Zaragoza

Az Ebro-folyó partján fekvő Zaragoza Spanyolország 5. legnagyobb városa, Aragónia fővárosa, mely mára egy nyüzsgő, modern kereskedelmi központtá nőtte ki magát. 

A templomok, székesegyházak közelében a hangulatos tapas-bárjairól híres El Tubo negyed várja a látogatókat, közvetlen mellette pedig az éjszakai bárjaival, szórakozóhelyeivel csábító El Casco Viejo.

Történelme

Zaragoza vagy eredetileg Salduba, az ibériai ilergeták alapítása. Kr. e. 45-ben Caesar földúlta, de újra felépült, és Kr. e. 27-ben már római gyarmat (Colonia Caesarea Augusta Salduba, egyszerűbben Caesaraugusta) és tekintélyes város. 255-ben már püspöki székhely volt.

409-ben elfoglalták a vandálok, 452-ben a svédek, 475-ben Eurich nyugati gót király. Mostani nagyságát azonban csak a mórok uralma alatt érte el, akik a várost 715-ben elfoglalták és 1017-ben külön fejedelemségnek (Zaragoszta) székhelyévé tették. 780-ban a föllázadt várost Abd-er-Rahman omajjada két évi ostrom után rohammal vette be

118. december 18-án elfoglalta I. Alfonz, és Huesca helyett megtette Aragónia fővárosává. Csakhamar a keresztény spanyol területek legjelentékenyebb városává lett. 1317-ben püspökségét a pápa érsekség rangjára emelte.

Aragónia és Kasztília egyesítése után az udvartartás elköltözött a városból, ami ezzel hanyatlani kezdett. V. Fülöp 1710. augusztus 20-án itt szenvedett vereséget Károly magyar főhercegtől.

Különösen nagy hírre tett szert a város a napóleoni háborúkban, 1808-1809-ben. Lefebvre-Desnouettes tábornok, a franciák 4. hadtestének parancsnoka 1808. augusztus 3-án kezdte el lövetni a várost, amit Palafox védett. A franciák minden erőfeszítésük dacára augusztus 4-14. között csak 4 házat tudtak a városból elfoglalni. Mivel ekkor a francia hadnak Vitoriához kellett vonulnia, augusztus 15-én fölhagyott az ostrommal. A második ostrom december 20-án kezdődött, de addigra a várost megerősítették, a védőrséget 30 000 főre gyarapították. 1809 első hónapjában a franciák három rést lőttek a város falain; ezeken bejutottak ugyan, de mivel a föllázadt környék is ellenük támadt, beljebb nemigen tudtak hatolni. Lannes marsall ekkor felszólította Palafoxot, hogy adja meg magát, de eredménytelenül. Amikor végül az ostromlóknak sikerült február 18-án az Ebro bal partján levő külvárost is elfoglalniuk, Zaragoza meghódolt. Több mint 54 000 ember (14 000 katona) esett el a 60 nap alatt, ekkor égett el az aragóniai királyi levéltár is.

Aljaferia palota

A 11. századi épület ma az Aragón regionális kormány székhelye. Egykor a katolikus Izabella királyné és Ferdinánd király otthona volt, a granadai Alhambra után a spanyolországi középkori iszlám mudejár építészet legszebb darabja.

Zaragoza egyik leghíresebb látnivalója az Aljafería-palota, amely egy megerősített iszlám palota, és a spanyolországi hispán-muszlim építészet egyik legjobb példája. A 11. században épült, elegáns arab boltívekkel és bonyolult faragványokkal díszített palota Andalúzián kívül a legjobb mudéjar elemeket tartalmazza.

Az évek során a katolikus királyok palotájaként, majd katonai laktanyaként is használták. Ma Aragónia autonóm régió parlamentjének székhelye, és vezetett túra keretében látogatható.

Ez az épület a helyszíne Verdi Trubadúrjának. Udvarán sétálgatott Kolumbusz Kristóf is, amikor felfedezőútjaihoz kért pénzügyi támogatást Kasztíliai Izabellától és Aragóniai Ferdinándtól, akik szintén a Palotában éltek. 

Neustra Senora del Pilar bazilika

Zaragoza egyik legmeghatározóbb épülete a barokk építészet ékköve. A 17-18. századi épület belsejében magas alabástrom oltár és reneszánsz karzat látható. A bazilika értékei a Goya által készített freskók és a kupolán látható Regina Martyrum. 

A hagyomány szerint Szent Jakab apostolnak itt jelent meg egy alabástrom oszlopon Szűz Mária, s elrendelte, hogy tiszteletére templomot emeljenek, cserébe ő pedig védeni fogja egész Hispániát és Zaragozát.

Az eseményt minden év októberében nagy fesztivál keretében ünneplik meg a városban, mely nagy parádéval, tüzijátékkal, bikaviadalokkal, virágkarnevállal és persze rengeteg tánccal együtt zajlik.

Puente de Piedra

Zaragoza egyik legismertebb szimbóluma a Puente de Piedra, ami annyit tesz, hogy "kőhíd". Az Ebro folyón ível át az óvárosból a modernebb városrészbe. és az egyik legjobb kilátást nyújtja a Basílica de Nuestra Señora del
Pilarra.

A híd egészen a római korig nyúlik vissza.  A jelenlegi híd azonban a 15. században épült, gótikus stílusú, de a hídnak
az idők során átalakították. 1991-ben Francisco Rallo szobrászművész bronzból készült oroszlánokkal díszítette a hidat.

La Seo del Salvador templom és múzeum

1380-1550 között épült gótikus-mudejár stílusban épült templom. Rendkívül gazdag barokk homlokzata különösen szép példája az aragóniai gótikus építészetnek. Figyelmet érdemel főoltára, valamint a múzeumban található, francia és flamand faliszőnyegekből álló gyűjtemény, melynek finom darabjai a 15-17. századból származnak. A templom kupoláját Goya és Bayeu munkái díszítik.

Alma Mater Múzeum

Az egykori püspöki palotában található Alma Mater Múzeum egykor Aragónia szentjeinek, pápáinak, püspökeinek és királyainak lakhelye volt. Ma egy vallási múzeum, amelyet 2011-ben avattak fel. Az aragóniai egyháztörténelemről nyújt tájékoztatást, amelyet egy sor elegáns és modern multimédiás kiállításon keresztül adnak át.

La Lonja

La Lonja 1541 és 1551 között épült, és a város kereskedelmi központjaként szolgált. A reneszánsz stílus legszebb példája a városban, a firenzei és a mudéjar építészet egyaránt hatott rá. A 20. század eleje óta azonban Zaragoza legfontosabb kiállítóhelye, ahol a világ minden tájáról érkező legnagyobb és legjobb művészeti kiállítások kaptak helyet.

Pablo Serrano Gyűjtemény

A futurisztikus Aragóniai Kortárs Művészeti és Kulturális Intézet (IAACC) a modern és kortárs művészetnek szentelt központ, amely Pablo Serrano (1908-1985) aragóniai szobrászművész hatalmas gyűjteményét mutatja be. Az épületet, amelyben működik, Julio Bravo tervezte a 20. század elején, de azóta többször áttervezték. A ma álló múzeumot 2005-ben adták át, és más művészek munkáit is bemutatja, többek között Pablo Picasso, Alexander Calder és Andy Warhol alkotásait.

Zaragozai Múzeum

A zaragozai városi múzeum egy nagyszerű neoreneszánsz épületben kapott helyet, amelyet az 1908-as spanyol-francia kiállításra építettek. A múzeum Aragónia egyik legrégebbi múzeuma, amely régészeti, képzőművészeti, néprajzi és kerámia gyűjteményeket mutat be. A képzőművészeti részlegben a látogatók olyan spanyol festők alkotásait tekinthetik meg, mint Pradilla és Goya.

Goya Múzeum

A zaragozai Museo de Goya az egyik legjobb hely, ahol mindent megtudhatunk Spanyolország egyik leghíresebb művészének, Francisco de Goyának az életéről és munkásságáról, aki nem messze a várostól született. A múzeumban a 15 legjelentősebb festményéből álló gyűjtemény látható, amely a zaragozai életétől (1762-1774) egészen a Bordeaux-ban töltött időszakig terjed, ahol 1828-ban meghalt. A gyűjtemény másik részében más művészek 48 híres alkotása látható.

Museo del Foro de Caesaraugusta

A Museo del Foro de Caesaraugusta a régi római város, Caesaraugusta szívének történetét tárja fel, amely egykor a mai Zaragoza helyén állt. Az ókori várost feltehetően i. e. 14-ben alapították, és ez az egyetlen római város, amely a római császár, Augustus Caesar teljes nevét viselte. A múzeum a Caesaraugusta útvonal részét képezi, amelyhez tartozik még a Közfürdő Múzeum és a Caesaraugusta Színházi Múzeum is.

Ceasaraugusta Színházmúzeum

A Caesaraugusta színház az azonos nevű ókori római városban állt, és 6000 férőhelyes volt. A látogatók ma ennek a színháznak a romjait tekinthetik meg, amelyet 1972-ben tártak fel. A földszinten a látogatók panorámaképeket tekinthetnek meg az ásatási folyamatról, míg az alagsorban audiovizuális bemutatók és 3D-s modellek szemléltetik, milyen lehetett a színház a római korban. A legfelső emeleten egy másik audiovizuális bemutató a színház körül a színház élete során élt különböző kultúrákról nyújt tájékoztatást.

Caesaraugusta nyilvános fürdőinek múzeuma 

A Caesaraugusta közfürdőinek múzeuma a Forum Múzeum és a Caesaraugusta Színházmúzeum között található, és az egykor itt álló ókori római város része volt. A nyilvános fürdők a feltételezések szerint az i. e. 1. századból származnak, és a látogatók még mindig láthatják az olyan építmények maradványait, mint a latrinák és a medencék. A múzeumban a vendégeket audiovizuális túrán vezetik körbe a fürdőkben, hogy lássák, hogyan néztek ki egykor, és mindent megtudjanak a hideg és meleg medencékről, a gőzfürdőről, a szaunáról, a masszázsszobáról és a tornateremről. A múzeumban néhány eredeti régi márványlapot is kiállítanak, amelyeket egykor a medencék körül használtak.

Mercado Central 

A zaragozai Mercado Central a város fő nyilvános piaca. Ez egy hatalmas tér, tele oszlopokkal, boltívekkel és barlangszerű terekkel. Először 1903-ban nyitották meg, és azóta nemzeti történelmi műemlékké nyilvánították, így mindenképpen érdemes megnézni, még akkor is, ha nem kell vásárolni semmit. A piacon a tenger gyümölcsei és a húsoktól kezdve a zöldségekig, sajtokig és pékárukig sokféle stand várja a vásárlókat. Ideális hely arra, hogy beszerezzünk néhány hozzávalót egy piknikhez a város Parque Grande parkjában. 

További látnivalók:

Városháza (Ayuntamiento)

Torreón de la Zuda

Római falmaradványok

Szent János-templom

Érseki palota (Palacio Arzobispal)

Szent Sír-kolostor (Convento de San Sepulcro)

Mária Magdolna-templom (Iglesia de la Magdalena)

Szent Károly-papnevelde (Seminario de San Carlos)

Arab fürdők (Baños Árabes)

Szent Egyed-templom (Iglesia de San Gil)

Igazságügyi Palota (Audiencia / palacio condes de Morata)

Argillo grófok palotája (Palacio Conde de Argillo)

Szent Pál-templom (Iglesia de San Pablo)

Puerta del Carmen városkapu

Don Juan de Lanuza szobra

Szent Engracia-kolostor (Convento de Santa Engracia)

Tartományi Szépművészeti Múzeum (Museo Provincial de Bellas Artes)

Néprajzi és Természettudományi Múzeum

Szent Antal-templom (Iglesia de San Antonio)

Néprajzi és Természettudományi Múzeum

Szent Antal-templom (Iglesia de San Antonio)