» Magyarország » Borsod-Abaúj-Zemplén » Zemplén
A mai kastély elődjének számító épületet a 16. század végén Réthey Péter építette, az akkor még Radvány nevű településen. I. Lipót király 1686-ban báró Károlyi Lászlónak, Szatmár vármegye örökös főispánjának adományozta az uradalmat. Ezt követően a radványi kastély a Károlyi család rezidenciájaként és uradalmi gazdasági központjaként működött. Károlyi László fia, gróf Károlyi Sándor kötötte meg a Rákóczi-féle szabadságharcot lezáró szatmári békét 1711-ben. A hatalmas íróasztal, amelyen a békeszerződést aláírták, ma is ott áll a füzérradványi kastélyban.
A mai füzérradványi kastély elődjének számító 16. század végi épületet Károlyi Ede építtette át Ybl Miklós tervei alapján 1860-70 között romantikus stílusban.
A nyolcszögletű torony Ybl Miklós ötlete nyomán született. Ybl Ervin feljegyzése szerint: „A család tagjai állandóan gúnyolták Károlyi Edét, különösen a tornyot kifogásolták”. A gróf persze büszke volt az alkotására, különösen a magas toronyra, amelynek tetején Károlyi-címeres zászló lobogott. Ybl jellegzetes, árkádos, könnyed architektúrája és a neoreneszánsz ablaksorok máig meghatározó jegyei a kastélynak. Ő tervezte a nemrégen felújított kőhidat is a parkban.
Károlyi Ede halálát követően fia, László örökölte a kastélyt, aki hitvesével, Apponyi Franciskával a 19. század végén csaknem két évtizedig gyűjtögették a reneszánsz és kora barokk díszítő elemeket és berendezési tárgyakat.
Az újjáépített déli szárny földszintjén impozáns térsort alakítottak ki, az udvari oldalon pedig létrehozták a hosszú földszintes termet, a márványfolyosót. Csaknem húsz évig járták a bécsi és itáliai műkereskedéseket, hogy egy igazi reneszánsz otthont alakítsanak ki Füzérradványban. Firenzében Stefano Bardini műkereskedőtől vásároltak reneszánsz és késő reneszánsz műtárgyakat, amelyek révén valóságos múzeumszerű enteriőrök jöttek létre a kastélyban. A termeket reneszánsz ajtókeretek, gótikus és reneszánsz bútorok, barokk és rokokó falikárpitok, kínai és japán porcelánok és fajanszok gazdagították.
A kastélyban rejlő idegenforgalmi lehetőséget Károlyi László fia, István ismerte fel: a radványi kastélyt luxusszállóvá alakíttatta át, amely 1938 és 1944 között fogadta az akkori magyar felső tízezer tagjait.
A gróf Lehoczky György építészt kérte fel a tervek elkészítésére. Az új funkció teljes műszaki és építészeti átalakítást igényelt. Több termet kisebb szobává alakítottak át. A falakat trófeák és állatbőrök díszítették, ugyanis István gróf szenvedélyes vadász volt. Hat hónapig vadászott oroszlánokra és elefántokra Kelet-Afrikában a híres Afrika-vadásszal, gróf Széchenyi Zsigmonddal.
Az államosítás után sokáig szanatóriumként funkcionált az épület.
2021.október 5-től a több mint 1,7 milliárd forintos uniós és csaknem 1,4 milliárd forintos hazai támogatásból megvalósult rekonstrukció után a háromezer négyzetméteres épületben többek között az 1930-as évek kastélyszállójának hangulatát megidéző digitális-interaktív kiállítás, a kastély környezetében pedig a több mint 10 ezer négyzetméteres díszpark várja a látogatókat.
Az épület jelentős része megújult, valamennyi építészeti elemét restaurálták, kicseréltek a nyílászárókat, a tetőszerkezetet, felújították a homlokzatokat, a belső terek - archív fotók alapján - kiállítótérként, rendezvényteremként, illetve múzeumshopként éledtek újra. A látogatókat a kastélyszálló és a Károlyi-család történetéhez kapcsolódó nyomozó- és szabadulószoba-játék, az egykori hegyközi kisvasutat bemutató Lego kisvonatok, kipróbálható társasjátékok, bridzsasztalok és kávézó várják Füzérradványban.
Magyarország egyik legnagyobb kastélyának több mint 100 hektáros parkja védett. Borsod-Abaúj-Zemplén megye legszebb és legnagyobb parkja a kastéllyal együtt a 30-as évek végén Európa-szerte híres volt, utána feledésbe merült.
|
Értékeld te is!