Comói-tó / Lago di Como

A Comói-tó ország harmadik legnagyobb tava a Garda-tó és a Lago Maggiore után. Európa egyik legmélyebb tava. A tó Y alakú. Északi ága Colicónál kezdődik, míg délnyugati és délkeleti ágai Comónál, illetve Leccónál végződnek. Bellagio, Menaggio és Varenna a tó három ágának találkozásánál fekszenek, és kompjáratok kötik össze őket.

Partjait nagyrészt sziklák szegélyezik, északi végén már felsejlenek az Alpok körvonalai. Már a római időktől kezdve főként a pihenni vágyók érkeztek ide, körülötte többszáz évvel ezelőtt is nyári rezidenciák sorakoztak és ma is az egyik legelegánsabb hazai üdülőhelynek számít az olaszok körében. A tó mögött húzódó lejtőket az erdők rejtekén megbúvó luxusvillák tarkítják és nincs hiány hotelekből sem. Nyaranta különösen nagy itt a nyüzsgés, ha egy nyugodt napra vágyunk, tegyünk túrát a tó körül gyalog vagy kerékpárral vagy fedezzük fel a Comói-tavat új perspektívából egy hajókirándulás során.

Como

Tempio Voltiano. Emlékhely Alessandro Volta tiszteletére.  1927-ből származó klasszicizáló stílusú épület. A nagy fizikus, Volta életének néhány dokumentuma látható benne, többek között az első galvánelem is.

Villa Olmo. Simone Cantoni tervezte 1782-ben. Első tulajdonosa Innocenzo Odescalchi márki volt. 1882-ben a palotát átépítették. Napjainkban főleg kiállítások és kongresszusok rendezésére használják. Szép parkjából kitűnő kilátás nyílik a Comói-tó öblére és a városra.

Duomo. Észak-Olaszország egyik legnevezetesebb műemléke.

San Abbondio-bazilika. A dóm mellett Como legjelentősebb művészettörténeti értéke, amelyet a város patrónusának szenteltek. Valamikor 1063 és 1095 között építették és 1587-ben felújították. Hatalmas szentélyét frízek, domborművek és szobrok díszítik, ezek egy része a feltevések szerint régebbi eredetű, mint maga a templom. 

Palazzo Vescovile (Püspöki palota) - Alberico püspök emelte 1013-ban. Később többször is átépítették. Belsejében értékes 15. századi freskók, püspöki portrék és gobelinek láthatók.

Broletto (egykori városháza) - 1215-ben épült s vörös-, szürke- és fehérmárvány homlokzatát a 15. században kissé megcsonkították, hogy helyet biztosítsanak a dóm bővítésére és kialakíthassák a tér formáját. A Brolettót [1899]-ben restaurálták. Hatalmas tornya – a Torre de Commune – egyidős az épülettel, 1921-ben állították vissza eredeti formáját.

Palazzo Porta-Cornezzi (új városháza). 1616-ban épült, oszlopos folyosóján neves államférfiak mellképei és az emléküket idéző dokumentumok láthatók. Legértékesebb része a mai kincstári terem, amelynek stukkói és mennyezeti freskói 1630-ból származnak.

Belaggio

A Comói-tó festői partjának legszebb települése Belaggio, többek közt ezen a véleményen volt Mark Twain, Flaubert és Shelley is. Középkori városmagja a Borgo, ahol lépcsős utcák labirintusában jobbnál jobb éttermekbe és üzletekbe térhetünk be.

A dombtetőn álló Villa Serbelloni csodálatos kilátást nyújt a tó mindhárom ágára és a hegyekre. A villa híres vendégei voltak egykor: Leonardo Da Vinci, Lodovico Sforza, I. Ferenc József császár. 

Lenno

Villa del Balbianello. Itt forgatták többek között, a Csillagok háborúja II: A klónok támadása és a Casino Royale filmeket.

Borgo di Ossuccio

A környék egyik legszebb kúriáját, a Villa Balbiano-t választották a Gucci-ház c. film néhány jelenetének helyszínéül. Ez a csodálatos villa, amelyet egy hatalmas, évszázados park vesz körül, Ossuccio gyönyörű régi falujában található, és csodálatos panorámát nyújt a tóra.

A történelmi rezidenciát a 16. század végén Tolomeo Gallio bíboros építtetett. Az ókori épületet, amelyet később Durini bíboros a 18. században felújított, ma gyakran mesés esküvők vagy rendezvények helyszíne. Talán a villa neve ismerősen cseng néhányak számára.

A ház úgy néz ki, mintha egy tündérmeséből lépett volna elő, és remekül alkalmas csodálatos fotók készítésére. Nevéhez azonban gyakran fűződnek legendák, pl. Durini bíboros rejtélyes eltűnése a 18. század végén, pontosabban 1796. április 28-án, a cherascoi fegyverszünet napján.

A régi mesék szerint a bíboros el akart menekülni a francia forradalmárok elől, és egyúttal magával vitte a villában lévő összes aranyat. Emiatt annyira megtöltötte a ruháit, hogy a túlsúly miatt sérvben halt meg. A kincset a villában elásták, az új tulajdonosok évekig keresték, de évszázadok után sem találták meg.

Isola Comacina

Tremezzina

A városka a I borghi più belli d’Italia szövetség tagja. A városka része Tremezzo, ahol a Villa Carlotta botanikus kert található.

"A művészet a természet mellett sétál" az észak-olaszországi Comói-tó partján fekvő Villa Carlottában, egy nagy botanikus kerttel körülvett 17. századi villában.

A Tremezzóban, a Bellagio-félszigetre néző Villa Carlotta 1690-ben épült Giorgio Clerici milánói márki számára, és 17 hektáron terül el.

A milánói nemesi család utolsó leszármazottja 1801-ben eladta a villát a gazdag Giovanni Battista Sommarivának, a Ciszalpin Köztársaság olasz politikusának és szenvedélyes műgyűjtőnek. Sommariva megvásárolt néhány ikonikus műalkotást, például a Rómeó és Júlia utolsó csókját, amelyet Francesco Hayez festett 1823-ban, Shakespeare tragédiája ihlette, valamint a Múzsa Terpsichore eredeti gipszmodelljét, Antonio Canova remekművét.

A villa múzeuma Sommariva gyűjteményének egy részét tartalmazza egy lenyűgöző kiállításban, amely a Márványteremmel kezdődik, ahol a szobrászatot különösen kedvelő Sommariva együtt állította ki leghíresebb szobrait; ma már csak a Luigi Acquisti által 1805-ben Rómában készített Vénusz és Mars csoport áll eredeti helyén, a terem közepén. A többi szobor a villa különböző helyiségeiben látható.

A villát 1843-ban Marianne nassaui hercegnő vásárolta meg lánya, Carlotta nászajándékaként, akiről a villa ma a nevét viseli. A látogatók a második emeleten megcsodálhatják a Charlotte hercegnő magánlakosztályait, bútorait és tárgyait.

A villa körül egy olasz kert található, amely a villa építésének idejéből származik, lépcsőkkel, szökőkutakkal és szobrokkal, köztük Antonio Canova és Luigi Acquisti alkotásaival. Van egy romantikus kert is, hortenziákkal, angol rózsákkal, azáleákkal és más növényekkel.

Stendhal francia író 1818-ban vendégeskedett itt, és híres regényének, a La Chartreuse de Parme-nak az első oldalain megemlítette a birtokot.

Varenna

Mandello del Lario

Guzzi Motor Múzeum

Argegno

Középkori óváros

Gravedona

Brunate

A Comói-tó partjáról indul egy nagyon régi sikló, amely a hegytetőn található Brunate-be visz fel. A kisvárosból ihetetlen kilátás nyílik a tóra. Innen érdemes elkirándulni a Faro Voltioanóba, ami egy Voltáról elnevezett világítótorony. A Voltianót nagyjából fél óra alatt elérhetjük a sikló megállójától. Már a torony aljától is fenomenális a kilátás, de mindenképpen érdemes a két eurós belépőt befizetve felmenni a tetejére is, hiszen az az igazán elképesztő.

Festa del Lago Varenna

A Comói-tó vidékének hagyományait és gasztronómiáját is ismerhetik meg látogatók a minden év július elején megrendezett fesztiválon.