» Magyarország

» Magyarország » Bács-Kiskun


Ezt a helyet még nem értékelték. Legyél Te az első:

Baját a vizek és ízek városaként emlegetik.


LÁTNIVALÓK

Türr-kilátó és Halászati Miniskanzen.

Hajómalom. A Sugovicán veszteglő hajómalomban a magyarországi vízimolnárok örökségét bemutató "vízi múzeumban" egyelőre - mozgó víz híján - egy villanymotor segítségével őrlik a búzát. 

Deák Ferenc-zsilip. Ipartörténeti látványosság az árvízvédelmi szempontból országos jelentőségű Deák Ferenc-zsilip, amely 1870 és 1875 között Türr István irányításával épült.A Deák Ferenc-zsilip Magyarország egyik legrégebbi, 145 éves, ma is üzemelő vízügyi létesítménye, amelynek rekonstrukciós munkálatai mellett a bajai Ferenc-csatorna vele szervesen összekapcsolódó 1938-ban épült hídja is megújult. A munkák során egy korabeli csúcstechnológiát kellett úgy átalakítani, hogy a vízügyi-történelmi jelentősége megmaradjon, ugyanakkor meg tudjon felelni az új kihívásoknak is. Mára a hajózás szerepe jelentősen csökkent, előtérbe került a természetvédelem, az idegenforgalom, ugyanakkor a veszélyek nem csökkentek. Elég csak a 2013-as árvízre vagy 2017-re, a rekordalacsony vízszintre gondolni. A jövőben számolni kell azzal, hogy a dunai vízszintek még alacsonyabbak lesznek, és ez közvetlenül érintheti Baját és a Ferenc-csatornát.  A hajó- és tápzsilipből álló, kettős hasznosítású, a Sugovica-Duna-ág és a Szeremlei Holt-Duna találkozásánál található Deák Ferenc-zsilipet az Országos Vízügyi Főigazgatóság több mint 13 milliárd forint európai uniós támogatásból megvalósuló országos projektjében újították fel.

Gemenc. A Duna túlpartján húzódik Gemenc csodálatos, érintetlen ártéri erdeje, amelyet gyalogosan, kerékpárral, kisvonattal, de akár kajakkal, kenuval is felfedezhetünk.

Petőfi-sziget. A belvárosból a Sugovicán átívelő hídon érjük el a város üdülőterületét, a Petőfi-szigetet, ahol kajakot, kenut bérelni, fürdőzni vagy horgászni lehet, a híd lábánál pedig vendéglők sora vár ránk.

ÜNNEPEK

Nepomuki Szent János szentté avatásának ünnepe

A hajósok, vízimolnárok, halászok védőszentjének szobrát a kápolnából hajóval viszik a Sugovicán a város főterére. A hagyomány Baja Szentjános nevű városrészéből ered, az ott élő, javarészt vízi mesterségekkel foglalkozó emberek tisztelegtek így védőszentjük előtt szentté avatásának évfordulóján. XIII. Benedek pápa 1729-ben iktatta a szentek sorába Nepomuki Szent Jánost.

Nepomuki Szent János kultusza több száz éves múltra tekint vissza. Első említése 1768-ból származik, amikor is a szentről elnevezett városrészben található kápolnánál körmenetet tartottak. A vízi mesterségekkel foglalkozók tisztelegtek így védőszentjük előtt.

A Jánoska-eresztést 1941-ig rendszeresen megszervezték, majd a szokást - egy hosszú szünet után - az 1980-as években élesztették újjá. A kezdetben pár száz résztvevővel zajló esemény 2009-ben megújult, és a kibővített programsorozatot mindig több ezer ember követi végig.

A Duna partján fekvő Szentjános városrész kápolnájában álló, mintegy két méter magas Nepomuki Szent János-szobrot a szombat esti szentmisét követően a bajai gimnazisták a vállukon viszik a Türr István emlékműig. A feldíszített szobrot a Duna és a Sugovica találkozásánál hajóra emelik. A helybéliek a parton fáklyákkal kísérik a virágokkal díszített, mécsesekkel kivilágított kishajók, csónakok és ladikok vízi felvonulását. A Petőfi-szigetre érkező védőszent szobrát, valamint a szentjánosi küldöttséget a város polgármestere fogadja, és régi szokás szerint egy hordó bor csapra verésével kezdik meg az ünneplést.

Nepomuki Szent János IV. Vencel cseh király és német-római császár feleségének gyóntatója volt. Csehország egyik védőszentjét a gyónási titok mártírjaként tartják számon, továbbá minden, ami vízzel kapcsolatos, folyók, hidak, hajósok, vízimolnárok, halászok, vízenjárók, tengerészek védőszentje is egyben. Egy ízben a király rá akarta venni felesége gyónásának elárulására. Mivel azonban semmi módon nem ért célt, kegyetlen kínzását követően a Moldvába ölette. A legenda szerint a pap halála után holtteste körül csillagok jelentek meg a vízen. Ennek emlékére nevezik a vízre tett úszógyertyákat "jánoskáknak".

ÉTELEK

Alapvetően jellemző, hogy a Hajós-Bajai borvidék ételeihez, legyen az szerb dzsuvecs, rácos halsaláta vagy a bácskai töltött paprika, mindenképpen sok hagymát, zöldpaprikát, paradicsomot, azaz Bácska zöldjeit használják fel, amelyek intenzívebben adják meg a lecsós vagy sült ételek karakterisztikus vonásait.

De a paprika mellett előszeretettel használják a különböző zöld fűszereket is, a bácskai húsos galuskában például kaporral ízesítik a tésztát.

jellemző ételek: Bajai tésztás halászlé, csukapörkölt, harcsapaprikás, a bácskai húsos galuska, bácskai rizses hús.

Hajós-Bajai borvidék. 2066 hektáron fele-fele arányban találhatók meg a gyümölcsös, fűszeres vörös és üde, illatos fehérbort adó szőlőfajták.

Bajai Halfőző Fesztivál. A fesztivált minden év második szombatján rendezik meg. Először 1996-ban, a várossá nyilvánítás 300. évfordulójának tiszteletére szervezték meg a rendezvényt, amely Baja fő attrakciójává vált, azóta minden évben július második szombatján borul füstfelhőbe a város a halászléfőzők jóvoltából. A négynapos fesztivállá alakított rendezvény minden évben tízezreket vonzó eseménnyé, az ország egyik legnagyobb gasztrokulturális rendezvényévé vált.

Tartomány:Bács-Kiskun
Település:Baja
GPS: 46° 10′ 42.58812″, 18° 57′ 4.02696″

Még nem érkezett hozzászólás!

Régióválasztó

arrow_upward