Irún - Fácánok szigete

A város folyója a Bidasoa (franciául: Bidassoa) határfolyó bal partján terül el, vele szemben a jobb parton Hendaye francia határváros fekszik.

A két határvároson áthaladnak az E5, E70 és E80 európai főútvonalak, ide érkezik a francia A63 autópálya (Autoroute de la Côte Basque), amely a spanyol AP-8 autópályában folytatódik.

Irún közigazgatási területéhez tartozik a Bidasoa folyón fekvő Fácánok szigete (franciául: Île des Faisans, spanyolul: Isla de los Faisanes), itt írták alá 1659. november 7-én a pireneusi békeszerződést.

A pireneusi békeszerződés (franciául: traité des Pyrénées, spanyolul: Paz de los Pirineos), amelyet 1659. november 17-én kötöttek meg Franciaország és Spanyolország képviselői, lezárta a 24 éve, 1635 óta folyó spanyol–francia háborút. Ez a háború még a harmincéves háború (1618–1648) keretében robbant ki 1635-ben, és folytatódott a Fronde nemesi felkelés (1648–1653) teljes tartama alatt, és annak leverése után is.

A Fácánok szigetén, a francia–spanyol államhatáron az uralkodókat személyes főmegbízottaik képviselték: Jules Mazarin bíboros, Franciaország főminisztere és Don Luis de Haro, Olivares hercege. A békeszerződésben Spanyolország számos területi engedményre kényszerült. Megtört a spanyol nagyhatalom évszázados európai dominanciája, amely az 1559-es cateau-cambrésis-i békeszerződés megkötése óta állt fenn. A szerződés titkos záradéka rendelkezett a fiatal francia király, XIV. Lajos és Mária Terézia spanyol infánsnő házasságának feltételeiről. Ez a házasság megalapozta a Bourbonok későbbi igényét a spanyol Habsburgok örökségére, és a következő évtizedekben XIV. Lajos több offenzív háborújához szolgált hivatkozási alapként.

A szigeten egy emlékmű örökíti meg az ott kötött békeszerződést.

A Fácánok szigete a világ legrégebb óta fennálló kondomíniuma - ez olyan földdarabot jelent, ami párhuzamosan több ország fennhatósága alatt áll. Ez már önmagában elég ritka dolog, a Fácán-sziget azonban még ezen a műfajon belül is egyedi, ugyanis a kettős felügyeletet úgy oldották meg a spanyolok és a franciák, hogy fél évente cserélődik a fennhatóság: hol az egyik, hol a másik országhoz csatolják a szigetet. 

A pireneusi békeszerződés megkötése előtt is a folyó közepén fekvő pici lakatlan szigetet előszeretettel használták semleges területként diplomáciai találkozókra a két ország vezetői. 1615-ben például a két ország királyai, XIII. Lajos és IV. Fülöp, itt találkoztak először a menyasszonyaikkal (kölcsönösen a másik uralkodó lánytestvérével), hogy a dupla házassággal szorosabbra vonják az országaik szövetségét.

Turisták nem látogathatják a Fácánok szigetét.  

Irún legfőbb fesztiválja az Alarde, amelyet a félszigeti háború alkalmából rendeznek meg.

A félszigeti háború (1808–1814), amelyet Spanyolországban függetlenségi háborúnak, Portugáliában francia inváziónak, Franciaországban spanyol háborúnak, Katalóniában a franciák háborújának neveznek, a napóleoni háborúk egyik (mellék) hadszíntere volt, ahol spanyol, portugál és brit seregek küzdöttek Bonaparte Napóleon hadai ellen az Ibériai-félszigeten. „Kalapács és üllő”-hadjáratként szokás jellemezni, amelyben az Arthur Wellesley, Wellington első hercege által vezetett 40–80 000 fős brit–portugál seregek alkotta „kalapács” szétzúzta a francia hadsereget a spanyol reguláris haderő és gerillák, valamint a portugál milícia alkotta „üllőn”.