» Magyarország

» Magyarország » Szabolcs-Szatmár-Bereg


Ezt a helyet még nem értékelték. Legyél Te az első:

Tarpai szárazmalom az Észak-Tiszántúl egyetlen fennmaradt szárazmalma.


Tarpa nevezetessége a Sziget (Tóhát, Árpád utcán) nevű részen helyreállított a XIX. század elején készült műemlék szárazmalom, amely az Észak-Tiszántúl egyetlen fennmaradt szárazmalma. Az ún. Tokaji-féle malom fazsindellyel fedett, malomházra és járószínre osztott épület, amelyet az 1980-as évek elején újítottak fel.

A tarpai szárazmalom a mai Árpád utcában építette fel a Hegyi család a XIX. század első felében. 1855-ben ifj. Tokai János és felesége, Bede Julianna vásárolta meg. A járókerekes, általában lóval működtetett szárazmalom két egymással szorosan összeépült részből, a kerengősátorból és a malomházból áll. A kerengősátorban, a járószínben áll a malom hajtására szolgáló nagykerék, a kerengő. A kerengősátort tizenkét tölgyfaoszlop és az ezekre helyezett tizenkétszögű, gúla alakú, sátor formájú tető alkotja. A malomházban van elhelyezve a kőpad, az őrlőkővel és a szerkezettel. Az épület favázas, zsilipes szerkezetű, anyaga tölgyfa. Tetőszerkezete kontyolt nyeregtető, a kerengetősátor tetőszerkezetéhez két vápaszaruval kapcsolódik. Mindkét épületet tölgyfa zsindelyfedés borítja. A nagykerékhez húzatórúd kapcsolódik, ennek végén vannak a hámfák (kisefák), a vonóállatok befogadásához.  A járókereket általában két lóval húzatták egyenletes tempóban. Egy kört egy perc alatt tettek meg az állatok. Az állatok körbe-körbe járása igen fárasztó volt, ezért nevezték el a szárazmalmot "lónyúzónak". A nagykerék fontosabb paraméterei: kőátmérő 13m, a nagykerékre 384 fogat faragtak, a kisorsó fogszáma 12. A kerengő anyaga kocsányos tölgy, a fogakat akácfából készítették. A szárazmalmot 1930-tól közösségi célra használták (mozi, bálok, lakodalmak, stb.), ezért a kerengősátorból a gépészeti berendezéseket elbontották. A kerengősátor oszlopainak közeit vályogtéglákkal befalazták, a zsindelyfedésre bádogfedést tettek. Az Országos Műemléki Felügyelőség 1975-ben elhatározta, hogy az igen értékes ipartörténeti emléket megmenti. Első lépésként elkészítette a helyreállítási tervet. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat a szárazmalmot megvásárolta és vállalta a helyreállítás költségeit. A munka 1980-ban kezdődött el. A kivitelezést a Vásárosnaményi Vegyesipari Szövetkezet végezte. A felújított szárazmalom műszaki átadására 1981. december 15-én került sor. Ez alkalommal az újjáépített szárazmalom újból búzalisztet őrölt. A felújított szárazmalom, ma eredeti pompájában eredeti helyén látható.

Az Észak-Tiszántúl minden falvában épült szárazmalom, még akkor is, ha vízimalom, vagy szélmalom volt a közelben. A nagyobb falvakban általában több malom is működött, így Tarpán 6 szárazmalom és egy szélmalom. Az Észak-Tiszántúl egyetlen, eredeti helyén megőrzött szárazmalma az Árpád és a Kossuth utca találkozásánál kialakult téren (Tóhát) áll.
A tölgyzsindellyel fedett malom szerkezetileg két jól elkülöníthető részre oszlik: kerengő sátor (vagy keringő) és a malomház. A kerengősátort 12 vastag tölgyfa oszlop és az erre helyezett 12 szögű, gúla alakú sátortető képzi. A kerengősátor alsó átmérője 14 m. A szárazmalom másik nagyon fontos eleme a favázas malomház, amelyet a régi mintájára zsilipelt deszkafából készítettek és kontyolt nyeregtetővel láttak el. Az 1930-as években az épületet átépítették, a keringő korhadt zsindelytetejét bádoggal átfedték, a gépészeti berendezést eltávolították, a kerengősátor oszlopközeit vályoggal befalazták. Az 1950-es években még a malomházat is lebontották. A mai alakját az 1980-as helyreállítás során nyerte el, amikor az eredeti malom mintájára visszaállították a malomházat és a tölgyzsindellyel fedték le az egész malom-komplexumot. A malomház bejárata mellett egy faragott kis fapad áll. A szárazmalom kifogástalan állapotban van és rendezett képet mutat.

Tartomány:Szabolcs-Szatmár-Bereg
Cím:Tarpa
GPS: 48° 6′ 11.24784″, 22° 31′ 44.58504″

Még nem érkezett hozzászólás!

Régióválasztó

arrow_upward