Lagos de Covadonga

Enrique Franco, a Vuelta a España főnöke, az 1980-as évek elején útnak indult, hogy megkeresse Spanyolország válaszát az Alpe l'Huezre, arra az emelkedőre, amely az 1970-es évek közepétől néhány esztendő alatt a Tour de France ikonjává vált. Habár a Covadonga csúcsa (1100 m) közelében Buffererában élénk bányate­vékenység folyt (higanyt, vasasat és magnéziumot bányásztak), Franco szerencsével járt.

Az emelkedő ugyan nem hosszú, de ördögien meredek, ráadásul La Huesera és a Mirador de la Reina (A királynő lelátója) magasságában két igazán gonosz kaptatóval is rendelkezik. A Lagos azonban még olyat is fel tudott mutatni, amivel a francia „Alpe” nem rendelkezett: az érintetlen természet szépségét. A csúcs alatt levő két tó, az Enol és az Ercina, valamint a Picos de Europa hegyeire nyíló csodálatos látvány mélyen beleivódik a résztvevők és közönség emlékezetébe.

1989-ben II. János Pál pápa Covadongába látogatott. Az egyházfő többezer ember előtt celebrált misét Covadongában, a keresztény spanyol nemzet "bölcsöjének" tekintett kisvárosban. Az arab uralom elleni "szent" felszabadító háború ezen a helyen kezdődött i.sz. 722-ben.

A nyugati gót királyság összeomlása, a mórok döntő győzelme után Pelayo, a történelmi legenda szerint Asztúria első királya (megh. 737) környezeteként néhány száz harcos ide, a hegyekbe menekült. Pelayo harcosai 722-ben győzelmes csatát vívtak a mórokkal, s ezt az eseményt tekinti a világtörténelem a mórok Ibériából, illetve Európából történő kiűzésére irányuló szabadságharc, a reconquista kezdetének. A győzelem emlékére az egyik covadongai barlangban (Santa Cueva, azaz Szent Barlangban) emlékoltárt emeltek a harcokban segítséget nyújtó Szűzanya tiszteletére 8la Santina). Ennek a barlangnak az elnevezéséből - Cova Dominica (az Úrnő Barlangja) - némi átalakulással keletkezhetett a Covadonga helynév.