Bár az arabok uralma az Ibériai-félszigeten 1492-ben véget ért, a mór birodalom mítosza a mai napig él - különösen Córdobában.

A kalifátus fénykorában Córdobát a nyugat-mediterrán térség legfontosabb városának tartották, és a lenyűgöző Mezquita, amely 1984 óta az UNESCO Világörökség része, még ma is emlékeztet erre.

Aligha menekülhet meg az utazó a régi mecset-katedrális varázsától, amely csíkos boltíveivel és a több ezer arany mozaikkal díszített imafülkékkel nagy eleganciát sugároz. A keresztény hódítók sokáig nem mertek hozzányúlni az építészet remekművéhez - egészen addig, amíg Alonso Manrique püspök 1523-tól a mecset közepén nem építtette fel katedrálisát. Így az egykori mecsetet részben gótikus katedrálissá alakították át, és a mai napig azon vitatkoznak, hogy kié legyen a mór építészet ékköve.

Córdobai katedrális

A templom neve a 13. század óta Szűz Mária Córdobai Katedrálisa. Öt évszázados mór uralom után ekkor foglalta vissza a várost III. Ferdinánd király, ezután építették át a mecsetet, amely egy vizigót keresztény templom helyén állt.

Córdobát a három kultúra városának is nevezik, mert a középkor évszázadain át békében élt itt egymás mellett muzulmán, keresztény és zsidó. A katedrálisban ma is együtt láthatók az iszlám imahely vörös-fehér csíkos árkádjai, ragyogó márványoszlopai és a katolikus templom gazdag reneszánsz és barokk dekorációi.

A córdobai mecsethez és katedrálishoz az a babona kapcsolódik, hogy még véletlenül sem tanácsos rálépni a földre lógó
harangkötelekre, mivel az egyik - nem tudni, melyik - az elővigyázatlan látogató azonnali halálát okozhatja. Legalábbis a
város lakói így tartják.