Imola

Imola eredeti neve Forum Cornelii volt, amelyet az alapítóról, Cornelius Sulláról kapott. A jelenlegi nevét a lombardok adták a 7. században. Itt házasosodott össze Athaulf nyugati gót király Galla Placidiával, akinek mauzóleuma a közeli Ravennában található.

A 6. században a magyarok sikertelenül ostromolták meg. 

A következő századokban Imola nagyon sok csatának volt a színtere Ravenna, Faenza és Bologna ellen, azonban nemsokára a Pápai Állam tulajdona lett. XII. Benedek azonban hamarosan elajándékozta egyik szövetségesének a pápai háborúban vívott segítségért.

A 15. században a Riario család uralkodott éppen Imolában, amikor a pápa, VI. Sándor Caterina Sforzának akarta adni, de a város nagyon sokáig ellenállt, és csak tíz évvel később adta meg magát Cesare Borgiának, a pápa fiának.

1797-ben a francia erők vette át a hatalmat; két évvel később azonban már az osztrákoké lett, végül a Ciszalpini-köztársaság uralta, amíg az Egyesült Olaszország vissza nem vette.

Itt született Martialis római költő, II. Honoriusz pápa; IX. Piusz pápa; Luca Ghini, a világ első botanikus kertjének építője Pisában; Vincenzo Dal Prato operaénekes, akit Mozart „a világ legrosszabb hangjának” nevezett; Cosimo Morelli, a római Szent Péter Bazilika egyik építésze; Szent Hippolütosz, rabok és börtönőrök védőszentje és Stefano Domenicali, a Ferrari Forma 1-es csapatának volt főnöke.

Az egyik templomban, a Chiesa di San Michelében őrzik Lucrezia Landriani, Caterina Sforza anyjának szarkofágját.

Vicolo Inferno

A "Pokol sikátora" néven is ismert aprócska imolai utca a 16. században egy véres epizód miatt kapta a nevét.

1504-ben járunk, Cesare Borgia megbukott, és Imolát, a főhadiszállását erőszak sújtja. Két család, mint sok olasz történetben, szemben áll egymással: A Sassatelli és a Vaini (a Guelfi és a Ghibellini frakciónak megfelelően).

A Sassatelli főnöke Giovanni, akit "Il Cagnaccio" néven ismernek, ami rossz vagy fenyegető kutyát jelent, de egyben erőszakos, áruló, kegyetlen ember is.

Il Cagnacciótól mindenki retteg, de ő és katonái nincsenek a városban, amikor június végén Guido Vaini úgy dönt, hogy megtámadja a Palazzo Sassatellit. Az a szándéka, hogy visszavegye a város irányítását, és megbosszulja, hogy Gentile Sassatelli, Giovanni testvére meggyilkolta egyik kapitányát.

Vaini serege, amelyet a Ghibellini családok erősítenek, elfoglalja a város szívét és a Palazzo Sassatellit (ma Palazzo Monsignani) - egészen addig, amíg Il Cagnaccio seregének hangja meg nem közeledik Forlì városából. Megkezdődik a vérfürdő, amely a Ghibellini életét követeli, és valószínűleg néhány ártatlanét is. Az erőszak egy éjszakán és a következő napon is tart, és az erőszak epicentruma a Vicolo Alidosi, amelyet ettől kezdve Vicolo Inferno néven emlegetnek.

A Vicolo Inferno a Farmacia della Scaletta sarkán található, és néhány lépésre a Palazzo Monsignani-Sassatellitől.

Autodromo Internazionale Enzo

A város leghíresebb látványossága azonban az Autodromo Internazionale Enzo e Dino Ferrari, vagyis az imolai versenypálya. A pályát a Ferrari alapítójáról és fiáról nevezték el.

1981-től 2006-ig a San Marino-i Nagydíjat látta vendégül, de ez volt a Ferrari hazai versenye, hiszen csak 80 kilométerre van Maranello-tól, a gyártól.

Néhány adat: egy kör 4,9 kilométer hosszú, 17 kanyarral. A kör rekordot Michael Schumacher tartja, 1:20.411-gyel; a 2004-es Ferrarival állította fel a csúcsot. Egyike azon kevés pályáknak, ahol az óramutató járásával ellentétesen köröznek (a mai versenye közül a többi: Abu Dhabi, Szingapúr, Austin és Interlagos). A legtöbbször szintén Schumacher nyert, 7 alkalommal; a ma is aktív versenyzők közül csak Fernando Alonso győzedelmeskedett itt.

Az első Forma 1-es versenyt 1980-ban látta vendégül Olasz Nagydíjként, ekkor Nelson Piquet nyert a Brabham-mel. Ez akkora siker volt, hogy megalapozta a San Marino-i nagydíj jövőjét a naptárban.

Sajnos a leghíresebb itt rendezett verseny azonban nem ez, hanem az 1994-es, áprilisi hétvége. A pénteki szabadedzés kezdődött minden, amikor Rubens Barrichello egy balesetben elvesztette eszméletét, és a gyors orvosi beavatkozásnak köszönhette életét.

A szombati időmérőn az osztrák Roland Ratzenberger a Simtek-kel belecsapódott a falba 310 km/h-val, és azonnal, a helyszínen életét vesztette.

A vasárnapi versenyen a háromszoros brazil világbajnok, Ayrton Senna a Williams-szel szenvedett balesetet: ő is, akár Ratzenberger, azonnal meghalt. Az autójában, a lábánál, egy osztrák zászlót találtak, amelyet a verseny után akart felemelni az előző nap elhunyt versenyző tiszteletére.

A San Marino-i Nagydíj ezután is megrendezték, de megpróbálták a pályát biztonságosabbá tenni, a kanyarok kibővítésével, több kavicságy elhelyezésével és a korábbi három sikán közül csak egyet tartottak meg. 2007-ben újabb változásokon esett át, annak érdekében, hogy újra futamokat rendezhessen, de nem kapta meg az engedélyt. A munkálatokat Hermann Tilke felügyelte.

Ma WTCC, Superbike és Le Mans versenyeket rendeznek itt. Évente a pályán tartják a Heineken Jammin’ Festivalt, amelyre híres énekeseket is együtteseket hívnak meg. Játszott már itt többek között a Green Day, a Metallica, a Red Hot Chili Peppers és a Linkin Park.

Helyi ételek a crescente (kelt tészta szalonnával és rozmaringgal) és a casatella sajt. Híres az itt termett barack és gesztenye. Borok a Colli Imola (fehér és vörös) és az Alband di Romagna (fehér).