San Marino

SAN MARINO TÖRTÉNETE

A hagyomány szerint 301. szeptember 3-án jött létre San Marino állam, amely mindössze 61 négyzetkilométer. A legenda szerint az államot egy Dalmáciából, Rab szigetéről Itália területére érkező kőfaragó, Marinus alapította. A keresztény Marinus római üldöztetése elől menekült San Marino hét hegye közül a legmagasabbikra, a Titanóra, ahol remeteként élt, és hamarosan kis közösség gyűlt köré.

A földet birtokló hölgy szimpatizált Marinóval és követőivel, ezért a környező néhány heggyel együtt a közösségnek ajándékozta. A később szentté avatott Marinus 366-ban halt meg, utolsó szavai szerint „szabadnak hagyom mindkét férfiútól” a kis közösséget – a későbbi értelmezés alapján ez a császárt és a pápát jelentette.

A történeti források szerint a vidéket már jóval ezelőtt lakták, a 10. században pedig már említés történik egy szabad „comune”-ról, azaz városállamról San Marino területén.

San Marino jól taktikázó vezetőinek köszönhető, hogy San Marino meg tudta őrizni függetlenségét az észak-itáliai háborúskodások alatt. Különböző szövetségekhez és frakciókhoz csapódva sikerült elérniük, hogy hosszabb időre egyetlen hódító sem vetette meg a lábát a környék fölé magasodó hegyeken. Az állam önállóságát 1602-ben VIII. Kelemen pápa szerződésben garantálta.

A napóleoni háborúk idején a Napóleon 1797-ben szerződésben erősítette meg függetlenségét, amelyet a bécsi kongresszus is elismert 1815-ben. A kicsi, de büszke köztársaság az olasz egyesítés során is meg tudta őrizni önállóságát. Egyesek szerint az itt menedéket kapó Garibaldi és más forradalmár vezetők jóindulata, mások szerint az egységet támogató III. Napóleon barátsága mentette meg San Marinót a bekebelezéstől, de létezik egy olyan összeesküvés-elmélet is, amely szerint valamilyen titkos szabadkőműves praktika óvta meg az államot.

1861-ben közös demokratikus értékeikre hivatkozva szövetséget és tiszteletbeli állampolgárságot kínáltak Abraham Lincolnnak, aki el is fogadta az ajánlatot. 

San Marino jelenleg ugyan nem tagja az Európai Uniónak, azonban hivatalos pénznemeként az eurót használja. A törvényhozó hatalmat alkotó Általános Nagytanács saját tagjaiból jelöli ki a kormány és az állam élén álló, egyenlő hatalommal bíró, 6-6 hónapra választott régenskapitányt.

Kilenc kis települése van, nyolc kis falu és fővárosa San Marino. Serravalle, Domagnano, Acquaviva, Borgo Maggiore, Faetano, Chiesanuova, Fiorentino, Montegiardino