Medici villák Toszkánában

A Medicieknek köszönhető az a számtalan csodaszép villa is, amelyek hosszú uralmuk alatt, a XV. század és a XVIII. század eleje között épültek, gyönyörű parkoktól és kertektől övezve.

A Medici villák nem csupán a kikapcsolódás és a pihenés helyszínéül szolgáltak, hanem a Mediciek hatalmát is jelképezték a fennhatóságuk alatt álló területeken, valamint egyben az adott térség mezőgazdasági központjai is voltak. Napjainkban ezek a paloták jelentős művészeti, kulturális és történelmi értékeknek számítanak.

A 12 Medici villa: Villa de Cafaggiolo, Villa de Il Trebbio,Villa de Careggi, Villa Medici de Fiesole, Villa de Castello, Villa de Poggio a Caiano, Villa la Petraia, Jardin de Boboli, Villa de Cerreto Guidi, Palais de Seravezza, Jardin de Pratolino, Villa La Magia.

Villa de Cafaggiolo, Villa de Il Trebbio

Ez a két villa volt a Medici család első két, Firenzén kívül épült rezidenciája. Mindkettő a Mugello térségében található és a XIV. századi várkastélyok stílusjegyeit hordozza.

Villa de Poggio a Caiano

A Montalbano régióban található a Villa Medicea di Poggio a Caiano, amely az egyik leghíresebb Medici villa. Lorenzo de Medici kezdi építtetni a feljegyzések szerint 1445-től, és kisebb-nagyobb megszakítások után, 1513 és 1521 között fejezik be a munkálatokat, fia Giovanni, vagyis X. Leó pápa utasítására.

Ez a palota a reneszánsz építészet első olyan példája, ahol tökéletes harmóniát alkotnak az ókori építészet sajátos vonásai, a toszkán vidék nemesi udvarházainak jellegzetes építészeti elemeivel. A Villa belső tereit, a kor híres művészeinek alkotásai díszítik, mint Filippino Lippi, Andrea del Sarto és Jacopo Pontormo manierista festő, akinek két freskója a villa nagytermének mennyezetét borítja.

Villa La Magia

A villa a Montalbano északi lejtőinek egyik dombján található, Quarratában, a Villa Medicea La Magia. Ezen a területen eredetileg a pistoiai, nagy befolyással bíró Panciatichi család erődítményszerű vára állt, amelyet a XIV. század második felében építettek. A Medici család, Alessandro de' Medici herceg személyében, először 1536-ban kerül kapcsolatba az épülettel, amikor is vadászatot rendez V. Károly császár tiszteletére és az előkelő társaságot itt látják vendégül.

A La Magia azonban csak 1583-ban lesz a Mediciek tulajdona, I. Francesco de' Medici uralma idején, aki fokozatosan növelni akarta a Medici-ház földbirtokait a Nagyhercegség területén. A rezidencia átépítésével Bernardo Buontalenti udvari építészt bízza meg és a munkálatok 1585-re már be is fejeződnek. Nem túl hosszú ideig maradt a Mediciek birtokában, 1645-ben a Villát és a körülötte elterülő gazdaságot eladták egy castelfiorentino-i nemesi család tagjának, Pandolfo Attavantinak, aki az addig főleg vadászházként funkcionáló épületet átalakította valódi, elegáns villává.

Villa de Cerreto Guidi (Cerreto Guidi)

A villát I. Cosimo de Medici 1555 körül alakíttatta át, a maga nemében egyáltalán nem hivalkodó vadász rezidenciává. Korábban ezen a helyen a Guidi grófok várkastélya állt, de ekkortájt a kisváros már a Toszkán Nagyhercegség uralma alá tartozott.

A villa történetére egy kegyetlen gyilkosság vet sötét árnyékot, állítólag 1576 július 15-én itt fojtotta meg hűtlensége miatt Isabella de' Medicit férje I. Paolo Giordano Orsini, habár erre nincs semmiféle bizonyíték, sőt akadnak olyan korabeli feljegyzések is, amelyek szerint Isabella vízkorban hunyt el.

A villa első emeletén kapott helyet a Vadászati és Helytörténeti Múzeum, melynek gyűjteménye főként XVII.-XIX. század közötti vadászfegyverekből áll.

Villa de Castello (Firenze)

A világ egyik legértékesebb gyűjteménye a firenzei Villa di Castello kertjében található. Itt ötszáz cserépbe ültetett citrusfát őriznek, vannak közöttük több mint háromszáz évesek is. A citruskertben egyedül a második világháború és az 1985-ös fagy okozott kárt.

Villa di Pratolino (Vaglia)

A reneszánsz villát 1820-ban bontották le. Maradványai ma a Firenzétől 12 km-re északra található Villa Demidoff része, amely a Bolognába vezető főútról érhető el.

A Villa Demidoff a modern neve annak, ami a Medici Pratolino-villából megmaradt, amelynek építése a 16. században kezdődött. A Firenzétől félórányira, az Appenninek lábánál, az Apenninek hegyvidékén található Pratolino településen található villát Bernardo Buontalenti tervezte I. Francesco de' Medici, Toszkána későbbi nagyhercege számára.

A Villa Pratolino a Villa d'Estével vetekedve épült, és a legnagyobb hercegi luxust volt hivatott képviselni, a körülötte lévő park pedig nem kevésbé pompás volt, szökőkutakkal és barlangokkal, gyönyörű növényekkel és virágokkal.

Sajnos, amikor I. Francesco és második felesége, Bianca, akinek a nagyherceg a birtokot építtette, meghaltak, a villa és a park elhagyatottá vált és használaton kívülre került.

Csak a 19. század második felében restaurálta a parkot és az épületeket II. Paolo Demidoff orosz herceg, aki később a birtok nevét adta. 1981-ben Firenze városa megvásárolta és közparkká alakította át. Májustól októberig, hétvégenként nyitva tart.

A villát körülvevő park, bár az évszázadok során számos szobrától megfosztották, az egyik legszebb és legterjedelmesebb egész Toszkánában.

A reneszánsz korból fennmaradt műemlékek közül a leglenyűgözőbb a flamand szobrász, Giambologna hatalmas szobra, az "Apenninek kolosszusa". A kőszobor körülbelül 11 méter magas, és az Appenninek megszemélyesítését hivatott ábrázolni. A szobor egy tóparton kuporgó öregembert ábrázol, akit számos mitológiai szereplő vesz körül.

A park összességében még mindig tartalmaz néhány eredeti Buontalenti műalkotást és műtárgyat, mint például a kápolna, Ámor barlangja, az istállók, a Villa Paggeria, valamint két olasz kertet a Medici-részben és egy romantikus stílusú kert-tájképet, amely a 19. századi beavatkozások eredménye. A városi életből kikapcsolódni vágyók számos békés sétaútvonalat is találnak.

A villa része az UNESCO "Medici villák és kertek Toszkánában" című sorozatos helyszínének, amely 12 villát és két kertet foglal magában, amelyek a toszkán tájban szétszórva találhatók.

Villa la Petraia

A Firenzétől mindössze néhány kilométerre fekvő Medici Villa La Petraia a Medici család menedéke volt, és még ma is lenyűgözi a látogatókat a villát körülvevő csodálatos olasz kertjével és gazdagon díszített belső terével, amely még mindig tartalmazza az eredeti berendezés nagy részét.

Az ősi kastélyt, amely már 1362-ben is létezett, és több tulajdonosváltáson ment keresztül, a Mediciek 1530-ban, Firenzébe való visszatérésükkor szerezték meg. I. Cosimo 1568-ban fiának, Ferdinánd bíborosnak adományozta, majd az utóbbi Medici, aki bátyja, I. Francesco halála (1587) után Toszkána nagyhercege lett, kibővítette és villává alakította. Az építmény általános felújítása Buontalenti keze nyomán és Davide Fortininek köszönhetően díszítőelemekkel és falfestményekkel bővült.

Két csodálatos freskóciklus található: az egyik Cosimo Daddi alkotása, amely Bouillon Godfrey cselekedeteit ábrázolja Jeruzsálem ostroma alatt, a másik pedig Baldassarre Franceschini, az úgynevezett il Volterrano, a Medici-pompa epizódjaival, amelyet a 17. század eleji firenzei festészet egyik legkiválóbb példájának tartanak.

Giambologna híres, Vénusz-Fiorenzát ábrázoló bronzszobra, amely eredetileg a kertben lévő ókori szökőkút tetején állt, most a kertben található, hogy megvédje az időjárás viszontagságaitól.

A kertek elképesztőek, három szintre osztva, hogy kihasználják a lejtős domb előnyeit: a legmagasabb teraszról egyedülálló kilátás nyílik Firenzére és Brunelleschi dómjára, míg a Piano della figurina részen a Fiorenza-kút található, amelyet szintén Giambologna dolgozott ki; végül az északi oldalon az 1800-as évek elejére jellemző romantikus stílusban kialakított angol parkban sétálhatunk.

Amikor Firenze volt Olaszország fővárosa, a Villa Medicea La Petraia II. Viktor Emanuel savoyai király nyári rezidenciája volt. 1919-ben az olasz állam tulajdonába került. Meglátogathatja a kerteket, valamint a villa belsejét, amelynek berendezései mind a Savoyai monarchia uralkodásának korszakából származnak. Az első emeleten a látogatók megtekinthetik a "Szép Rosina", II. Viktor Emanuel szeretőjének hálószobáját. Amikor felesége meghalt, ő lett a királyi hitvese, miután megkapta a "Mirafiori grófnő" címet.