Alberobello és a trullók

Alberobello Puglia egyik nevezetessége. A város fehérre meszelt kerek házaival, az úgynevezett trullokkal tűnik ki. Az olajfaligetekbe és szőlőültetvényekbe festőien beágyazott táj lenyűgöző, és nem véletlenül az UNESCO Világörökség része. Alberobello legrégebbi házai több mint 300 évesek.

A kőépületeket mindenféle kötőanyag (habarcs) és fatartószerkezet nélkül építették.

II. Giangirolamo di Acquaviva conversanói gróf segítséget nyújtott az itt letelepedő parasztoknak, illetve Apulia más részeiről érkező menekülteknek. Annak érdekében, hogy elkerülje a területén álló házak utáni adó megfizetését, megparancsolta alattvalóinak, hogy csakis olyan épületeket húzzanak fel, amelyeket az adószedők érkezésekor könnyen el lehet bontani, majd távozásuk után gyorsan visszaépíteni. A habarcs nélkül épült trullók tökéletesen megfeleltek elképzeléseinek.

Alberobello központja a Piazza del Popolo tér, amely egy domb tetején épült. Tőle délre található a két történelmi trullo-negyed, a Rione Monti és a Rione Aia Piccola. Őket egy völgy választja el a városközponttól, amelyet a Largo Martellotta tér tölt ki. A Piazza del Popolótól északra modern városrészek találhatók.

1996-ban az UNESCO a Világörökség részévé nyilvánította a trullókat, azzal az indoklással, hogy régmúlt idők egyedi kultúrája fennmaradásának bizonyítékai, amelyek révén egy sajátos városkép alakult ki Alberobellóban.

A trullókban berendezett, hagyományos életformát bemutató kis múzeumok találhatók. A Rione Aia Piccola negyedben található a Casa Pezzolla nevű trullóegyüttesben várostörténeti múzeum van. Itt áll a város legrégebbi fennmaradt trullója is, amelyet az ajtókereten olvasható évszám szerint 1559-ben építettek.

Feltétlenül meg kell kóstolni a híres "Pasqualino" szendvicset - története 1966-ig nyúlik vissza. Pasquale Dell'Erba friss élelmiszerekből készített szendvicset az arra haladó éhes diákok számára: tonhalhal, kapribogyóval, szalámival és sajttal van rétegezve (és pontosan ebben a sorrendben kell elkészíteni).