» Magyarország

» Magyarország » Veszprém » Bakony


Ezt a helyet még nem értékelték. Legyél Te az első:

Bakonybél a Bakony egyik legszebb települése, népszerű kirándulóhely.

A Bakony-hegyég szívében, annak legmagasabb hegyei között (Kőris-hegy 709 m, Nagy-Somhegy 649 m), egy gyönyörű völgykatlanban fekszik Bakonybél.

Bakonybél háromszáz éve a bakonyi faművesség központja volt. 

Szent Mauríciusz Monostor

1018-ban Szent István király alapított monostort a mai Bakonybél környékén. A bencés rend 1754-ben épült, ma is álló barokk temploma és kolostorépülete szép arborétumával ősi hangulatot ad a környezetnek.  A templom mellett a Szent Günther Zarándokudvar várja a megpihenni vágyókat.

A bakonybéli monostor ezer év magyar történelmét öleli fel. A Szent Mauríciusz és vértanútársai plébániatemplomot az elmúlt ezer esztendő alatt háromszor kellett újraépíteni. Az 1018-ban alapított monostort először az 1530-as években a török pusztította el, másodszorra 1786-ban II. József felvilágosodásnak nevezett, de mégis pusztítást hozó korszaka idején semmisült meg, majd akkor, amikor 1950-ben a kommunizmus időszakában elvették és bezáratták a bencések templomait és iskoláit. 2018-ban ismét felújították és a szomszédságában turisztikai látogatóközpont létesítettek.

Szentkút-kápolna és Borostyán-kút

A falutól 1 km-re fekvő kedvelt kirándulóhely. Cseh Tamás kedvelt helye volt, a bakonybéli Borostyánkő-szikla tövében található. Szent Gellért remete életének helyszíne volt.

A hagyomány szerint a béli monostort alapító Szent Günther és a később vértanúhalált halt Szent Gellért is e hely közelében töltött remeteségben néhány évet. A község tisztelettel őrzi a két szent legendáját.

Először 1826-ban emeltek az emlékhelyen kápolnát, amelyet a 19. század végén a ma álló épület váltott fel. Ekkor készült a 14 képből álló stáció és a szikla tetején található kálvária Krisztus, Szűz Mária és Szent János alakjával.

Három forrás fakad a kápolna előtt, amelyet kőből rakott medencével foglaltak kútházba. A medence közepén dombormű eleveníti fel Szent Gellért e helyhez kötődő legendáját, valamint emlékét egy szintén Szent Gellértet és egy szarvasborjút ábrázoló szobor is őrzi, amely Opra Szabó István zirci szobrászművész alkotása.

A kápolna mellett lépcső vezet egy elfalazott sziklahasadékhoz, amely elé egy Lourdes-i Mária szobor került. A szájhagyomány szerint e barlang lehetett a remeteség helye.

A kápolna környékét a falu összefogásával állították helyre 1996-ban, ekkor duzzasztották tavacskává a források vizét, s alakították ki a parton a pihenőparkot. A padok háttámlájára az adományozók nevét vésték fel.

A bakonybéli Borostyán-kút (Szent-kút) kápolnájának környéke 2009 óta Veszprém megye hét természeti csodájának egyike. 

Kálvária-domb

Szabadtéri Néprajzi Múzeum

Cseh Tamás háza

Cseh tamás a Bakonybél környéki erdőkben megalapított bakonyi indiánjátékok kitalálója volt. Cseh Tamás 1961-től
szervezte Bakonybél határában az indiántáborokat, s az "indiánokat" nagyon megkedvelték és be is fogadták a falu lakói. Cseh Tamás a fauban letelepedett, házat vásárolt és a halála előtti években már Bakonybélen volt állandó lakos. 2009 áprilisában - néhány hónappal halála előtt - Bakonybél díszpolgárává választották.

Pannon Csillagda (részletek)

Mészégető

A Bakonyban kb. 250 éven át foglalkoztak mészégetéssel. A meszet fertőtlenítésre, házak tisztán tartására, meszelésre, építkezésnél kötőanyagként használták. Előállítása szaktudást kívánt. Az égetett meszet szekerezéssel távoli vidékekre is szállították. Bakonybélben utoljára az 1990-es évek elejénégettek meszet .

A Sekk-kemence rekonstrukciója 2008. nyarán készült el, mellette kialakított szalonnasütő helyek csábítják a vendégeket, továbbá egy magaslesről is gyönyörködhetnek a falura nyíló csodálatos panorámában.

A Gerence patak völgyében kialakított 4 kilométeres, tiz enkét állomásos sétaút egyik állomása egy felújított mészégető kemence, ahol egy jellemző bakonyi mesterséget, a mészégetést is mutatják be.

Boroszlán tanösvény

Bakonybéltől 3 km-re, a hajdani Gerencepusztáról indulva, a Cser-börc és a Kőris-hegy oldalában, valamint az Öreg-Szarvad-árok völgyében alakította ki a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága a Boroszlán tanösvényt.

A tanösvény az Odvaskő Hotel előtti parkolóból, a Gerence-völgyi kirándulóközpontból, 240 m-es magasságból indul, és 7 km-en keresztül, meredek kaptatókkal, majd lapos fennsíkokkal kapaszkodik fel a Kőris-hegy tetőrégiójába, mintegy 540 m-es magasságba, majd az Öreg-Szarvad-árok völgyében ereszkedik le újra az autóspihenőhöz. A körút során 8 tájékoztató tábla ismerteti meg a látogatót a terület természeti értékeivel.

A tanösvény rövidebb változata 2 km, az Odvaskői-barlangnál letérve (PΩ jelzés) kanyarodik vissza a kiinduló helyre. A meredek területeken lépcsősor segíti a biztonságosabb közlekedést.

A tanösvény szabadon látogatható.

Kőris-hegy, Vajda Péter-kilátó

A Kőris-hegy a Bakony legmagasabb hegye. A tetején álló Vajda Péter kilátó talapzata 709 méterrel van a tenger szintje felett. A hegy az azt borító kőriserdőről kapta a nevét. A kilátót körbevevő hatalmas erdőség a Magas-bakonyi Tájvédelmi Körzet védett területéhez tartozik. A háromszintes kilátót 1920-ban állították, ezt követően pedig 1962-ben újjáépítették. Legutóbbi megerősítésére 2002-ben került sor.

A harmadik szintről csodás panoráma tárul elénk a Bakony, a Bakonyalja és a Sokoró apró falvaival, a Kab-hegy és a Somló jellegzetes alakjával, a Csetény környéki szélerőművekkel, a távolban pedig a Pannonhalmi Bencés Apátság épületegyüttesével, valamint a Balaton csillogó víztükrével. Igazán tiszta időben látni lehet az Alpok 150 km-re lévő kétezres csúcsait (Schneeberg, Rax) is. A Vajda Péter kilátótól mintegy 50 m-re áll a Kőris-hegyi polgári légtérellenőrző radarállomás fehér kupolás radartornya. A komplexum területére tilos a belépés, de a kilátóból szinte a torony szomszédságában érezhetjük magunkat.

Witt-kilátó

A „Bakony közepében”, a legnagyobb erdők rengetegében, hegyoldalakba vájt meredek, sziklás-kőomlásos oldalú kavicsos erdőgazdálkodási út vezet egy apró fennsíkra, ahonnan a Bakony legmagasabb csúcsaiban és legnagyobb erdeiben gyönyörködhetünk. Ez a Witt-kilátó, mely nevét Witt Lajos (1898-1994) erdőmérnökről kapta.

A Pápa-ugodi Hitbizományi Uradalomnál is dolgozó erdőmérnöknek 1957-ben el kellett hagynia az országot, családjával együtt Kanadába emigrált. Vancouver-ben hunyt el 1994-ben. Utolsó kívánsága az volt, hogy hamvait magyar hazájában, ugodi földben helyezzék örök nyugalomra. Ezt az óhaját családja 1998. augusztus 28-án teljesítette, hamvai már örökre Ugod erdejében nyugszanak. Itt, a kiválasztott magaslaton adózik tisztelettel emlékének és munkásságának egy emlékkövön elhelyezett tábla, mely előtt padokon pihenhet meg a fáradt kiránduló, gyönyörködve az összefüggő erdőségekben, a Kőris-hegynek, a Bakony legmagasabb pontjának látványában, a távolban pedig a Pannonhalmi Apátság épületegyüttesében.

A helybeliek Kádár-kilátónak is nevezik ezt a helyet, emlékezve arra, hogy egy látogatása során itt terítettek vacsorához Kádár Jánosnak a hely varázsa és a csodás kilátás miatt. Az itt álló padok ma is megpihenésre, piknikezésre csábítják a látogatót. 

Az emlékkő feletti kis tisztáson áll az az emlékmű, amely „Dicsértessék a Bakony” felirattal tiszteleg a hegység és a bakonyi erdő nagysága előtt. 

Köves-hegy

Köves-hegy tetejének kilátóhelyéről a falu és a Bakony hegyeinek csodálatos panorámája tárul a szemünk elé.

Gyilkos-tó (Hubertlaki-tó)

A Hamuházi-séd és a Szalai-séd összefolyásánál, a Somberek-séd völgyében, apró tisztásként rejtőzködik az erdő mélyén a Hamuházi-rét. Itt, Hubertlakon állt egykoron az erdőbirtokos Eszterházy-gróf emeletes vadászkastélya, a hubertlaki vadászkastély. A festői kastély azonban az 1900-as évek második felében, egy tűzesetben a lángok martalékává vált. Helyén ma vadászház áll.

Nem messze tőle, kis völgyben mesterségesen felduzzasztott tavacska, a Hubertlaki-tó bújik meg. Csillogó víztükrét meg-megszakítják a tóból kiálló elárasztott fák csonkjai. A hely csendjével és varázsával méltán adózik a több, mint ezer éve a vadászok védőszentjeként tisztelt Szent Hubertus emléke előtt. Az addig kicsapongó életet élő hercegi sarj nagypénteken, egy vadászat alkalmával fénylő keresztet pillantott meg egy gyönyörű szarvas agancsai között. E jel hatására megtért, előbb remete, majd pap, végül pedig püspök lett, akit már a X. században a vadászok védőszentjévé választottak

Odvaskő-barlang

A Bakony egyik legismertebb és Bakonybél környékének leglátogatottabb barlangja az Odvaskői-barlang. Már a bakonybéli bencés monostor Szent István királyunk általi, 1037-re datált alapítólevelének hiteles másolataiban is szerepel „Oduoskw” néven, mint az apátsági birtok egyik határköve. Ez a lerégebbi olyan magyar név, ami barlangos helynévre utal, jelezvén, hogy a dolomittömeg belsejében üreg található.

8-10 m széles, 2-3 m magas, háromszög alakú bejárata a völgyfenékhez viszonyítva mintegy 50 m-es magasságban, az Odvas-kő sziklájának aljában nyílik. A dolomitban kialakult barlang belső ürege körülbelül 20 m hosszú, 10 m széles és 3-4 m magas. Régészeti kutatások bizonyítják, hogy a barlangot régtől fogva lakták az emberek. Odvas-kő sziklája még utolsó áldozati helyül szolgált a kereszténység elől menekülő, a Bakony erdeiben megbúvó pogányoknak, a legutóbbi időkben pedig a híres bakonyi betyárok húzták itt meg magukat fosztogatásaik után üldözőik elől menekülve.

Kerteskői-szurdok

Kerteskő „Kerteskw” neve már a bakonybéli bencés monostor Szent István általi, 1037- re datált alapítólevelének hivatalos másolataiban is szerepel, mint az apátsági birtok egyik határköve. Az itt álló Kertes-kő, valamint az Oltár-kő sziklatömbje áldozóhelyül szolgált a kereszténység felvétele után a Bakony erdeiben rejtőzködő, ősi hithez ragaszkodó pogányoknak.

Az egykor még sík térszínen kanyargó Gerence-patak medre a terület folyamatos emelkedése során vágódott be a szurdokot felépítő mészkőbe a víz által szállított hordalék koptató hatásának következtében. Így alakult ki az a mintegy 300 m hosszú, 17-50 m széles, nyugat-keleti irányú patakvölgy, melyet északról és délről 30-40 m magas sziklafalak határolnak. A hatalmas sziklák közé csak néha hatol be a fény, kopár felszínüket ritka moha- és páfrányfajok színezik a sűrű lombokhoz hasonlóan zöldre. A sziklák oldalában számtalan egykor élt élőlény megkövült maradványait fedezhetjük fel, és gyönyörködhetünk a Judit-forrás ma is épülő mésztufa gátsorában, amelyen apró vízesésekkel, zuhatagokkal szalad a mélybe a forrás vize mintegy 40 méteres magasságból.

Tartomány:Veszprém
Cím:Bakonybél
GPS: 47° 15′ 18.39312″, 17° 43′ 40.87056″
Honlap: https://bakonybel.hu/

Még nem érkezett hozzászólás!

Régióválasztó