» Olaszország

» Olaszország » Lazio


Ezt a helyet még nem értékelték. Legyél Te az első:

Palestrina (ókori nevén Praeneste) Latium legrégibb latin városainak egyike. Itt található az ókor egyik legnagyobb templomegyüttese.

Rómától 50 kilométernyire található a mai Palestrina városa, amely az ókorban Praeneste néven a késő köztársaság kori Itália egyik legfontosabb vallási központja volt. 

Egy legenda szerint Telegonus, Ulysses és Circe fia alapította. A város az i. e. 8. században élte fénykorát. Róma csak az i. e. 4. században igázta le.

Később Marius és Sulla polgárháborúja idején ide menekült Marius, ezért Sulla csapatai ostrom alá vették és elpusztították Praenestét. Sulla azonban kárpótolni akarta a várost, és elrendelte Fortuna Primigenia szentélyének újjáépítését, amelyhez egy jósda is tartozott. A mintegy 32 hektárnyi területet elfoglaló szentély az ókor egyik legnagyobb templomegyüttese volt. Több terasza épült a Ginestro-hegy lejtőire, melyeket rámpák kötöttek össze egymással. Az istennő kultuszát egészen az i. sz. 4. századig ápolták, amikor is a templom elnéptelenedett. Romjain új város épült a középkorban

Az 1944-es bombázások azt a városrészt tették tönkre, ahol valaha a 3. terasz állt. A felszínre került szentélyt elkezdték feltárni. A Museo Nazionale Archeologico Prenestino (Plazzo Barberini) a helyi ásatások leleteit mutatja be.

Praenestében alkotta időszámításunk előtt 120 és 110 között Démétriosz, VI. Ptolemaios híres földrajztudós művésze a "Nílus Mozaikját". A hatalmas, körülbelül húsz négyzetméteres mozaikon az épületeken és hajókon túl negyvenféle állat, tizennégyfajta növény és száz, igen különféle ember - görögök és egyiptomiak, líbiaiak és makedónok, pigmeusok és mocsárlakók, papok és katonák, arisztokraták és szolgák - láthatók. A mozaik egykor a Fortuna Primigeniában állt, ma a Museo Nazionale Archeologico Prenestino (Plazzo Barberini) látható.

A városban találták meg a praenestei fibulát, egy feliratot tartalmazó aranycsatot, amelyről úgy vélik, hogy a latin nyelv legelső írott emléke. Sokáig hamisítványnak hitték a 11 cm hosszú arany fibulát, de 2011-ben olasz kutatók lezárták a vitát, bebizonyították, hogy eredeti.

Az i.e. 7. hetedik századra datált és leginkább egy biztosítótűre emlékeztető fibula egykori gazdája ruháját tartotta össze. Nevét származási helyéről kapta: az aranycsat a Rómától nem messze levő Praeneste városánál kiásott etruszk Bernardini-sírból került elő. A fibulát Wolfgang Helbig német régész vásárolta meg és mutatta be 1871-ben a nagyközönségnek. A praenestei fibula eredetét kezdettől fogva vitatták. Az olasz régészek a hetvenes években egyenesen hamisítványnak kiáltották ki, azt állítva, hogy az ékszert Helbig manipulálta a fibula oldalára vésett felirattal együtt. A közelmúltban a legmodernebb technológiai eszközökkel vizsgálták meg a csatot és kiderült, hogy mégiscsak eredeti. Így a praenestei fibulán olvasható felirat a legrégibb latin nyelvű írásos emlékké vált. Az ékszer oldalán, jobbról balra a Manios me fhefhaked Numasioi, vagyis latinul a Manius me fecit Numerio (Manius készített engem Numeriusnak) ólatin felirat olvasható.

A Fibula Praenestina a római Nemzeti Etnográfiai Múzeumban látható.

Tartomány:Lazio
Cím:Palestrina
GPS: 41° 50′ 20.27616″, 12° 53′ 28.49532″

Még nem érkezett hozzászólás!

Régióválasztó