Via Appia Antica

Az utat Appius Claudius Caecus kezdte el építeni - aki i.e. 312-ben lett censor Rómában -, hogy megoldja a dél felé haladó hadseregek utánpótlását. I.e. 190-ben meghosszabbították, teljes hossza elérte a 563 km-t. Kezdeti hadászati jelentősége ezáltal megnőtt, ez az út kötötte össze Rómát a görög- és a keleti világgal.

Szélessége megközelítőleg 4,15 m volt, ami alkalmassá tette arra, hogy elférjen egymás mellett két harci szekér. Ez az út őrizte meg számunkra az első mérföldköveket is. Az út teljes hosszában a korabeli közlekedési viszonyok között 13-14 napot vett igénybe. Minden 25 római mérföldnél állomást létesítettek, ahol lovat lehetett váltani.

A régi út helyreállítását 1784-ben VI. Pius pápa kezdte meg és párhuzamosan azzal új utat építtetett, amely Rómát Albanóval kötötte össze.

Miután a rómaiak nem temetkeztek a városban, hamarosan megjelentek a Via Appia mentén a városiak síremlékei. Itt jelentek meg először a keresztény bazilikák és az első keresztények katakombái is.

A Via Appia legérdekesebb része Cecilia Metella síremlékétől a Casal Rotondóig terjedő mintegy 4,5 km hosszú szakasza, amely márvány síremlékek és szobrok maradványai között fenyőkkel és ciprusokkal övezve vezet a tengerpart felé. A kereszténység fontosabb emlékei közé tartozik a Domine Quo Vadis? Templom, ahol a Rómából menekülő Szt. Péter a legenda szerint Krisztussal találkozott.

A területen 1988-ban Régészeti Parkot (Parco Archeologico di Via Appia Antica) alapítottak. Nemrég egy új régészeti parkot nyitottak meg a nagyközönség előtt a Via Appián. A római romokra emelt Santa Maria Nova templomról elnevezett régészeti parkba a Via Appia ókori és mai útvonaláról is be lehet jutni. A park a már korábban feltárt Quintilius-villát övezi. Az ókori Róma egyik legszebb birtokaként ismert villát a 2. század első felében a konzuli rangú Quintilius-fivérek emeltették. Commodus császár megirigyelte birtokaikat, ezért 182-183-ban megölette őket és tulajdonukat elkobozta. A villa és területe először császári tulajdonba került, majd a római egyház, később római nemesi családok és magánszemélyek birtokolták. Az évszázadok során itt talált ókori márványszobrok római és külföldi múzeumokba kerültek. A villa körül megnyitott ásatási terület számos meglepetéssel szolgál. Többek között feltárták a villához tartozó fürdőt is. Két szép padlómozaik is előkerült: az egyiken gladiátorok küzdelme, a másikon lóversenyjelenet látható.

Porta San Sebastiano és a múzeum falak (Museo delle Mura)
Via di Porta San Sebastiano. Nyitva tartás: Kedd- vasárnap: 9:00-14:00, hétfőn zárva. Jegyárak: 3 euró felnőtteknek, 1.50 euró kedvezményes, 18 alatt ingyenes.

Domine Quo Vadis? Templom
Via Appia Antica, Via Ardeatina kereszteződésénél. Nyitva tartás: szentmisék alatt.

San Castillo katakombák (Catacombe di San Callisto)
Cím: Via Appia Antica 110 és 126. Nyitva tartás: csütörtökön márciusban 9-12, 14-17, zárva szerdán és 2012. január 26-tól 2012. február 22-ig. Jegyárak: 6 év alatt ingyen, 7-15 évig 3 euró, felnőtteknek 5 euró. Idegenvezetés: ingyenes, 30-40 perc.

San Sebastiano bazilika és a katakombák (Catacombe di San Sebastiano)
Cím: Via Appia Antica 136. Nyitva tartás: Hétfőtől szombatig 9-12, 14-17. Jegyárak: 6 év alatt ingyen, 7-15 évig 3 euró, felnőtteknek 5 euró.

Circus Maxentius villája, Romulus bazilikája Cím: Via Appia Antica, 153. Nyitva tartás: Keddtől szombatig 9-13, hétfőn zárva . Jegyárak: 3 euró felnőtteknek, 18 év alatt ingyenes.

Cecilia Metella sírja és a Caetani vára (Tomba di Cecilia Metella)
Cím: Via Appia Antica 161. Nyitva tartás: 9.00-16.30 (nyári időszámításban változik), hétfőn zárva. Jegyárak: 6 euró felnőtteknek, 3 euró 18-24 évig, 18 alatt ingyenes.

Domitilla katakombája (Catacombe di Domitilla)
Cím: Via delle Sette Chiese 282. Nyitva tartás: 8.30 - 12/14.30 - 17, nyáron: 17.30; keddenként és januárban zárva. Belépődíj: 5,00 euró.

Villa dei Quintili és az Acquedotto
Cím: Via Appia Nuova 1092. Nyitva tartás: 9.00-tól napnyugtáig, hétfőn zárva. Jegyárak: 6 euró felnőtteknek, 3 euró 18-24 évig, 18 alatt ingyenes.

Latin terület sírjai (Parco delle Tombe di Via Latina)
Via dell'Arco di Travertino 151. Nyitva tartás: minden nap 9:00-tól napnyugtáig.

Scipiók Sírja

A köztársaságkori Róma egyik legnevesebb családjának, a Scipióknak a sírját, az i.e. 3. században épített családi sírt 1780-ban fedezték fel a Rómából kivezető, sírokkal övezett Appia út mentén. Elsőként a római gens alapítóját, Lucius Cornelius Scipio Barbatust temették ide, utolsóként a 2. században a Cornelius Lentulus család tagjait. Szarkofágjaik ma a Vatikáni Múzeumban láthatók, ezeket a sírban másolattal helyettesítették.

Egyedül a leghíresebb Scipio, a Hannibált legyőző Africanus nem a római családi sírban talált örök nyugalomra. Publius Cornelius Scipio Africanus (Kr.e.235-Kr.e.183) az afrikai Zámában vívott csatában győzte le Hannibált. Késbőb campaniai birtokára vonult vissza, és valószínűleg itt temették el.

Látogatható a Scipio-sír melletti kolumbárium, melynek fülkéiben urnák sorakoztak és egy szintén közeli középkori mészégető is.

A Scipiók sírja szombat-vasárnap délelőtt (9.30-12.30) várja a látogatókat. A vezetett látogatás 8 euróba kerül. (Via di Porta San Sebastiano 9.)

Császárkori Romulus-mauzóleum

Maxentius császár fiának, Romulusnak sírja azon a területen áll, ahol a 306-312 között uralkodó Maxentius a Via Appián villát és ennek közelében lóversenypályát is építtetett magának. A sír családi kriptaként szolgált a császár rokonai számára. A sírkamra falait az ókorban nem fedték freskók. Az épületet azonban később, egészen a 19. századig fogadóként használták, mivel a Rómában kivezető egyik országút szélén állt. A fogadó falaira pedig harci jeleneteket festettek.

Vigna Randanini zsidó katakombái
Via Appia Pignatelli 4

Így juthatunk ki Rómából a Via Appiára

A Colosseumtól a 118-as busszal egyenesen a Via Appiára lehet eljutni vele. Csodálatos helyeken fut a kis busz, városnézésre is kiváló.

Választhatjuk az Archeobus szolgáltatást is. 12 euró/fő, 10 éves korig ingyenes. Családi jegy (2+2) 40 euró. A jegy 48 órára érvényes. A busz megállói: Viale Einaudi, Piazza Venezia, Colosseo, Terme di Caracalla, Porta di San Sebastiano, Sede Parco Regionale Appia Antica, Valle della Caffarella, Catacombe di San Callisto, Catacombe di San Sebastiano, Cecilia Metella, Sant'Urbano, Capo di Bove, Stadio delle Terme, Bocca della Veritá, Termini. A busz félóránként indul 8.30 és 16.30 között.

A több km-es terület biciklivel is bejárható! Bérlési lehetőség: Appia Antica infopoint 2 euró/óra.

Világörökség

2024 júliusában az UNESCO világörökség részévé nyilvánított Via Appia-t.

 A Világörökség Bizottság 46. ülésszakán Új-Delhiben a Via Appia lett a 60. olasz helyszín, amelyet felvettek az UNESCO világörökségi listájára. A Rómától Brindisiig tartó, több mint 800 kilométer hosszú Via Appia, amelyet Regina Viarum („az utak királynője”) néven is ismerünk, a legrégebbi és legfontosabb az ókori Róma által épített főutak közül.

A Via Appia eredetileg keletre és Kis-Ázsiába vezető stratégiai katonai útnak készült, később azonban lehetővé tette az általa összekötött városok fejlődését, és a gazdasági és kulturális csere fontos útvonalává vált.