Palladio nyomában

1508. november 30-án Padovában született, ifjan lett egy szobrász tanítványa. 16 évesen felvette a vicenzai kőfaragó céh, ahol emlékműveket készítettek manierista stílusban. Gian Giorgio Trissino gróf, költő és tudós felfigyelt rá és elméleti képzést adott neki. A gróf ókori római stílusban építette újjá Vicenza melletti villáját, amelyet akadémiának szánt, s ahol zenét, matematikát, filozófiát és irodalmat hallgattak tanítványai. A terv az Kr.e. 1. században élt római építész, Vitruvius elveit tükrözte - róla Palladio ezt írta: "mesteremnek és vezetőmnek Vitruviust választottam, aki ennek a művészetnek egyetlen antik írója". Új nevét pártfogója adta Pallász Athénéről és saját versének hőséről. Palladio sokat átvett a manerizmusból és az érett reneszánsz művészetéből is.

Palladio első villáján, a lonedói Villa Godin már láthatóak későbbi villáinak jellemzői: a melléképületek oldalszárnyai s a fallal körülvett első udvar. Palotája, a vicenzai Palazzo Civena a 16. század elejei, római reneszánsz épületekhez áll közel, új a főhomlokzat árkádsora, ez ókori fórumokra utal.

1541-ben, majd 1547-ben Rómába ment, itt az antik római maradványokat, főleg a fürdőket tanulmányozta, a kora reneszánsz, majd Michelangelo és Raffaello épületei is hatottak rá, ezektől erednek saját műveinek finom részletképzése s fegyelmezett, szigorú arányai. 1546-ban tervezte a vicenzai városháza átépítését, melyet azóta Basilicának neveznek, a terveket több neves építész munkájának elutasítása után fogadták el. Palladio a régi épületet kétszintes árkádsorral, mintegy támfalként vette körül, ez az eredeti gótikához és a klasszikus oszloprendekhez igazodva finom arányérzékét mutatja.

Palladio első palotatípusát az 1550-es Palazzo Chiericati képviseli, ezt kétszintes, árkádos loggiasor veszi körül, új rajta az oszlopos homlokzat hármas tagolása. A második típust a Palazzo Iseppo Porto jelenti, ez az ókori házat akarta újjáteremteni, bár inkább római reneszánsz palotákra utal, a korinthoszi oszlopokkal körülvett udvar két szemközti oldalán egy-egy négyoszlopos csarnok épült. Az udinei Palazzo Antonini négyzet alakú, középen négyoszlopos csarnokkal.

Legérdekesebb terve a vicenzai Palazzo Thiene volt, de ennek részletei épültek csak meg. A homlokzat páratlan pompájú lett volna, ez az első terve, melyen Giulio Romano manierista hatása érvényesül. Homlokzatai középhangsúlyosak, s az alaprajz tengelyes szimmetriáját tükrözik. Manierista elem az egy szintnél magasabb, kolosszálisnak mondott oszloprend is, ezt Michelangelo is alkalmazta, de Palladio higgadtabb és rendezettebb.

1552-től Vicenza építésze lett, munkái döntően formálták a város arculatát. Leghíresebb, bár kevéssé tipikus épülete, a dombon álló Villa Rotonda négy oldalán egyforma, hatoszlopos portikusz (a főhomlokzathoz csatlakozó, nyitott oszlopos előcsarnok) áll, középen kupolával. A görög templom-jelleg az épületnek méltóságot adott.

Róma régiségei című 1554-es könyve 50 kiadást ért meg, 1570-ben adta ki Négy könyv az építészetről címmel az ókori architektúra ihlette művét, mely az építőanyagokat, saját palota- és villaterveit, híd-, város- és bazilika- (csarnok-)terveket, végül az ókori templomokat ismerteti. Illusztrálta Julius Caesar Kommentárjait is.

1560-tól többnyire Velencében dolgozott, a San Giorgio Maggiorénak tervezett refektóriumot és kerengőt, másik templomterve a San Francesco della Vigna homlokzata, ez a klasszicista templomok mintája lett. Az ellenreformáció hosszú, latinkereszt alaprajzú templomokat igényelt, a Redentore terveit is eszerint alakította át, kései éveiben mégis több centrális templomot épített. 1570-ben Veneto tartomány vezető építésze lett, védműveket és ünnepségeket tervezett, s a Dózse-palota belső díszítését.

Utolsó megbízatása a vicenzai Teatro Olimpico volt, ezt is ókori, római színházak mintájára tervezte meg, a távlati hatást kiaknázó díszletfallal. Félbemaradt épületeit tanítványa, Vincenzo Scamozzi folytatta, nem mindig Palladio tervei szerint.

Ő a nyugati építészet egyik legnagyobb hatású mestere, épületeit 400 évig utánozták, összegző és újító egy személyben. Az épületarányok tervezésére eljárást dolgozott ki, könyve minden idők legtöbbet forgatott építészeti mintagyűjteménye. A palladiánizmus racionális, világos, rendezett és szimmetrikus szerkezeteket jelent, klasszikus formákkal és díszítőelemekkel.

1580. augusztus 19-én halt meg Vicenzában Andrea Palladio, a reneszánsz legnagyobb hatású mestere. 

Palladio munkái a Brenta folyó mentén: itt

Bassano del Grappa fahídja szintén Palladio munkája.

Szentháromság-kolostor Velencében.

San Giorgio Maggiore templom Velencében.