Bugac

A Bugac mellett fekvő Monostordomb környezetében 2010-ben kezdődtek meg a feltárások. A tudomány számára korábban ismeretlen régészeti lelőhely mára megkerülhetetlenné vált az Árpád-kor kutatásában. Az egykori Péterin az 1050-es években indult az élet, minden bizonnyal tudatos királyi telepítés következtében. A rendi monostort 1130 és 1140 között alapította a kor kiemelkedő főúri családja, a Becse-Gergely nemzetség. A fontos hadi és kereskedelmi út mentén fekvő stratégiai helység a 12-13. század fordulójára a Duna-Tisza köze szakrális és gazdasági központjává nőtte ki magát. A korszakot tekintve hatalmas kiterjedésű és városias település életének végét, egyértelműen az 1241-42. évi tatárjárás okozta.

A helyszínen folyamatosan zajló régészeti feltárások tömegesen hozzák felszínre az Árpád-kori Magyarország kiemelkedő gazdagságának, nagyhatalmi státuszának bizonyítékait.

Látogatóközpont

Szabadtéri rendezvénytérrel, gyógy- és fűszernövénykerttel bővült az a modern látogatóközpont, amelyet Bugac határában az Pétermonostora-ásatás helyszíne mellett építettek.

A Bugac határában található látogatóközpontban a több mint 10 éve folyó ásatássorozat eredményeként feltárt Árpád-kori monostort és a körülötte elterülő település életét, valamint az ott talált leleteket mutatják be.

A tájba illeszkedő fogadóépület külső megjelenése, építészeti megformálása lapos, kerek, rovátkolt ezüst oldalával a homokban fellelt pénzdarabot idézi. Formája utal még az egykori kolostorok kerengőire is. Az épület földszintes kialakítása miatt teljesen biztosított az akadálymentesítése, a korszerű technológiai és szerkezeti megoldásai következtében pedig az energiahatékonysága is maximálisan megoldott.

A vendégfogadó és kiállítóterekkel rendelkező 1900 négyzetméter területű látogatóközpontban helyet kapott egy különleges vetítőterem is, ahol 360 fokos vetítésben nézhetik meg az érdeklődők az Árpád-kori monostor életét élményszerűen bemutató filmet. A projekt keretében elkészült és felállították Szent István, Szent László, Szent Erzsébet, Szent Margit és a feltámadt Krisztus szobrát is a látogatóközpontnál, illetve a romterületen.

A fejlesztés második ütemében, még ebben az évben a látogatóközpont egy fedett szabadtéri színpadnak helyet adó rendezvénytérrel és egy közösségi térrel bővül. Ezzel maradéktalanul megvalósul az épület eredetileg tervezett formája. Kialakítanak továbbá egy kertet, illetve járdával kötik össze a már elkészült parkolót és a látogatóközpontot.

Az érdeklődők a főépület körüli sétányon körbe haladva az Árpád-kori kolostorok évelő gyógy- és fűszernövényeivel ismerkedhetnek meg. Az egyes növényfajok magyar és latin nevét tartalmazó táblákon elhelyezett QR-kódok segítségével a látogatók okostelefonjaik használatával minden növényről botanikai és történeti információt kapnak. A fűszernövények esetében olvashatnak a növények felhasználási lehetőségeiről az ételkészítésben, lementhető receptekkel, a gyógynövények esetében pedig ismereteket érhetnek el azok hatóanyagairól, gyógyászati használatukról.

A tervek szerint a projekt harmadik ütemében fogadóépület, játszótér, növénylabirintus és kilátó épül, továbbá a látogatóközpontot és a romterületet kiépített sétaút köti össze, ahol további magyar szentek szobrai sorakoznak majd.

Ősök napja

Minden évben megtartják az Ősök napját augusztusban Bugacon.

Az Ősök Napja 2011 óta kelti életre a honfoglalás korát antropológus, régész, néprajzkutató és történész szakemberek segítségével, hogy látványos és minden korosztály számára élvezhető módon mutassa be a régmúlt időket.

Az Ősök napján a Kárpát-medence minden szegletéből érkező magyar közösségek együtt ünnepelnek, és méltósággal emlékeznek közös, történelemformáló őseikre.

Az ünnepségsorozat révén a szervezők kétévente augusztusban méltó emléket kívánnak állítani Atilla és Árpád nagyfejedelmeknek, a hun, avar és honfoglaló magyar ősöknek, valamint tisztelegnek a pozsonyi csata hősei előtt és minden, a hazájáért életét áldozó magyar hős emléke előtt.

A Kárpát-medence legnagyobb hagyományőrző ünnepségét 2023. augusztus 4. és 6. között rendezik meg, és az elmúlt évekhez hasonlóan tradicionális seregszemlével, harci bemutatókkal, lovas versenyekkel és vetélkedőkkel, íjász programokkal, szakmai kiállításokkal, valamint zenei rendezvényekkel készülnek.

Az Ősök Napjára ezúttal is épül jurtatábor, lesz kézműves bemutató és vásár, szerveznek gyermekprogramokat, és nem maradnak el az ismeretterjesztő előadások sem.