» Magyarország

» Magyarország » Borsod-Abaúj-Zemplén


Ezt a helyet még nem értékelték. Legyél Te az első:

Rudabánya nemzetközileg is ismert őslénytani lelőhely, továbbá itt található Borsod-Abaúj-Zemplén megye bányászattörténeti múzeuma, és egy festői bányató.

A csaknem 3.100 lakosú nagyközségről az első írásos emlék 1299-ből származik, de a település jóval régebbi, egyike az ország legősibb bányahelyeinek. Rezet, ólmot, ezüstöt, és mindenekelőtt vasat rejtett itt a föld mélye, ahonnan évszázadokon át bányászták.

A település neve az ószláv ruda, azaz érc, vasérc szóból származik, középkori jelentőségét bizonyítja, hogy 1350 körül bányavárosi kiváltságokat kapott, egyike volt a hét felső-magyarországi bányavárosnak. A XVI. században a török veszély és a csökkenő érckészletek hatására elvesztette városi rangját, ezután több mint három évszázadig nem folyt jelentősebb bányászkodás a környéken.

Az érctermelés 1880-ban indult újra, és ezzel egy időben vett lendületet a község fejlődése is. Az itteni vasércbányászat jelentősége Trianon után nőtt meg azzal, hogy itt működött hazánk egyetlen vasércbányája egészen 1985-ig.

Bányászattörténeti Múzeum 

Az utolsó csille szenet 2004 októberében hozták fel Lyukóbánya aknáiból, s ezzel hatvanhat éves termelőmunka fejeződött be. A Borsodban bezárt bányák korábban összesen csaknem 30 ezer embert foglalkoztattak; a lyukói - bezárása előtt - a térség egyetlen még működő, meghatározó jelentőségű mélyművelésű bányája volt, amely fénykorában mintegy két és fél ezer bányásznak adott munkát.

A Bányászattörténeti Múzeum megőrzi az utókornak a hagyományokat. Sajnos mérhetetlen mennyiségű és minőségű értéknek veszett nyoma napjainkra, de még mindig léteznek alapvető műtárgyak, szerszámok, eszközök, relikviák, amelyeket meg kell menteni a jövő generációjának.

A rudabányai Bányászattörténeti Múzeum az egykori Érc- és Ásványbányászati Múzeum telephelyén valósult meg. A kiállítás anyagát a bányásztársadalom által felajánlott tárgyakból, és a megmaradt műszaki eszközökből gyűjtötték össze.

Bányató

A bányató a volt külszíni vasércbánya utolsó munkahelyén, a Vilmos és az Andrássy II. bányarész találkozásánál keletkezett. Eleinte egy nagyobb és egy kisebb állóvíz jött létre, majd a vízszint emelkedésével a két tó egyesült, és elérte mai, nagyjából állandósult kiterjedését.  Hosszát kb. 300, átlagos szélességét kb. 80 méterre tehetjük. Legnagyob mélysége megközelíti a 60 métert, s ezzel hazánk jelenlegi legmélyebb állóvize!
 
A külszíni bányaművelés után visszamaradt meredek sziklafalk és omlások határolják, melyeket fokozatosan elborított a növényzet. Főként akác- , nyár-, nyír- és fenyőfák, valamint különféle cserjék tudtak megkapaszkodni a sovány talajon, de ahol vastagabb a földréteg, tölgyesek is kialakultak. A kékeszöld víztükör a szürke, barna, sárga és vörös sziklákkal és a zöld növényzettel festői látvány
 
A tóban a fürdés a hideg és hirtelen mélyülő víz, valamint a felszín alatt rejtőzködő sziklák miatt tilos! 
 
Gótikus templom
 
Gótikus eredetű református templomának belsejében freskótöredékek és a Gömörben oly gyakori festett famennyezet találhatók. Famennyezete a legnagyobbak közé tartozik (120 táblából áll), és nagyon változatos ornamentikájú. Két régi síremléke közül a jobboldali Perényi Istvánnak, Zsigmond király étekfogó mesterének sírköve 1437-ből. 14. századi vasajtajában Anjou-címerek, mesterjegyek és egy német felirat látható.

Rudapithecus

A mai Rudabánya területe 10 millió évvel ezelőtt félszigetként nyúlt be a Kárpát-medence nagy részét beborító Pannon-tóba. Szurdokokkal, völgyekkel tagolt területe közkedvelt élőhelye volt az ősállatoknak. A félszigetet gyakran elöntő víz és iszap pedig jó állapotban tartotta meg az elhullott állatok maradványait. 

Rudabánya a Rudapithecus-leletekről világhíres: 1967-ben itt kerültek elő olyan őslénytani leletek, amelyeknek azóta sincs párja.

Rudabányán az emberré válás 10 millió évvel ezelőtti időszakában közel száz ősállat között két ősmajomfaj is élt: a Rudapithecus hungaricus, amelyből később, 6-8 millió évvel ezelőtt kialakulhatott az emberhez, valamint a csimpánzhoz és a gorillához vezető leszármazási vonal, valamint a rejtélyes Anapithecus hernyaki. Rudabánya az adott időszakból a világ leggazdagabb lelőhelye.

A mindössze 18-szor 20 méteres terület, ahol 1971 óta végeznek ásatásokat, egykor mély völgy volt, szurdokszerű mocsár, ahová a trópusi esők alkalmával a víz lemosta az elhullott állatok tetemeit, és azok ott megőrződtek. Ezért ilyen gazdag a lelőhely, ahol eddig mintegy két és fél száz lelet került elő, köztük világszenzációsak is.

Rudabányán a földtörténeti újkor 200 főemlős maradványát és számos állatfaj csontmaradványait és növényeinek nyomait őrizte meg az egykori Pannon tenger iszapja. A helyszín mára nemzetközi jelentőségű tudományos zarándokhely lett. 

Tartomány:Borsod-Abaúj-Zemplén
Cím:Rudabánya
GPS: 48° 22′ 25.6116″, 20° 37′ 20.82288″

Még nem érkezett hozzászólás!

Régióválasztó