Ausztria
» Ausztria

» Ausztria »


Ezt a helyet még nem értékelték. Legyél Te az első:

Az impozáns és a hagyományokkal gyökeresen szakító képzőművészeti, építészeti és zenei irányzat, a szecesszió olyan modern kulturális törekvés volt, amely újrarajzolta az osztrák főváros addigi konzervatív arculatát. A modern kulturális stílusirányzatot Gustav Klimt, Koloman Moser, Josef Hoffmann és még sok más kortárs művész hozta létre Bécsben 1897. április 3-án. Fő  motivációjuk a hagyományos stílusjegyektől való elszakadás volt. A bécsi szecesszió korszakának négy legkiemelkedőbb képviselője Gustav Klimt, Egon Schiele, Otto Wagner, valamint Koloman Moser

 

Secession

A bécsi Szecesszió Házában (Secession) látható 34 méter hosszú, két méter magas a szecessziós művészeti irányzat egyik kiemelkedő alkotásának számító falfestményt először 1902-ben állították ki. Az osztrák szecesszió jelképévé vált épület tetejét aranyozott „lombkupola" díszíti.

A SZECESSZIÓ HÁZA

1897 áprilisában a Gustav Klimt, Kolo Moser, Josef Hoffmann és Joseph Maria Olbrich körül kialakult művészcsoport szakított a kor művészeti irányzataival és hagyományaival. Ezzel megszületett a bécsi szecesszió - az "Art Nouveau" világhírű bécsi verziója.

Egy évvel később a művészcsoport már önálló kiállítói épületet kapott Bécs negyedik kerületében, a Szecesszió Házát, ahol megcsodálható Gustav Klimt 1902-ből származó világhírű Beethoven-fríze, és amely a földszinten a mai napig kortárs művészek alkotásainak ad otthont. 

A kupola alatt aranyozott betűkkel olvasható a szecesszió mottója, amely a magyarországi születésű Hevesi Lajostól származik;"Der Zeit ihre Kunst, der Kunst ihre Freiheit", azaz legyen meg minden korszaknak a művészete, a művészetnek pedig a szabadsága.


A BEETHOVEN-FRÍZ

Klimt a nagy zeneszerző, Beethoven emléke előtt tisztelgő 1902-es kiállításra festette a frízt. Az alkotást eredetileg csak díszítő célúnak és ideiglenesnek szánták, a kiállítás után meg akarták semmisíteni.

Egy tehetős művészetpártoló, Carl Reininghaus azonban megvásárolta a falfestményt és elérte, hogy azt - alapozásával együtt - hét darabra fűrészelve levegyék a falról és megőrizzék. Reininghaus később Egon Schiele festőművész közvetítésével eladta a képet a Lederer családnak. Ledererék tudhatták magukénak a legnagyobb és legjelentősebb Klimt-gyűjteményt. 

A zsidó származású család műgyűjteményét a nácik ausztriai hatalomra kerülése után kisajátították. August Lederer felesége, Serena Lederer - lánykori nevén Serena Pulitzer - Ausztriának a náci német birodalomhoz csatolása után Budapestre menekült, és itt halt meg 1943-ban. Az osztrák állam fiuktól, Erich Lederertől vásárolta meg a Beethoven-frízt 1973-ban. Nagy vitákat váltott ki, hogy az akkori 750 ezer dolláros vételár a becsült érték alatt volt-e. 

A festmény 1986 óta látható ismét a Szecesszió Házában.

(részletek)

Klimt Villa

a világhírű festőművész, Gustav Klimt rekonstruált társalgó szobájába és műhelyébe nyerhetünk betekintést.

(részletek)

Kunsthistorisches Museum

Klimt 13 korai munkásságából származó mennyezeti freskóját

Otto Wagner 

építőművész alkotásaia modern bécsi nagyvárosi arculat megteremtésének mérföldkövei.

Otto Wagner Hofpavillon (a bécsi városi vasút, a Stadtbahn állomásai) (részletek)

a posta-takarékpénztár épülete

Steinhofi templom (részletek)

Otto Wagner villa Hütteldorfban (részletek)

Még nem érkezett hozzászólás!

Régióválasztó

arrow_upward