Gercsepusztai Boldogasszony-templom- Kirándulástipp drónvideóval

Pesthidegkút határán, a Vihar- és a Csúcs-hegy közötti nyereg nyugati lejtőjén a középkorban egy település állt. Az Árpád-kori község helyén ma már csak legelők és szántók vannak - és a gercsei templom.

Gercsének a kutatók feltételezése szerint mindössze két utcája volt, ezek metszéspontján épült fel a falu temploma. 

Gercsét a közhiedelemmel ellentétben nem a törökök égették fel. A falu ugyanis középkori viszonylatban igen népesnek számított, és valamennyi lakója nemes volt, jobbágy nem szerepel a fennmaradt dokumentumokban. Egytelkes kisnemesek birtokolták a községet.

Ez azért fontos, mert az 1580/81. évi török kincstári összeíráskor a falu a budai szandzsákhoz tartozott. A törököknek tehát nem állt érdekükben egy adót fizető és Budavár élelmezéséhez hozzájáruló települést lerombolni. Gercse és Óbuda környékének virágzó falvai akkor pusztultak el, amikor Esztergom felszabadult: a sikeren felbuzdulva a végvidékké lett Esztergom kapitánya, Pálffy Miklós 1595-ben Budát is fel akarta szabadítani, és a város kiéheztetése miatt tervszerűen elnéptelenítette a környező falvakat. Valószínűleg ennek esett áldozatul a község és a temploma is. 

Gercse község a töröktől való visszafoglalás után elnéptelenedett, a templomot közel 133 évig nem használták, majd a német telepesek számára barokk stílusban született újjá. Az ekkor már Hidegkúthoz tartozó szentélyt 1774-ben ismét felújították.

Az 1990-es évek végén újjáépítették az elhagyatott állapotban levő Gercsepusztai Boldogasszony Templomot