Regéci vár

Meseszép környezetben magasodik a Regéci vár, amely 700 éven keresztül állt ellen legendákat táplálva a történelem viharainak. A várban töltötte I. Rákóczi Ferenc gyerekkorát. I. Lipót császár a várat 1686-ban leromboltatta, azóta már csak a romjai állnak.

A regéci vár Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a történeti Abaúj megye délkeleti részén, a Hernád völgyétől keletre magasodó Zempléni-hegység nyugati részén, gyönyörű természeti környezetben helyezkedik el.

A vár története

A regéci vár a 13-14. század fordulóján épülhetett a szarv formát idéző, nagyjából észak-déli irányú hegyre.

Az első biztos adat a vár létére 1307-ből származik, ekkor az Aba nembéli Amádé nádor Regécen állított ki egy oklevelet. Az erődítményt alighanem az Aba nemzetség tagjai emelték a 13-14. század fordulója táján.

Mátyás király uralkodásáig királyi kézben volt legtöbbször, Nagy Lajos király többször időzött a vár falai közt. A 15. században az épületegyüttes már a Várhegy teljes platójára kiterjedt, magába foglalta az ún. Felső, a Középső és az Alsó várat. Ezek az elnevezések az 1600-as években keletkezett, bőséges írott forrásokból származnak. A 16-17. században a Középső vár területére reneszánsz stílusú kőfaragványokkal díszített palotaépületeket emeltek, amelyeknek legalább négy fő periódusát lehetett elkülöníteni.

A regéci vár az oszmán hódítás korában biztonságos lakhelyet nyújtott számos főúri családnak. A Szapolyai, Serédy, Alaghy, Mágochy, Esterházy családok után végül a 17. század közepén a Rákócziak birtokába került. Regéc legfényesebb időszakát a Rákóczi-család két nagyasszonya, Báthory Zsófia és Zrínyi Ilona alatt élte. 

1670. április 9-én I. Rákóczi Ferenc (1645–1676) vezetésével kirobbant a felső-magyarországi felkelés, mikor Sárospatakon elfogatta az őt felkereső (később világhírűvé váló) Rüdiger Starhemberg tokaji várparancsnokot és tisztjeit, akiket Regéc várába záratott. A Rákóczi hatására Felső-Magyarországon egyre többen csatlakoztak a felkeléshez, ám a rosszul előkészített mozgalom az év nyarára összeomlott, végül június első felére a császári seregek felszámolták.

A várat Thököly fejedelemségének összeomlása után Caprara császári tábornok a Habsburgok haditanácsának döntése értelmében 1686-ban gyújtatta fel és tette védhetetlenné.

(c) hetedhetorszag.hu

A vár

Az emeleten díszes erkéllyel, festett boltozattal, drága kályhákkal, továbbá kettős árnyékszékkel felszerelt fogadóterem, a földszinten pedig a pékáru sütésére szolgáló kemencékkel ellátott terek helyezkedtek el. A pincében a tartósításra is használt ecetes hordókat őrizték. 

Felújítási munkák a várban

A várban jelenleg felújítási munkák folynak, amelyek célja a vár reneszánsz palotájának rekonstrukciója és a csatlakozó épületrészek állagvédelme, a várhoz vezető út bizonyos szakaszának felújítása, valamint történelmi kiállítóház és pihenőpark létrehozása.

A tervek szerint 2021 nyárára készülhet el a vár jelenleg zajló részleges rekonstrukciója, amelynek keretében sütőházat, sáfárházat és borozót is kialakítanak, valamint több kiállítással is készülnek a látogatóknak.

Újjáépül a palotaszárny, valamint állagmegóvási munkálatokat végeznek el több épületrészen. A reneszánsz palotaszárny romos falait hagyományos építési technikával építik újjá. A tervezett kiállítások bemutatják majd egyebek mellett a 17. századi északkelet-magyarországi palotaenteriőrök elemeit, a helyi régészeti feltárások során előkerült habán padlócsempéket, bokályos falicsempéket, cserépkályha-töredékeket, díszedényeket. Felidézik a vár "fényes korszakait" is, vagyis amikor az erődítmény Alaghy Menyhért és Erdődy Anna birtokában volt, a Rákóczi-korszakot, valamint Zrínyi Ilona birtokosi tevékenységét.

A háromszintes épület pincéjében borozót, pihenőteret alakítanak ki, a sütőházban bemutatják, hogyan készültek az ételek a középkori eszközökkel, a sáfárházban pedig az élelmiszerek tárolását, feldolgozását tekinthetik meg az érdeklődők. A leányasszonyok házában az udvarhölgyek által használt bútorokat, eszközöket, ruhákat és ékszereket mutatják be.

A magas várakban nagy érték volt a víz, ezért a mosás során rendkívüli takarékosságra törekedtek, ennek módjai is láthatóak lesznek Regécen.

2021 augusztus elején átadták a regéci vár helyreállított reneszánsz palotaszárnyát, amelynek falai között megnyílt a „Főúri pompa a várfalak között” című élményalapú kiállítás.

A hiteles források, egykori várleltárak alapján rekonstruált termeken végighaladva betekintést nyerünk e főnemesi családok és a vár népének 16–17. századi otthonába, mindennapjaiba. A főúri környezetet bemutató enteriőrök, a reneszánsz palotaszárny falai között felcsendülő korabeli zene a letölthető többnyelvű applikációk révén mélyebben megismerhetők. Az élményt illatok – rózsamuskátli és levendula –, valamint megfogható, kipróbálható tárgyak teszik teljessé.

A földszinten megtekinthető a déli és az északi sáfárház, a fehér sütőház és az ecetesház, amelyekben az élelmiszer feldolgozása és raktározása történt. Magyarország első reneszánsz babaháza is itt kapott helyet, ez II. Rákóczi Ferenc fejedelem regéci gyermekéveit idézi fel. Az emeleten, a régi ebédlőpalotában a 17. századi ebédlőterem rekonstruált korhű berendezése látható, a „virágos kék szenelő bolt”-ban, azaz Alaghy János várúr egykori szobájában Vergilius-idézetes kandallópárkány került visszaépítésre és kiegészítésre, a leányasszonyok házában pedig a várúrnő lakótere ismerhető meg hímzett textíliákkal, ruhákkal, míves bútorokkal.

Megközelítés

A vár megközelítése Regécről lehetséges: gyalogtúra útvonalon, aminek hossza 2400 méter.