» Magyarország

» Magyarország » Baranya


Ezt a helyet még nem értékelték. Legyél Te az első:

A siklósi vár az egyetlen épen maradt magyarországi vár, amelyet leginkább a Tenkes kapitánya tévésorozatból ismerjük.

A vár felújítása során egy Európa-szerte ritkaságnak számító imafülke is előkerült. Hasonló, falba vájt imafülke legközelebb egy spanyolországi kolostorban található, vélhetően a késő gótika vagy a korai reneszánsz idején, a 15. vagy a 16. században épülhetett. Különlegessége még az a tizenhat darab, Jézus életét bemutató miniatűr táblakép, amelyekhez hasonlót eddig csak Csehországban találtak.

Rózsakert. Látogatható a siklósi vár egykori úrnőjének, a mohácsi csatamező magyar áldozatait eltemettető Kanizsai Dorottyának a siklósi várban lévő hajdani rózsakertje. A híres rózsakert Siklós második fénykorában létesült, amikor a város a Garaiak után másodízben is "Civitas Palatinális"-ként azaz a nádor városaként tündökölhetett. A vár ekkor Perényi Imre nádor tulajdonában volt, aki feleségével együtt a török támadásra készülve szüntelenül erősíttette és remek gótikus kápolnát is építtetett hozzá, melynek a külső várfalra néző szentélye alatt pompázott Kanizsai Dorottya rózsakertje.

Várkápolna. A 600 éves  gótikus várkápolna most két jeles férfiu hamvait őrzi: a korábbi várúr, gróf Batthyány Kázmér és a későbbi várúr, gróf Benyovszky Móric tetemét. Mindketten Baranya megye főispánjai voltak, sokat tettek Siklós gazdasági és kulturális fejlődéséért. Rokonok is voltak: Benyovszky Móric az egyik Batthyány-lányt vette feleségül. Benyovszky Móric 1936-ban halt meg Budapesten, onnan szállították a hamvait Siklósra. Batthyány Kázmér, aki Kossuth Lajos külügyminisztere volt, párizsi száműzetésben hunyt el, földi maradványait 1987-ben hozták haza. A Benyovszky Móric tevékeny szerepet játszott a közéletben: a Függetlenségi Párt képviselője volt, háromszor választották Baranya főispánjává, vezette az alsódunántuli mezőgazdasági kamarát és megalapította a baranyai autóklubot. Hat nyelven beszélt, aktívan muzsikált és asztalos műhelye volt, a várban csillagdát állított fel. Siklósi uradalmát mintagazdasággá fejlesztette. Halála után a család eladta a várat a Honvédelmi Minisztériumnak, amely tiszti üdülőt akart berendezni, de a háború meghiúsította a tervet. Menekült lengyel katonák menedéke lett a vár. 

Tenkes kapitánya. A tizenhárom részes filmet 1963-ban forgatták: a várbeli jeleneteket Siklóson, a külsőket Veszprém környékén. A történet a kuruc időkben játszódik, főszereplője, a Tenkes kapitánya a Siklós közeli Tenkes hegyről kapta nevét. 

Tartomány:Baranya
GPS: 46° 2′ 54.4506″, 18° 16′ 18.90228″
Honlap: https://www.siklosivar.hu/hu

Még nem érkezett hozzászólás!

Régióválasztó