Modena

A terület már a vaskorban lakott volt, de csak a ligur törzsek és az etruszkok alapítottak itt várost Mutina vagy Mutna néven. Első említése i. e. 218-ből származik, mikor Hannibál seregei megostromolták a várost. Ez időben Titus Livius történetíró szerint a római magisztrátusok utolsó menedéke volt. Az ostroma kimenetele ismeretlen, de a város ezután elnéptelenedett. A rómaiak építették újra i.e. 183-ban, mint Lepidus katonai bázisa, de tíz évvel később a ligurok kifosztották. Fontos város volt, mert itt keresztezte egymást a Via Aemeilia és a Veronai út.

Az i.e. első században kétszer is megostromolták, egyszer a pompei-i csapatok, majd Marcus Antonius. Augustus szabadította fel a szenátus segítségével. Ezután a város virágzott a Birodalom bukásáig, mikor előbb katonai támaszpont volt a barbárok és polgárháborúk ellen, de a 7. században egy nagy árvíz teljesen tönkretette, és a lakói elhagyták.

2008-ban olasz régészek felfedezték, hogy a római korban Modena látta el az egész Birodalmat olajlámpásokkal.

A 9. században alapította újra Ludovicus bíboros, és hamarosan Toszkánai Matilda grófnő uralma alá tartozott. Szabad várossá csak 400 évvel később vált. Az Esték alatt Modenából egy gazdag hercegséggé vált.

Magyar vonatkozások

I. Lajos magyar király az első nápolyi hadjárata során Nápoly felé vonulva 1347. december 10-én érkezett Modena városába. A város ura, Obizzo d'Este őrgróf kíséretével kilovagolt a király elé, és leszállva a lováról, a földről kívánta üdvözölni a őt. Lajos azonban ezt finoman visszautasította, és egymás mellett lovagoltak be a városba. Másnap, mielőtt Lajos tovább indult volna, az őrgróf 3 felszerszámozott paripát ajándékozott a királynak, valamint elkísérte a királyt Bologna határáig, Ponte di Sant' Ambrogio-ig.

Egy rövid ideig osztrák kézen is volt, sőt, még az 1848-as európai forradalmakba is bevonták. Este Maria Beatrice I. Ferdinándhoz ment feleségül, aki Mária Terézia fia volt. De a nép fellázadt, és ezután hamarosan az Olasz Királysághoz csatolták.

Látnivalók

Híres látnivalói közül három is a világörökség része: a Piazza Grande, a San Geminiano-katedrális és a Ghirlandina torony.

A Piazza Grande Modena szíve, itt vannak a legjobban látogatott emlékművek, például a középkori Palazzo Comunale, a Ghirlandina torony, a Városháza és a 17. századi Hercegi palota, mely ma a katonai akadémiának ad otthont. A katedrális Lanfranco műve, a szobrok Wiligelmoé. Az európai romantika egyik mesterműve.

A Torre della Ghirlandina torony régóta szimbóluma Modenának, a város minden részéből lehet látni a több mint 86 méter magas építményt. A harangtorony 1179-ben ötemeletes épület volt, eredetileg Torre di San Geminianonak hívták. Bologna városával versengve Modena város tanácsa elhatározta, hogy a tornyot átépítik, magasabbat emelnek. A torony építését Arrigo da Campione mester irányította, az újjáépítés a 13. századtól a 15. századig tartott. A torony tetejét két márványból készült ráccsal (ghirlandina) vették körül, mely egyben a harangtorony nevét is adta.

Az épület belsejében a Sala della Secchia teremben számos 15. században készült freskót csodálhatnak meg a látogatók, innen lopta el a legenda szerint egy bolognai tolvaj azt a favödröt (secchia), amely miatt a két város között kitört a háborúskodás. Ez a történet ihlette a 17. században Tassonit a csúfolódó eposz, a La Secchia Rapita (Az ellopott vödör) megírására. A Secchia terem azóta is a két város rivalizálásának szimbóluma.

Az épület tetejéről páratlan kilátás tárul Modena városára.

A leghíresebb templom a Chiese di Sant'Agostino, 16. századi szobrokkal. A Palazzo dei Musei számos művészeti kollekciónak ad otthont, mint a régészeti, néprajzi, a középkori és polgári művészeti múzeum, és az Esték két nagy gyűjteménye, a galéria és a könyvtár. Utóbbi értékes 14.-16. századi kódexekkel van tele. Egy 1873-as zsinagóga és egy 1931-es fedett vásárcsarnok is található itt.

A Casa Enzo Ferrari 2012 májusában nyitotta meg kapuit a nyilvánosságnak. Ebben a házban született maga Enzo Ferrari, a kiállítások autóit és kalandos életét mutatják be. 17 km-re van Maranello, a híres Ferrari gyár.

A Ferrari egy autót is elnevezett a városról a Ferrari 360 Modenát.

De aki autókat akar látni, annak nemcsak a Ferrari kínál lehetőséget, hiszen a városban De Tomaso, Bugatti, Pagani és Maserati gyár is van. A Lamborghini miatt sem kell messzire menni, hiszen a közelben található Sant' Agata Bolognese.

A Modenai Egyetemet 1175-ben alapították, majd II. Este Ferenc 1686-ban kibővítette. Ezzel a második legrégebbi Olaszországban, a világon a hatodik.

Minden szeptemberben megrendezik itt a filozófia fesztivált, mikor három napig a városlakók előadásokat hallgathatnak híres gondolkodóktól, de játékok, filmek, könyvbemutatók és koncertek is vannak az utcán ebben az időszakban.

Modena védőszentjének, Szent Geminianónak január 31-én van az ünnepe.

A városban született Modenai Mária angol királynő, Luciano Pavarotti operaénekes, Enzo Ferrari és Vasco Rossi és Nek énekesek egy szomszédos kisfaluban.

Többször rendeztek már itt Giro d'Italia befutót: 1928-ban (Domenico Piemontesi), 1940-ben (Fausto Coppi), 1949-ben (Oreste Conte), 1953-ban (Fiorenzo Magni), 1961-ben (Rik Van Looy), 1974-ben (Patrick Sercu) és 1985-ben (Daniel Gisiger).

Gasztronómia

Senki se hagyhatja el Modenát a leghíresebb helyi "étel" megkóstolása nélkül- ez a hagyományos modenai balzsamecet - melyet főzött szőlőből készítenek, miután hosszú éveken keresztül fahordókban érlelnek. A környéken számos pincét meg lehet látogatni.

Klasszikus helyi ebéd lehet előételként a tortellini (itt találták fel!), majd főételként zampone (töltött disznóláb). Nem maradhat ki a parmezán sajt balzsamecettel meglocsolva és a Lambrusco vörös bor sem. Végül a vignolai cseresznyetál.

A torta barozzi egy nagyon finom csokis, mogyorós és kávés sütemény. A pesto modenesét rozmaringból és fokhagymából készítik.

1511-es étel a cotechino modena, ami hasonlít a zamponére (disznóláb), csak soványabb. Az egyik ostrom alatt ették Mirandolában, mikor az embereknek muszáj volt kevesebb húst enniük.

Borok a Lambrusco, a Lambrusco Reggiano, a Lambrusco Grasparossa di Castelvetro és a Lambrusco di Sorbara (vörös, rozé, pezsgő).

Az ínyenceknek kötelező látogatás a város Albinelli piaca, amely 1931-ben nyílt meg, és Modena legrégebbi piaca. Szecessziós stílusban Olaszország egyik legszebb élelmiszerpiaca is, és az árusok örömmel engedik meg, hogy a vásárlók kipróbálhassák termékeiket. Szívesen megosztják a titkait, hogyan kell a legjobban főzni és felszolgálni a kiállított árukat, így egy egyszerű piaclátogatást utazássá varázsolnak Modena rendkívüli gasztronómiai hagyományaiba.

LÁTNIVALÓK MODENA KÖZELÉBEN

Spilamberto

A gyönyörű középkori városka, a "kastélyok útján" helyezkedik el.

Ötszáz éves falfirkák láthatók Spilamberto öreg tornyának börtönében. A rajzokban egy Filippo nevű ember hangoztatta ártatlanságát. Valóságos képregényt hagyott hátra a falakon. Elmesélte bennük egy nő iránti szerelmét, gyűlöletét. A cellát 1947-ben fedezték fel a torony rendbehozatalakor, de hosszú ideig nem foglalkoztak vele. Történészek, nyelvészek, vegyészek három évi elemzés után fejtették meg a képek üzenetét.

A történet 1523 és 1547 között esett meg a camerinói hercegségben. Amikor Giovanni da Varano herceg pestisben elhunyt, felesége, Caterina Cybo kaparintotta meg a hatalmat. Sokan támadták, de mindig sikerült felülkerekednie. Nagyratörő terve volt létrehozni egy akkora államot, amely képes szembeszegülni a Szentszékkel és ezt Urbinóval való egyesüléssel akarta megvalósítani, lánya és Urbino hercege fiának házassága révén.

A megállapodás meg is köttetett a legnagyobb titokban és úgy is kellett maradnia az esküvőig, amelyre sokáig kellett várni, lévén a lány még kiskorú. Filippo a hercegnő bizalmasa volt, minden titkok tudója és az asszony, aki nem habozott korábban pártütők fejét leüttetni, nem bízott benne. Spilambertói rokonai ajánlották a számára megfelelő megoldást: egy kétszer másfél méteres cellát, amelyben még felállni sem lehetett. Filippo sorsa megpecsételődött. Halálára várva mesélte el a majdani látogatók számára rajzokban szomorú történetét. A galád hercegnőt azonban mindvégig szerette, a rajzok mellé felvésett versikék tanúskodnak erről.