» Magyarország » Veszprém » Balaton
Szentbékálla a Boncsostető, a Fekete-hegy, Sátorma-hegy által körbefont térségét foglalja el. A "Zenthbenedekkal"- nak is nevezett falu legelső írásbeli említése 1273- ból való. Később Szentbenedekfalva néven is említik. Akárhogy is volt, a "szentbék" Szent Benedekre utal: a Benedek nevet ugyanis "bék"- kel rövidítették, így lett belőle Szentbékkálla.
A faluban járva megfigyelhetők a régi házakon a népi építészeti hagyományok, amelyek közül néhány műemlék.
A hegyek oldalában az erdő alatt szőlők kezdődnek, kis családi birtokok, a tájra jellemző markáns fehérborokkal. Kellemes sétautak vezetnek pincétől pincéig, présháztól présházig. Már márciusban fehér és rózsaszín virágpompában állnak a domboldalak, mert virágzik a szőlő között a mandula. Régi gyümölcse e vidéknek a mandula, és mint a bornak, úgy a mandulának is határozott, de kellemes ízt ad e vulkáni tájon a föld és napfény. A legnagyobb ültetvény közel 2000 fával közvetlen a falu felett virít.
Kőtenger
A falu határában fekszik a híres Kőtenger. (részletek)
Fekete-hegy
A település mellett emelkedik a fekete-hegy, mely kiváló kirándulóhely. Érdemes itt felkeresni az Eötvös Károly kilátót, mely 1950-ben bazaltkőből épült, később ezt 1978-ban vörösfenyőből készült kilátótorony váltotta fel. Innen csodálatos kilátás nyílik nemcsak a festői Káli-medencére, hanem a Tapolca-medence tanú hegyeire, a Balatonra, a Tihanyi félszigetre és a hegytető tavaira is. (részletek)
Töttöskáli templom
A töttöskáli templomrom szürkésfekete bazalttömbje különösen napnyugtakor ragadja magával az embert.
A román stílusú templomot a 12-13. században építették. A Töttöskáli templom középkori Töttöskál település temploma volt. 1296-ban említik először a falut, melyet királyi udvarnokok lakták. Szentélye egyenes záródású, résablakai közül már csak a szentély D-i oldalán maradt meg egy. A török 1531-ben elpusztította a falut és a templomot is, de később újjáépítették s egészen a 19. századig használták. 1876-ban viszont már romként írják le. Romjai igen szépen megmaradtak. A panoráma csodás innen a Káli-medencére és a szegélyező D-i hegyekre.
Velétei palotarom
A falu északi oldala mellett található. Középkori eredetű, nem egyházi célokat szolgáló, egyemeletes Velétei palotarom. Figyelemre méltó az épületsarkon kiugró faragott kőkonzol, amely régen az erkélyt tartotta. Az írásos emlékek szerint 1559-ben a falu földesura, a veszprémi püspök itt “palotát” bírt, amely feltehetően azonos ezzel a rommal. 1590 körül pusztult el.
Római katolikus templom
A római katolikus templom 18. századvégi újjáépítése, Eszterházy Károly egri püspök által foglalkoztatott Felner Jakab építész tervei alapján történt. A kora középkori templom maradványain épült új templom barokk stílusú. Freskóján a Káli népet térítő Szent Benedek-rendi szerzetes és Kál-vitéz látható. A falfestményt Jeges Ernő budapesti festő készítette.
A templom 1868-ban felavatott orgonáját ifjú Ország Sándor pesti műhelyében készítették. Az elmúlt csaknem másfél évszázad több viharát is megélt hangszer ónsípjait az I. világháború idején hadicélokra beolvasztották, majd apróbb javítgatások után a világhírű pécsi Angster cég reparálta 1936-ban, de a rákövetkező háború ismét sok kárt okozott benne.
A 21. századra a hangszer "elfáradt", hangja, mechanikája megkopott. A hitélet gyakorlatában és az elmúlt évtizedben szerencsésen megszaporodott templomi koncerteken is egyaránt akadályt jelentett a hangszer leromlott állapota. Így az önkormányzat és az egyházközség kezdeményezésére a helyi lakosok és a faluhoz kötődő számos személyiség mozgalmat indított az orgona felújítására.
|
Értékeld te is!