Fekete-hegy

Kőzetvizsgálat kiderítette, hogy a bazaltláva-ömlések mintegy 2,6 millió éve történtek.

Fekete-hegyet Köveskál, Balatonhenye, Szentbékkálla veszik körül. A hegy csúcsán lévő 369 m magas Eötvös- kilátóból jól megfigyelhető a három ősrégi települést, az elpusztultak romjai, a szőlőföldek, a fennsík hepehupái, az egykori lápvidék.

A hegyen egyedülálló hegyi tavak is találhatók. Ezek a kicsiny, lefolyástalan mélyedések az úgynevezett kőtálak, vagy krátertavak. Ezek a mélyedések a bazaltláva-takaró kialakulásával egyidejűleg jöttek létre oly módon, hogy ahol a bazalt alatti alapzaton régi mélyedések voltak, azokat nem minden esetben tudta a bazaltláva teljes mértékben kitölteni. A tavak többségét csak a nedves évszakban tölti ki víz és akkor is inkább csak sekély nádasokkal borított mocsarak, vagy lápok. Ilyen tavak: Bika-tó, Bontató, Barkás-tó, Monostori-tó, Kálomis-tó, Kettős-tó. A Fekete-hegyről Szentbékálla felé vezető árok oldaláról a Bocskor-kúti forrás vize folyik le.

A Fekete-hegy könnyű túrával közelíthető meg, tetejéről az egész Káli-medence belátható, sőt, a távolban még a Balaton is feltűnik tiszta időben. Az Eötvös Károly-kilátó mellett rengeteg természeti és épített izgalmat is rejt magában: a hegyoldalon még mindig található néhány félig összedőlt présház, míg a fennsíkon hat olyan tavat csodálhatunk meg, amelyeknek keletkezése a mai napig rejtély.

A kilátó a szentbékkállai kőtenger közelében lévő kőkereszttől a szőlősorok mentén, az Országos Kéktúra jelzésén haladva érhető el egy kiváló minőségű túraútvonalon megtett fél órás sétával.

Megközelíthető Köveskál felől is egy nagyjából 40 perces gyaloglás erejéig kell a sárga háromszöget követniük. Ezen az útvonalon még két közeli nevezetesség, az Öreghegyi kút – amelynek kristálytiszta vize iható – és a Vaskapu-árok is elérhető.