Szatmárcseke

KÖLCSEY FERENC, A HIMNUSZ KÖLTŐJÉNEK SÍREMLÉKE ÉS EMLÉKEZETE SZATMÁRCSEKÉN

Kölcsey Ferenc, a reformkor nagy költője, életének jelentős részét (1815-1838) csekei családi birtokán töltötte. Pesten jogi tanulmányokat folytatott, ahol megismerkedett a kor reformokat sürgető politikusaival. Hazatérve Szatmár megye al-, majd főjegyzője lett. 1832-től három éven keresztül a megye országgyűlési követe volt, ahol a polgári átalakulás és a jobbágyfelszabadítás mellett érvelt. A megváltozott követutasítások miatt azonban lemondott mandátumáról és visszatért birtokára. Életét ettől kezdve a költészet és a jogtudósi tevékenység töltötte ki. Csekén több jelentős művet írt (Zrínyi dala, Zrínyi második éneke, Parainesis Kölcsey Kálmánhoz), de ezek közül kiemelkedik az 1823. január 22-én letisztázott Himnusz, ami Erkel Ferenc megzenésítésében nemzeti himnuszunk lett. Életének utolsó éveit a nagy reformkori politikai perek töltötték ki, melyekben a perbefogottak (pl. Wesselényi Miklós) védelmében segédkezett.

Kölcsey Ferenc 1838. augusztus 24-én Csekében halt meg. A helyi temetőben lévő sírja sokáig jeltelen volt. első síremlékét Kende Lajos és felesége, Szuhányi Laura állíttatott neki A derékban kettétört klasszicista oszlopot Gerenday Antal tervezte 1854-ben, de csak 1856-ban engedték felavatni. Ezt az emléket azonban 1938-ban eltávolították a temetőből és a jelenlegi művelődési ház előkertjében állították fel. A költő halálának 100. évfordulójára a Kölcsey Társaság megbízásából a Gerenday műhelyben újabb síremlék készült, egy hasáb alakú talapzaton álló urna, melyet párkányzattal összefogott hat pálmaleveles oszlop vesz körül. Ennek az emlékhelynek a kriptájában került elhelyezésre a költő koporsója. Az emlékhely legutóbbi felújítását 2001-ben végezték el, felavatásán a köztársasági elnök, Mádl Ferenc is részt vett.

Kölcsey Ferenc sírja méltó helyet kapott a szatmárcsekei református temetőben, mely a maga nemében egyedülálló szakrális emlék. Feketére festett, emberarcú, csónakot formázó különleges fejfái éles kontrasztot alkotnak a fehér-márvány síremlékkel. Az 1973. óta védelem alatt álló temető nemzeti zarándokhellyé vált.

A költőnek és életművének a település több pontján is emléket állított az utókor. A Kölcsey nevét viselő általános iskola udvarán áll Berki Nándor által készített (1958) mellszobra. A lebontott Kölcsey-kúria helyén épült művelődési ház előtti téren a Himnusz megírásának 150. évfordulóján (1973) állították fel a Márton László készítette egész alakos Kölcsey-szobrot. Az épületben emlékkiállítás mutatja be nemzeti himnuszunk születésének korszakát. A református temető bejáratánál Csete György alkotása (1994) a Himnusznak állít emléket.

1989. óta minden évben a január 22. napját megelőző vasárnapon Szatmárcseke ad otthont a Magyar Kultúra Napja rendezvénysorozat egyik eseményének. A református templomban ökumenikus istentiszteletet tartanak, neves meghívottak közreműködésével zajló emlékműsor keretében megidézik Kölcsey Ferenc emlékét, tisztelegnek a Himnusz írója előtt. Átadják a Kölcsey-díjakat, majd megkoszorúzzák a költő sírját.

SZATMÁRCSEKEI CSÓNAKOS FEJFÁS REFORMÁTUS TEMETŐ

Szatmárcsekén 1776-ban nyitották meg a református temetőt, melyben Kölcsey Ferenc síremléke körül mintegy 1200 csónak alakú fejfa áll, közülük a legrégebbi 1880-ból való. Az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség, felismerve a csekei temető egyedülálló értékét, 1973-ban védetté nyilvánította, majd 1978-ra felújította. A tölgyből faragott fejfák konzerválása mellett megtiltották az új, műkő síremlékek emelését, s ezzel jelentősen serkentették a fejfaállítás szokásának újraélesztését. A temető így napjainkra ismét egységes hagyományokra épül, ugyanakkor folyamatosan működik, s ezáltal fenntartja a ma élők kapcsolatát a múlttal, őseik szokásaival.

A szatmárcsekei fejfának megvan a maga ősi formája, amelytől a helyi faragók legalább 150 éve nem térnek el. A fejfákat három, megközelítően egyenlő egységre osztja a faragó. A felső, hatszögletű rész homlokéle kiugró párkányzatként védi az alatta látható, feliratos felületet és a kevésbé kiugró alsó lábazati részt. A felső részbe vágják bele az úgynevezett magyar bajuszt, melynek számos formája jelent meg az idők folyamán.

HIMNUSZ-EMLÉKHELY

Együttműködési megállapodást kötött a kormány és Szatmárcseke önkormányzata a Himnusz emlékhelyének megvalósításáról

A kormány 2024 májusában döntött Szatmárcseke és a Himnusz-emlékhely komplex fejlesztéséről.

Ezt Kölcsey Ferenc születésnapján, 2024. augusztus 8-án az önkormányzattal, a térség országgyűlési képviselőjével, a református közösséggel, az Építési és Közlekedési Minisztériummal, valamint a Kulturális és Innovációs Minisztériummal együtt közösen indítják útjára.

A Himnusz emlékhelyét, Szatmárcsekét a teljes magyarság emlékhelyévé szeretnék tenni.

A fejlesztés során az egykori Kölcsey-kúria helyén létrejön a többfunkciós, integrált kulturális intézmény részeként a Himnusz-emlékhely, továbbá az új Kölcsey Ferenc-emlékkiállítás. A fejlesztésnek fontos része a műemléki csónakos fejfás református temető felújítása is.

8,5 milliárd forintba kerül annak a tizenöt ingatlannak, annak a harmincezer négyzetméternek a megújítása, amely mindezt lehetővé teszi.