Villa d'Esté

A Villa d'Esté az itáliai késő-reneszánsz (manierista) építészet egyik mesterműve.

A fényűző nyaralót 1549-ben Pirro Ligorio kezdte építeni a költekezéseiről is nevezetes Ippolito II d'Este (1509-1572) kardinális számára, aki I. Alfonz és Lucrezia Borgia fiaként VI. Sándor pápa unokája volt. Ippolitót 1550-ben III. Gyula pápa nevezte ki Tivoli kormányzójának, hálája jeléül, amiért megválasztásához jelentékeny mértékben hozzájárult. A villa 1572 szeptemberében készült el, de Ippolito d'Este ezt nem érhette meg, ugyanez év decemberében elhunyt.

A kert vízellátásához errefelé terelték az Anio-folyót, melyből mérnöki bravúrral megalkotott vezetékeken és medencéken át jut el a víz a kert látványos kútjaihoz.

A Villa harmadik tulajdonosának, Alesandro d'Este bíborosnak (+1624) sikerült elérnie, hogy a villa örök időkre a d'Este család birtokában maradhasson. Rinaldo d'Este (1641-1672) bíboros rendelte meg Gian Lorenzo Bernini-től a Bicchierone szökőkutat és az Orgona szökőkút vízesésének megépítését.

A Habsburg uralom idején a villa pusztulni kezdett, mígnem Gustav Adolf von Hohenlohe-Schillingsfürst bíboros, az 1800-as évek közepén, bele nem szeretett a Villába és 1895-ben bekövetkezett haláláig, ismét a művészeti és nagyvilági élet középpontjává nem tette. Ezekben az években fordult meg vendégként többször a Villa d'Este-ben Liszt Ferenc, akit a mesebeli helyszín ihletett a Villa d'Este szökőkútjai (1877) zongoradarab megkomponálására. A kései Zarándokévek ciklus egyik legnépszerűbb zongoraműve a maga korában úttörő hangzásával a villa szökőkútjának gyöngyöző, vidám csobogását idézi.

Mintha csak egy mesevilágba csöppennénk - árnyas fák, lugasok és lila akáccal futtatott loggiák, rengeteg szökőkút, vízköpő, hidraulikus orgona, rafináltan elhelyezett szobrok, bájos mesterséges grották és az ókori antikvitást dicsérő nimphaeumok. A Villa d'Este - mint a reneszánsz építészet és az itáliai reneszánsz kerttervezés kimagasló példája. 2001 óta az UNESCO Világörökségének része.

A Villa 'dEste egyébként Olaszország legfrekventáltabb látványosságai közt a tízedik helyen szerepel, az amerikai turisták pedig csak a római Colosseumot ismerik nála jobban.