Sevillai katedrális - Kolumbusz Kristóf sírja

Belterét illetően a világ harmadik legnagyobb templomépülete és egyúttal a világ legnagyobb katedrálisa (a nála nagyobb Szent Péter-bazilika és az aparecidai Miasszonyunk-bazilika nem püspöki székhelyek).

A sevillai katedrális - eredetileg minaret - egyik tornyát díszítő vízköpő fejről azt tartják, hogy valaha teljes alakot ábrázoló szobor volt, amelyet a sekrestyében őriztek. Mivel a megbabonázott szobor - amelyet a legenda szerint egy halott ember lelke lakott - állandóan sértegette, fenyegette a látogatókat, egy bátor sevillai levágta a fejét, és ebből készült a vízköpő szörny.

A katedrális harangtornyát díszítő szobor - a Giraldilla, amely tulajdonképpen Minerva istennő ábrázolása, és amelyet Cervantes "Sevilla cigánylányának" nevezett - egy bizonyos, Bartolomé Morel nevű szobrászmester műhelyében készült. Morel egyik segédje, aki féltékeny volt mestere sikerére, állítólag megátkozta a szobrot, és az emiatt többször súlyosan megrongálódott: 1584-ben és 1755-ben földrengés miatt, 1682-ben pedig szélrohamban. 1664-ben letört a szobor jobb karja, majd nemrég, 1980-ban egy villám eltorzította az arcát. Azóta poliészter kópia áll a helyén.

A katedrálist díszíti az úgynevezett Ötsebű Krisztus vagy Rubin Krisztus szobra is. Ez egy időben állítólag rubinköveket ejtett ki sebeiből, amelyekből egyébként állandóan vérzett. A rubinok árából a katedrális őrzői úgymond kolostort építettek. A szobor azonban a legenda szerint felhagyott a vérzéssel, egészen addig, amíg az egyik pap vissza nem helyezett az öt sebbe öt rubinkövet.

A sevillai katedrálist 1987-ben az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította.

Kolumbusz Kristóf sírja

Kolumbusz Kristóf sírját négy allegorikus figura tartja a magasban, amelyek Kolumbusz életében Spanyolország négy királyságát, Kasztíliát, Aragóniát, Navarrát és Leónt ábrázolják.

A síremlék a katedrális egyik utolsó kiegészítése volt, amelyet 1899-ben állítottak fel. A síremléket Arturo Melida szobrászművész tervezte, és eredetileg Havannában állították fel, mielőtt Sevillába költöztették volna, miután Spanyolország elvesztette az ellenőrzést Kuba felett.

Kolumbusz 1506. május 20-án halt meg Valladolidban. Holttestét Valladolidban, majd Sevillában temették el, 1542-ben
végakaratának megfelelően Hispaniolára vitték, innen 1796-ban Spanyolországba szállították és a sevillai katedrálisban helyezték el. Azonban 1877-ben a Santo Domingo-i székesegyházban ólomkoporsót találtak "A nevezetes és kiváló férfiú, Don Cristobal Colón" felirattal, így Spanyolország és Dominika máig vitatkozik, ki őrzi Kolumbusz igazi földi maradványait.