Pamplona

Bikafuttatás

A marhákat - 6 felajzott bikát és ugyanennyi békésebb ökröt - 8 napon át minden nap reggel 8-kor hajtják rá a 825 méter hosszú útszakaszra, amely a Santo Domingónál lévő karámtól az arénáig tart, a keresztutcákat erre az időszakra lezárják. A táv 825 méter, amelyen a bikák és futók tömege körülbelül 3 perc alatt robog végig. A bikák élete az este folyamán az arénában ér véget, ahol a hagyományos spanyol bikaviadalokhoz hasonló corrida zajlik.

A pamplonai bikafuttatások időrekordja 2 perc 5 másodperces idővel. A nem veszélytelen program 2016-os mérlege nyolc nap alatt 64 sérült volt, akik közül 12 embert szúrtak meg a bikák, két esetben súlyosabb sebeket okozva.

A minden év július 7-14. között, a város védőszentje, San Fermín tiszteletére rendezett ünnepség rendszerint hagyományos, rendkívül látványos tűzijátékkal ér véget.

A baszk kisvárost és magát a San Fermin-ünnepet 1926-ban megjelent "Fiesta, a nap is felkel" - The Sun Also Rises című regényével Ernest Hemingway tette világhírűvé. Hemingway először 1923-ban járt a fesztivál ideje alatt Pamplonában, majd később többször is részt vett az eseményen.

Pamplonán át vezet a híres Szent Jakab-zarándokút. A zarándokok az Arga folyón a középkori Puente Magdalena hídon átkelve érkeznek Pamplona óvárosába.

Látnivalók

Pamplona a Navarrai Királyság egykori fő- és koronázó városa. A történelmi óváros a folyó jobb partján helyezkedik el, a városképet az itt található citadella és a katedrális határozza meg leginkább. A várost több hegy öleli körül, a legmagasabb ezek közül az 1 353 méter magas Pena Izaga.

A városnak számos középkori nevezetessége van:

Gótikus stílusú Santa Maria la Real katedrális

Városháza barokk homlokzattal (18. század)

Puente Magdalena híd az Arga folyón

Citadella (1571)

Pamplona falai (Murallas de Pamplona)

Plaza de Toros de Pamplona. Az 1922-ben épült Plaza de Toros de Pamplona a legnagyobb bikaviadal-aréna Navarrában, a 19 000 néző befogadására alkalmas létesítmény világviszonylatban a harmadik legnagyobb.

Monumento al Encierro de Pamplona (2007). Rafael Huerta bronzszobra a bikafuttatásnak állít emléket.

Az eddigi legrégebbi baszk nyelvű írásos emléket találták meg

Az eddigi legrégebbi, több mint 2000 éves baszk nyelvű írásos emléket találták meg az észak-spanyolországi Navarra tartományban.

A kezet formázó bronzlapra a vaskori eredetű Irulegui falu egyik házának feltárásakor bukkantak rá a bejáratnál még tavaly nyáron, de csak idén, a restaurálási munkálatok közben vették észre a közepét díszítő feliratot.

A kutatók megállapították, hogy a 40 írásjelből álló felirat öt szót tartalmaz, közülük az elsőt sikerült is lefordítani. A "sorioneku" szó a baszk nyelvben ma használt "zorioneko" ősi megfelelője, jelentése pedig jószerencse. A felirat többi részét egyelőre nem tudták megfejteni.

A 36 grammos jobbkézformájú bronzlap a Krisztus előtti első század első harmadából származik. Megtalálásának helyszíne is arra utal, hogy rituális tárgyról van szó, amelyet a bejárat mellé akasztottak ki, hogy az megvédje az otthont.

A felfedezés az "Irulegui keze" nevet kapta a kutatóktól, igazi jelentősége pedig abban áll, hogy igazolja: a baszk nyelv már több mint kétezer éve létezik, de egyúttal megerősíti a terület ókori lakóinak íráshasználat is.

A tervek szerint a vizsgálatok befejezését követően a pamplonai Navarra Múzeumban fogják kiállítani a kivételes leletet.