» Magyarország

» Magyarország » Budapest


Ezt a helyet még nem értékelték. Legyél Te az első:

A Várnegyed központjában áll a Nagyboldogasszony, ismertebb nevén Mátyás-templom, több magyar király koronázó helye, melyet a 19. század végén neogót stílusban alakítottak át, Schulek Frigyes tervei szerint.

Schulek Frigyes irányította a Budavári Nagyboldogasszony-templom, a Mátyás-templom restaurálását. A munkálatok a millennium idejére, 1896-ra fejeződtek be. A gótikus templom szinte minden kövét kicserélték és újra faragták, a barokk toldásokat eltávolították. Ahol nem talált eredeti dokumentumot, maga tervezte meg az új részleteket, mint például a déli harangtorony kősisakját és az előcsarnokot. Az immár szabadon álló templom mögötti egyszerű városfalat is átépítette, így született meg a tér hangulatát emelő neoreneszánsz Halászbástya, egy középkori erődítmény képzeletben gazdag utánérzése. 

Az épületegyüttes a Szent István-szoborral mind a mai napig Budapest egyik legszebb és legismertebb látványossága.

A Mátyás- templom harangtornya

A torony 1894 óta - amikor Schulek Frigyes megtervezte és felújította - csak "a kiváltságosoknak volt nyitva". 2015 óta azonbam nagyközönség számára is látogatható.

A Mátyás-torony teljes magassága a templom padozatától 78,16 méter, a járda szintjétől 76,57 méter. A látogatók számára a torony alsó koszorúerkélyét nyitották meg, amelynek magassága 46,73 méter, és amelyre 197 lépcsőn lehet feljutni.

A Mátyás-templom IV. Béla király idejében, körülbelül 1250 és 1270 között épült, román-gót átmeneti stílusban. Akkori tornyáról, amely 1384-ben összedőlt, nem maradt fenn ábrázolás, és 90 évig nem is építették újjá.

A ledőlt torony csonkjára Mátyás király építtetett új harangtornyot, amelyre címerét is elhelyeztette. E címer feliratáról tudjuk, hogy a befejezés időpontja 1470 volt.

A mai torony és a rajta látható címer voltaképpen másolat, hiszen a végletekig meggyengült építményt Schulek Frigyes a 19. század végén új kőből, a régi pontos másolataként újraépítette. Az újjáépült torony 1894-ben készült el, homlokzatára a címer másolata került, az eredetit pedig a templomban, a torony belső falán helyezték el.

A torony a templom alapításától kezdve rendszeres használatban volt, még a 145 éves török uralom idején is. A templom ebben az időben mint Eszki dzsámi, azaz Öreg mecset működött, Allah énekesei, a müezzinek pedig naponta ötször mentek fel tornyába, hogy imára szólítsák a hívőket.

A török hódoltság utáni legkorábbi adat 1723-ból származik, amikor a hét napig tartó nagy budai tűzvészben a templom harangjai is megolvadtak.

Amikor Schulek Frigyes a 19. század végén kialakította a Mátyás-templom mai képét, magától értetődő volt számára, hogy a Mátyás korabeli harangtorony pontos másolatát kell megépítenie. A torony sisakja azonban nem volt meg, és ábrázolás sem volt róla. Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter, aki a templom felújítását elindította és pártolta, fém borítású sisakot képzelt el a templomra. Ha az ő elképzelése valósul meg, azon kilátóerkélyek nem lehettek volna. Schulek Frigyes azonban felkérte mesterét, Friedrich Schmidt osztrák építőmestert, aki a bécsi Stephansdom felújítását vezette, hogy szakértőként nyilatkozzon a kérdésben. Az ő véleménye alapján döntött Schulek Frigyes a koszorúerkélyekkel koronázott kősisak mellett.

A tornyot 1894-ben adták át, de nagyon hamar jelentkeztek rajta a Budapest 19. századi épületeire jellemző gondok. Az építés során használt rossz minőségű kövek jelentős részét 1935-re Schulek Jánosnak, Schulek Frigyes fiának ki kellett cserélnie.

Tíz évvel ezután, Budapest ostroma során a templom olyan súlyosan megsérült, hogy életveszélyessé vált. Török Antal tűzoltó ezredes 1948-ban, nagycsütörtökön az ölében vitt le egy a torony mellé beékelődött aknát.

A Mátyás-torony háború utáni felújítása 1956 márciusában fejeződött be, az 1956-os forradalom leverésekor azonban újabb sérüléseket szerzett a torony, amelyek egészen 2008-ig láthatók voltak a homlokzatán.

Egyszerre 15 ember tartózkodhat a toronyban két kísérő vezetésével. Hétfőtől vasárnapig délelőtt tíz és délután öt óra között óránként indítják a látogatócsoportokat, a toronybejárás pedig átlagosan 45 percig tart.

Tartomány:Budapest
Település:Budapest
Cím:Szentháromság tér
GPS: 47° 30′ 6.89407″, 19° 2′ 2.28206″

Még nem érkezett hozzászólás!

Régióválasztó