» Magyarország

» Magyarország » Budapest


Ezt a helyet még nem értékelték. Legyél Te az első:

A Hősök tere az egyik leglátogatottabb budapesti turistalátványosság, és egyben nagyszabású rendezvények kedvelt helyszíne is.

A Millenniumi emlékmű

A tér közepén álló műtáregyüttest nem egységes koncepció alakította. Három különböző időben, más és más megbízóktól kapott felkérés nyomán jött létre, s mégis jelképpé vált. Schickedanz Albert ezek közül az emlékmű építészeti terveit készítette.

A Hősök terének harmadik meghatározó eleme, a Millenniumi emlékmű is Schikedanz és Zala György szobrászművész közös alkotása. A nemzeti panteon ötlete a 19. század eleje óta sokakat foglalkoztatott, több, különböző helyszínre készült terv után a millennium adta meg az ügynek a végső lökést, a munkára Wekerle Sándor kormányfő kérte fel őket. Az 1898-1902 közt elkészült építészeti rész 25 méter mély és 85 méter széles, két negyedkör kolonnádból s egy középső piedesztálból áll, melyen 36 méter magas korinthoszi oszlop emelkedik. Ennek tetején Gábriel arkangyal nyújtja át a koronát, a talapzaton a hét vezér, az ívek alatt 14 magyar király és államférfi szobra látható, fent a Háború és Béke kocsijai, valamint a Munka és Jólét, a Dicsőség és Tudás szobrai. Az emlékmű mintája Schinkel Nagy Frigyes-emlékműterve, a londoni Nelson-oszlop, valamint Nénot római II. Viktor Emánuel-emlékműve voltak, áttört jellegével azonban elegánsabb azoknál.

A tervek 1894-es bemutatásakor vihar tört ki a Parlamentben, mert a képviselőknek nem tetszett a helyszín s hiányolták a pályázatot. A millenniumi bizottság az idő rövidsége miatt elvetette a kifogásokat, s 800 ezer forintot irányzott elő a költségekre. A galéria szobrairól is vita folyt, végül kilenc magyar és öt Habsburg-uralkodó került az 1905-ben átadott emlékműre, szobrok s az alájuk tervezett domborművek nélkül. Zala nem győzte a munkát, így tíz királyszobor elkészítését másokra bízta, a még mindig hiányos építmény munkálatait 1914-től a világháború is lassította. A Habsburgok szobrait a forradalmak alatt ledöntötték, Ferenc Józsefét össze is törték, ám ezt Schickendanz már nem érte meg, 1915. július 11-én Budapesten meghalt. Az emlékmű végül 1929-ben készült el, építészet és szobrászat ritka összhangját hozva létre. Az ostrom alatt megsérült, a háború után a Habsburg-királyokat Bocskai, Bethlen, Thököly, Rákóczi és Kossuth szobraira cserélték ki.

Az Andrássy utat lezáró tér korábban a Városliget része volt, kialakítása főleg Schickedanz érdeme, fák, virágágyások és szökőkutak díszítették. A mintás kőburkolat az Eucharisztikus Kongresszusra készült el 1938-ban, a maradék fákat az 50-es évek elején, a Dózsa György út felvonulási útvonallá szélesítésekor vágták ki. A tér 1932-ben kapta nevét az Ismeretlen Katona emlékművéről, ma itt a Hősök Emlékművét találjuk.

Schickedanz a Millenniumi Emlékmű botrányai miatt visszavonult az építészettől s főként festészettel és
iparművészettel foglalkozott. 1880-1902 közt az Iparművészeti Iskolán tanított. A Hősök terére tervezett építményei a historizmus legjobb építészeti együttesét alkotják.

Tartomány:Budapest
Település:Budapest
Cím:Hősök tere
GPS: 47° 30′ 53.5842″, 19° 4′ 39.9122″

Még nem érkezett hozzászólás!

Régióválasztó