» Magyarország

» Magyarország » Budapest


Ezt a helyet még nem értékelték. Legyél Te az első:

A Szent István bazilika Magyarország egyik legjelentősebb egyházi épülete. Névadója Szent István, akinek épségben maradt jobb kezét, a Szent Jobbot ereklyeként itt őrzik.

A Szent István-bazilika Budapest legnagyobb, Magyarország rangban második temploma, amely 8-10 ezer ember befogadására alkalmas. A görögkereszt alaprajzú, északi és déli kápolnasorral övezett, 4147 négyzetméter alapterületű templomot kettős kupola koronázza. A 22 méter átmérőjű belső kupola magassága 65, a templom teljes magassága 96,3 méter, a főhomlokzatán két 57 méter magas toronnyal. A kupolában körkilátó létesült, ahová immár nem csak a 364 lépcső megmászásával, hanem lifttel is fel lehet jutni.

A bazilika története

A Lipótváros gyors fejlődésére való tekintettel a pesti tanács 1845. április 8-án bízta meg az esztergomi és egri bazilikát is tervező Hild Józsefet, hogy készítse el egy reprezentatív templom terveit. A földmunkák 1848 februárjában kezdődtek meg, de a szabadságharc miatt félbeszakadtak.

A bazilika alapkövét 1851. október 4-én tették le. Hild József 1867-es halála után a tervezés folytatásával és a művezetéssel Ybl Miklóst bízták meg, aki átdolgozta az eredeti terveket.

1867 decemberében már látszott, hogy gond van a hosszú éveken át szabadon állott és ezért károsodott pillérekkel, amelyeket adományként kapott, különböző minőségű kövekből falaztak és nem voltak elég teherbírók a kupoladob megtartásához. Az épülő kupola1868. január 22-én egy vihar nyomán beomlott, a baleset után az építkezés leállt, a romok eltakarításán kívül 1875-ig érdemi munka nem folyt. Ybl ezalatt átdolgozta Hild terveit, így a kelet-nyugati homlokzat az eredeti klasszicista felfogást tükrözi, míg a főhomlokzat és a mai Bajcsy-Zsilinszky útra néző hátsó homlokzat már neoreneszánsz stílusban készült. Az anyagi nehézségek miatt csak 1889-ben tudták a kupola teljes vasszerkezetét felszerelni, a nagykupola csúcsára a két és fél méteres keresztet október 19-én tűzték fel. Pontosan 23 évvel a kupoladob beomlása után, 1891. január 22-én elhunyt Ybl Miklós is, a még hátralévő munkálatok irányításával Kauser József építészt bízták meg.

A templomot 1905 novemberében Kohl Medárd esztergomi segédpüspök szentelte fel. A zárókövet 1906. december 8-án Ferenc József magyar király és osztrák császár jelenlétében helyezték el, beletéve az építés történetét leíró okmányt. A templomot 1931-ben XI. Pius pápa "Basilica minor" rangra emelte, s 1938. a Szent István-emlékév óta hívják Lipótvárosi helyett Szentistvánvárosi Bazilikának; 1993-ban a pápa a Főegyházmegye társszékházi rangjára emelte.

A II. világháború során az épület számtalan találatot kapott. A nagykupola fedésének helyreállítása 1947-ben kezdődött, de munkavégzés közben a tetőzet leégett, ezért újra kellett fedni. A burkolat egy részét az 1980-as években egy vihar leszakította, ez indította el 1984-ben a templom rekonstrukcióját. A munkálatok 2003. augusztus 8-án fejeződtek be, a bazilika 2001 óta az egyház tulajdonában van.

Szent Jobb-kápolna

A bazilika szentélye mögött húzódó, félköríves kápolna a templom elsőként megépült, 1861-ben felszentelt szakrális tere, amely a bazilika 1905-ös felszenteléséig a lipótvárosi hívek plébániatemplomaként működött.

Az eredetileg Szent Lipótról elnevezett kápolna 1986-ban kapta új nevét, a Szent Jobb-titulus arra utal, hogy 1951-től a 2017-ig, a felújítási munkák kezdetéig itt őrizték Szent István király jobb kézfejének ereklyéjét. A Szent Jobb 2017-ben a templom főterébe, a Nagyboldogasszony-oltár elé került, így a látogatók bármikor megnézhetik a nemzeti ereklyét.

A felújítás során eltüntették az 1970-es évekbeli mennyezetfestést, és visszaállították a 19-20. század fordulóján készült felületet. A sekrestyét és a kápolnát elválasztó falat úgynevezett glett márvánnyal burkolták, amelyen tükröződnek a színes ablakok. A padlót máig az 1861-ben lerakott solnhofeni mészkő burkolja.

A kápolna eredeti ablakait Róth Miksa (1865-1944) üvegfestő készítette, ezek azonban a második világháborúban elpusztultak. Helyükre a hetvenes évek végén kerültek Pituk V. József tervei alapján a magyar szenteket ábrázoló üvegablakok. Az ablakok bordűrje azonban máig őrzi Róth Miksa munkáját. 

A kápolna oltárát Hild József tervezte a századfordulón. A felújításkor új, szembemiséző oltárt, ambót (a felolvasáskor használt emelvény), kredenciaasztalt (az áldozati adományok előkészítésére szolgáló asztal) és a ministránsok számára készített márvány ülőkéket is kapott a kápolna.  A teljes apszis (bazilika félkör alakú, íves része) mind a négy szintje megújult és akadálymentes lett: az apszis négy szintje közötti akadálymentes közlekedést üvegfalú lift biztosítja.

Szent István jobb kézfejét, a kettős ereklyetartót Lippert József építész rajza alapján a bécsi W. Bröse ötvöscég készítette el 1862-ben.

Tartomány:Budapest
Település:Budapest
Cím:Szent István bazilika
GPS: 47° 30′ 2.79558″, 19° 3′ 14.3726″

Még nem érkezett hozzászólás!

Régióválasztó