Deák téri Földalatti Vasúti Múzeum

1896. május 2-án Budapesten megindult a rendszeres forgalom Európa második földalatti vasútján, a millenniumi földalattin.

Ezzel egy időben nyílt meg, ugyancsak Budapesten a millenniumi országos kiállítás, amely fél évig volt látogatható.

A honfoglalás ezeréves évfordulóját a fővárosban is számos beruházással akarták megünnepelni. A földalatti Balázs Mórnak, a Budapesti Villamos Városi Vasút (BVVV) vezérigazgatójának ötlete volt a tömegközlekedés nehézségeinek megoldására. 1893-ban tett javaslatáért nemesi címet is kapott. A terveket a BVVV két mérnöke, Schweiger Henrik és Wörner Adolf készítette el. Az alagút az akkori Gizella - ma Vörösmarty – tértől a Városligetig húzódott, hogy biztosítsa az Ezredéves Kiállítás megközelíthetőségét. Az építkezés engedélyét 1894. augusztus 9-én adták ki 1896. április 1-jei befejezési határidővel, a költségvetés 3,6 millió forintról szólt.

A föld- és betonmunkákat Wünsch Róbert cége végezte, az építkezésen olykor ezernél is többen dolgoztak, gyakran vasárnap is. Az alagútnak el kellett férnie a nagykörúti csatorna fölött, ezért magassága csak 2,65, szélessége 6 méter lett. Az alagút kéregvasútként, nyitott munkagödörrel épült, a vasúti pálya betonteknőbe került. A födémet acélgerendákra támaszkodó betonboltozat alkotta, amelyet középen, a két pálya között 3-4 méter távolságban szegecselt acéloszlopok tartottak, a zaj- és súlycsökkentés érdekében az Andrássy út fakocka burkolatot kapott. A mélyépítési munkák 472 napja alatt 134 ezer köbméter földet emeltek ki, 47 ezer köbméter betont és 31 ezer tonna acélt építettek be.

A millenniumi földalatti Európa második földalattija volt (a londonit 1863-ban helyezték üzembe), de ez volt a világ első villanymeghajtású földalatti vasútja. A 3689 méternyi pályából alagútban 3225 méter, a felszínen 464 méter haladt. A megengedett 40 kilométeres óránként sebesség mellett a menetidő valamivel több mint 10 perc volt. Érdekesség, hogy itt alkalmaztak először mozdony helyett motorkocsit. A 20 forgóvázas kocsi baloldalt közlekedett, a 11 megálló közül az utolsó kettőnél, az Állatkertnél és a városligeti végállomásnál már a felszínen. Az állomások falait a Zsolnay-gyár barna és fehér csempéivel burkolták. A létesítményt 1896. május 2-án, a millenniumi ünnepségek keretében adták át a közönségnek, a 10 krajcáros jegyeket automatából lehetett megvenni. Május 8-án I. Ferenc József is végigutazott a számára készült királyi díszkocsin, és hozzájárult, hogy a földalatti a nevét viselje.

A vasutat a húszas években újították fel először, majd az észak-déli metró Deák téri állomásának építésekor az alagút egy részét kiiktatták - itt létesült a Földalatti Vasúti Múzeum. Az 1972-73-as rekonstrukció alkalmával 1233 méterrel, a Mexikói útig hosszabbították meg, a nyomvonalat végig a föld alá helyezték. 2002 óta az Andrássy úttal együtt a Világörökség része.

A magyar honfoglalás ezeréves évfordulójának megünneplésére ezredéves országos kiállítást is rendeztek Budapesten, az akkor kiépített Andrássy út végén, a Városligetben 520 ezer négyzetméteres területen. A kiállítást ünnepélyes keretek között Ferenc József császár, magyar király nyitotta meg 1896. május 2-án. Ezután a királyi család tagjai többször is meglátogatták a kiállítást. Ekkor készült az első magyar filmhíradó. A millenniumi kiállítás 240 pavilonjában kizárólag magyar eredetű alkotásokat, gyártmányokat és termékeket mutattak be. A végelszámolásnál megállapították, hogy közel 5 millióan tekintették meg a bemutatókat, a bevételek és a kiadások egyensúlyban voltak. A kiállításon ezer év történelmi-kulturális anyaga keveredett a korszak imponáló eredményeivel. A magyar termékek, szellemi javak, ipari és gazdasági eredmények, a magyarországi néprajzi-kulturális sokszínűség páratlan seregszemléjeként nemcsak az ország önbecsülésének tett jót, de növelte az ország külföldi elismertségét is.

Deák téri Földalatti Vasúti Múzeum

A Földalatti Vasúti Múzeum 1975-ben nyitotta meg kapuit a látogatók előtt, s a kontinens első, 1896. május 2-án átadott földalattijának állít emléket. A kocsikkal szemközti vitrinsorban tárgyi emlékek, eredeti dokumentumok, így egyebek mellett tervrajzok, térképek, építési napló, fényképek és modellek mutatják be a földalatti vasút történetét az építéstől napjainkig.

A tárlaton tablók mutatják be egyebek mellett a földalatti vasút történetét, állomásait, első járműveit, személyzetét, építészeti újdonságokat és az állomások lejárócsarnokait.

Az érdeklődők beléphetnek a fa- és fémburkolatú kocsikba, jegyváltó fülkét, kalauz-jelzőcsengőt, motorkocsimodelleket és forgóváz-alkatrészeket is láthatnak.