három korszakának 3D-s rekonstrukciója fogadja: az animációk a középkori, a barokk és a hauszmanni bővítéssel kialakult állapotokat idézik meg.

A Buda 1686-os visszafoglalása során romba dőlt palotát a 18. század elején nem királyi rezidenciaként kezdték újjáépíteni. Ezt a kevéssé ismert időszakot szintén érintőképernyőkön 3D-s rekonstrukciók, tervek és ábrázolások ismertetik meg az érdeklődőkkel. Mária Terézia korában ismét királyi palotává bővült ez épületegyüttes - noha az uralkodó nem használta rezidenciaként -, ezt az időszakot idézi meg a barokk trónterem falburkolatának rekonstrukciója és a kihúzható fiókokban elhelyezett falikárpitok.

A kiegyezés után derült ki, hogy a megelőző évtizedekben nádori rezidenciaként szolgáló palota nem képes a teljes uralkodói udvartartást befogadni, ezért megindult a bővítés tervezése, eleinte Ybl Miklós, majd Hauszmann Alajos vezetésével. Ekkor épült fel az immár a Várhegyen is túlterjeszkedő krisztinavárosi szárny, amelynek eredeti, neoreneszánsz enteriőrjét a korabeli fotók mellett számos eredeti műtárgy: bútorok, zsánerszobrok, kandeláberek vagy egy később Horthy Miklós itteni hálószobáját díszítő kandallóóra mutatja be.

A tárlat ezen része bevezet a frissen rekonstruált Szent István-terembe, kiállítva a terem egyetlen megmaradt eredeti kerámiáját is. A 2. világháborúban szintén elpusztult Hunyadi-termet egy falrész-rekonstrukció idézi meg, amely Benczúr Gyula festményét is magába foglalja.

A látogató találkozhat eredeti darabokkal többek között a bálterem, a királyi ebédlő és a Corvin-terem díszítéséből, illetve berendezéséből, de Erzsébet királyné szecessziós stílusú kerti pavilonjából is előkerült egy oroszlános zárókő.

Számos fénykép, dokumentum, terv és idézet mutatja be a Budavári Palota 1945-ös pusztulását, majd a helyreállítással kapcsolatos terveket és elképzeléseket. Kevesen tudják például, hogy Rákosi - legalább külsőleg - a hauszmanni állapot helyreállítását szerette volna.

Sziklakórház Atombunker Múzeum

A 20. századi háborús idők poklával, a háború valódi arcával szembesít az egykori légókórház, amely a budai Vár alatt található, a mintegy 10 km hosszú barlangrendszer része.

Működött sebészeti szükségkórházként, oltóanyag-termelő intézetként, 1956-ban forradalmi kórházként, majd pedig a hidegháborús bővítési munkálatok után korszerűsített kórház, atombunker és polgári védelmi raktár lett.

Hadtörténeti Múzeum

A Budai Várban található Hadtörténeti Múzeum elsődleges helyszíne a magyar hadtörténelem bemutatásának.

Az 1847-ben, klasszicista stílusban épült laktanyaépület helyén már a korábbi időkben is katonai épületek álltak, a 19. század végén pedig egy északi szárnnyal toldották meg az épületegyüttest. A múzeum a Vérmező felé néző nyugati szárnyat kapta, a kiállítóhelyiségeket a korábbi legénységi hálótermekből alakították át.

Az Orbán-kormány áldozata lett a múzeum

Az új hadügyminiszternek, Szalay-Bobrovniczky Kristófnak megtetszett az épülte, ezért előfordulhat, hogy a múzeumnak végül Székesfehérvárra vagy Kecskemétre kell költöznie.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf vezette Honvédelmi Minisztérium az intézmény Kapisztrán téri épületébe akar beköltözni. Az épület egy jelentős részét mindenképpen ki kell üríteniük, de az is lehet, hogy az egész házat el kell hagyniuk.

A honvédség keretein belül működő intézmény nem csupán múzeum, hanem egy több száz fős létesítmény kutatóintézettel, levéltárral, könyvtárral, ráadásul a belföldi és külföldi hadisírgondozás is a HIM-nek van alárendelve.

Senki sem tudja hivatalosan, hogy az épületnek pontosan mekkora részére tartanak igényt. Ami biztosnak tűnik, az az, hogy az épület jelentős részét ki kell üríteni, köztük több gyűjteményt, irodát, ahova a minisztériumból érkezők fognak beköltözni. Ez pedig azt is jelenti, hogy a múzeum legnagyobb tárlatát is el kell bontani. Az sem kizárható ugyanakkor, hogy a folyamat vége az lesz, hogy az egész HIM-nek költöznie kell.

2022. július közepén máris megkezdődött a múzeumi tárlatok bontása.

A folyamat a Piavétól a Donig – a Dontól a Dunáig. Magyarország katonai története 1918-1948 című, 2021-ben felújított tárlat leszerelésével indult el. A kiállított tárgyak valószínűleg egyelőre konténerekbe kerülnek.