» Görögország » Észak-Égei-szigetek » Sziget
A Kolpos Kallonis nagy öble két részre osztja Leszboszt, amelynek nyugati részét sűrű olajfaligetek borítják, míg a keleti rész meglehetősen kopár és kevésbé sűrűn lakott. Itt fekszik Plomari, az ouzo nem hivatalos világfővárosa, számos híres szeszfőzdével és téglával fedett, természetes kőből épült házzal. Polichnitos ősi és egyszerű termálmedencéje, valamint Loutra és Thermi gyógyfürdői. A fővárosban, Mitiliniben érdemes meglátogatni az Agios Therapontos neoklasszicista templomot a bizánci művészeti gyűjteményével, a modern régészeti múzeumot, a 14. századi várat és a Jeni Dzsámi mecsetet.
A sok homokos strand közül nyugaton a Skala Eressou strandja kiemelkedik hosszával és szélességével. Északon egy megkövesedett erdő tanúskodik a sziget korai vulkanikus múltjáról. Akár 20 méter hosszú fatörzsek állnak és hevernek elszórtan a terepen; tudományos magyarázatot a tengerparti Sigriben található modern múzeum ad.
Szapphó (Kr.e. 619 k.-568 k.), aki Leszbosz szigetén írt és alkotott, a görög líra egyik legismertebb egyénisége. Életművéből egyes források szerint egy, mások szerint kettő hosszabb és számos rövidebb töredék maradt fenn.
A szenvedély költőnője, verseinek állandó témája a leszbikus szerelem, költészete nagy hatással volt a római lírikusokra, Catullusra, Horatiusra.
Kétezer éves hagyomány szerint bikaáldozattal köszöntik Leszbosz szigetén Mandamado falu lakosai a tavasz eljövetelét. A szertartás alkalmával egyéves vagy annál idősebb bikát áldoznak fel a falu védőszentje, Taxiarchos templomának kertjében egy százéves platánfa alatt. Ugyanakkor a hagyományok szerint szabadon kell engedni egy néhány hetes fiatal bikát is: az állat a sziget mezőin szabadon legelészhet egy évig - mindaddig, amíg a következő májusban maga is a tavaszünnep áldozatává válik.
Az ünnepség tetőpontja többezer leszboszi és szomszédos szigetbeli közös lakomája, amelyen Mandamado lakói gabonafélékből és az áldozati bika húsából főzött levessel kedveskednek az egybegyűlteknek. A pogány szokás évek óta a görög ortodox egyház áldását élvezi.
A múzeum a sziget egyik kulturális attrakciója. Az intézmény kutatja és tanulmányozza a Leszboszon feltárt 20 millió éves fosszilis erdőt, és gondoskodik a leletek megőrzéséről.
A múzeum alapító tagja az Európai Geoparkok Hálózatának, és tagja az UNESCO Globális Geopark Hálózatának.
Leszbosz egyik legszebb vízesése a Vathilimno-vízesés, Pterounda falu közelében. A vízeséshez vezető túra kiindulópontja Leszbosz egyik legkisebb faluja, Reuma vagy Rema. Onnan fából készült túrajelzések mutatják az utat a vadonba. A vízesés vize a sziklákon átfolyik, és egy medencében gyűlik össze, amely fürdőzésre hívogat.
A vízesésnek az évszaktól függően néha több vagy kevesebb vize van; a téli hónapokban és tavasszal általában több a víz.
A fürdőzés nem veszélytelen, figyelembe kell venni, hogy az ismeretlen vizekben való vadfürdőzés bizonyos kockázatokkal járhat (az esetleges áramlatok, a hőmérséklet stb. alábecslése). Továbbá az Észak-Pindos Nemzeti Parkban hivatalosan tilos a folyókban és tavakban való fürdés. Az aktuális előírásokról tájékozódj az adott parkigazgatóságok honlapjain.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNCHR) adatai szerint Leszboszra és az égei-tengeri szigetekre 2015-16-ban majdnem egymillió ember érkezett, hogy innen Európa irányába folytassa útját. A szigeten működik a Caritas Internationalis vatikáni székhelyű nemzetközi humanitárius szervezet menekülttábora. A szigeten szintén aktív a Jezsuita Menekültszolgálat.
|
Értékeld te is!