Castello di Montebello

A híres Malatesta család sötét és ijesztő története 300 éven keresztül csak szájról-szájra terjedt, így sok változata létezik. Először a 17. században vetette papírra egy helyi plébános, aki a környék legendáit és népmeséit gyűjtötte.

Azzurrina a legenda szerint Constance és Ugolinuccio Malatesta lánya volt, akik a Montebello vár urai voltak a 14. században. A kislány igazi neve Guendalina volt.

Guendalina egy albínó kislány volt, ám abban az időben az albínóságot mágikus, sőt ördögi jelnek tartották, így szülei úgy döntöttek titokban tartják kislányuk létezését amíg lehet. Nagyobbacska korában édesanyja, Constance különböző növényi pigmentekkel próbálta festeni fehér haját, hogy minél jobban titkolni tudják másságát. De a természetes festékek hamar kikoptak a lány hajából, így kék tintával festették be. Innen jön a lány beceneve is, Azzurrina.

Édesapja Ugolinuccio másképp próbálta megóvni kislányát. Parancsba adta, hogy nem hagyhatja el a várat, és két fegyveres őr mindig legyen mellette, akik szükség esetén meg tudják óvni őt a rosszakaratú emberektől.

A legenda úgy tartja, hogy 1357. június 21-én Szent Iván éjszakáján Azzurrina montebellói kastélyuk folyosóin és udvarán játszott rongyból készült labdájával, miközben kint szörnyű vihar készülődött. A két felfegyverzett őr, Domenico és Ruggero most is a kislányt vigyázta. Azonban elmondásuk szerint a labda egyszer csak megpattant, és azt követve a lány eltűnt egy folyósón, melynek csak egy bejárata volt. Kiáltást hallottak, mire mindketten utána eredtek, de sem a Azzurrinat, sem a labdát nem találták meg: soha nem kerültek elő, nyom nélkül eltűntek.

Azóta, különösen Szent Iván éjszakáján a rongylabda pattogását, és Azzurrina anyját hívogató sóhajtásait lehet hallani a várban.