» Spanyolország » Aragónia » Aragónia
Az Ebro-folyó partján fekvő Zaragoza Spanyolország 5. legnagyobb városa, Aragónia fővárosa, mely mára egy nyüzsgő, modern kereskedelmi központtá nőtte ki magát.
A templomok, székesegyházak közelében a hangulatos tapas-bárjairól híres El Tubo negyed várja a látogatókat, közvetlen mellette pedig az éjszakai bárjaival, szórakozóhelyeivel csábító El Casco Viejo.
Zaragoza vagy eredetileg Salduba, az ibériai ilergeták alapítása. Kr. e. 45-ben Caesar földúlta, de újra felépült, és Kr. e. 27-ben már római gyarmat (Colonia Caesarea Augusta Salduba, egyszerűbben Caesaraugusta) és tekintélyes város. 255-ben már püspöki székhely volt.
409-ben elfoglalták a vandálok, 452-ben a svédek, 475-ben Eurich nyugati gót király. Mostani nagyságát azonban csak a mórok uralma alatt érte el, akik a várost 715-ben elfoglalták és 1017-ben külön fejedelemségnek (Zaragoszta) székhelyévé tették. 780-ban a föllázadt várost Abd-er-Rahman omajjada két évi ostrom után rohammal vette be
118. december 18-án elfoglalta I. Alfonz, és Huesca helyett megtette Aragónia fővárosává. Csakhamar a keresztény spanyol területek legjelentékenyebb városává lett. 1317-ben püspökségét a pápa érsekség rangjára emelte.
Aragónia és Kasztília egyesítése után az udvartartás elköltözött a városból, ami ezzel hanyatlani kezdett. V. Fülöp 1710. augusztus 20-án itt szenvedett vereséget Károly magyar főhercegtől.
Különösen nagy hírre tett szert a város a napóleoni háborúkban, 1808-1809-ben. Lefebvre-Desnouettes tábornok, a franciák 4. hadtestének parancsnoka 1808. augusztus 3-án kezdte el lövetni a várost, amit Palafox védett. A franciák minden erőfeszítésük dacára augusztus 4-14. között csak 4 házat tudtak a városból elfoglalni. Mivel ekkor a francia hadnak Vitoriához kellett vonulnia, augusztus 15-én fölhagyott az ostrommal. A második ostrom december 20-án kezdődött, de addigra a várost megerősítették, a védőrséget 30 000 főre gyarapították. 1809 első hónapjában a franciák három rést lőttek a város falain; ezeken bejutottak ugyan, de mivel a föllázadt környék is ellenük támadt, beljebb nemigen tudtak hatolni. Lannes marsall ekkor felszólította Palafoxot, hogy adja meg magát, de eredménytelenül. Amikor végül az ostromlóknak sikerült február 18-án az Ebro bal partján levő külvárost is elfoglalniuk, Zaragoza meghódolt. Több mint 54 000 ember (14 000 katona) esett el a 60 nap alatt, ekkor égett el az aragóniai királyi levéltár is.
A 11. századi épület ma az Aragón regionális kormány székhelye. Egykor a katolikus Izabella királyné és Ferdinánd király otthona volt, a granadai Alhambra után a spanyolországi középkori iszlám mudejár építészet legszebb darabja.
Zaragoza egyik leghíresebb látnivalója az Aljafería-palota, amely egy megerősített iszlám palota, és a spanyolországi hispán-muszlim építészet egyik legjobb példája. A 11. században épült, elegáns arab boltívekkel és bonyolult faragványokkal díszített palota Andalúzián kívül a legjobb mudéjar elemeket tartalmazza.
Az évek során a katolikus királyok palotájaként, majd katonai laktanyaként is használták. Ma Aragónia autonóm régió parlamentjének székhelye, és vezetett túra keretében látogatható.
Ez az épület a helyszíne Verdi Trubadúrjának. Udvarán sétálgatott Kolumbusz Kristóf is, amikor felfedezőútjaihoz kért pénzügyi támogatást Kasztíliai Izabellától és Aragóniai Ferdinándtól, akik szintén a Palotában éltek.
Zaragoza egyik legmeghatározóbb épülete a barokk építészet ékköve. A 17-18. századi épület belsejében magas alabástrom oltár és reneszánsz karzat látható. A bazilika értékei a Goya által készített freskók és a kupolán látható Regina Martyrum.
A hagyomány szerint Szent Jakab apostolnak itt jelent meg egy alabástrom oszlopon Szűz Mária, s elrendelte, hogy tiszteletére templomot emeljenek, cserébe ő pedig védeni fogja egész Hispániát és Zaragozát.
Az eseményt minden év októberében nagy fesztivál keretében ünneplik meg a városban, mely nagy parádéval, tüzijátékkal, bikaviadalokkal, virágkarnevállal és persze rengeteg tánccal együtt zajlik.
Zaragoza egyik legismertebb szimbóluma a Puente de Piedra, ami annyit tesz, hogy "kőhíd". Az Ebro folyón ível át az óvárosból a modernebb városrészbe. és az egyik legjobb kilátást nyújtja a Basílica de Nuestra Señora del
Pilarra.
A híd egészen a római korig nyúlik vissza. A jelenlegi híd azonban a 15. században épült, gótikus stílusú, de a hídnak
az idők során átalakították. 1991-ben Francisco Rallo szobrászművész bronzból készült oroszlánokkal díszítette a hidat.
1380-1550 között épült gótikus-mudejár stílusban épült templom. Rendkívül gazdag barokk homlokzata különösen szép példája az aragóniai gótikus építészetnek. Figyelmet érdemel főoltára, valamint a múzeumban található, francia és flamand faliszőnyegekből álló gyűjtemény, melynek finom darabjai a 15-17. századból származnak. A templom kupoláját Goya és Bayeu munkái díszítik.
Az egykori püspöki palotában található Alma Mater Múzeum egykor Aragónia szentjeinek, pápáinak, püspökeinek és királyainak lakhelye volt. Ma egy vallási múzeum, amelyet 2011-ben avattak fel. Az aragóniai egyháztörténelemről nyújt tájékoztatást, amelyet egy sor elegáns és modern multimédiás kiállításon keresztül adnak át.
La Lonja 1541 és 1551 között épült, és a város kereskedelmi központjaként szolgált. A reneszánsz stílus legszebb példája a városban, a firenzei és a mudéjar építészet egyaránt hatott rá. A 20. század eleje óta azonban Zaragoza legfontosabb kiállítóhelye, ahol a világ minden tájáról érkező legnagyobb és legjobb művészeti kiállítások kaptak helyet.
A futurisztikus Aragóniai Kortárs Művészeti és Kulturális Intézet (IAACC) a modern és kortárs művészetnek szentelt központ, amely Pablo Serrano (1908-1985) aragóniai szobrászművész hatalmas gyűjteményét mutatja be. Az épületet, amelyben működik, Julio Bravo tervezte a 20. század elején, de azóta többször áttervezték. A ma álló múzeumot 2005-ben adták át, és más művészek munkáit is bemutatja, többek között Pablo Picasso, Alexander Calder és Andy Warhol alkotásait.
A zaragozai városi múzeum egy nagyszerű neoreneszánsz épületben kapott helyet, amelyet az 1908-as spanyol-francia kiállításra építettek. A múzeum Aragónia egyik legrégebbi múzeuma, amely régészeti, képzőművészeti, néprajzi és kerámia gyűjteményeket mutat be. A képzőművészeti részlegben a látogatók olyan spanyol festők alkotásait tekinthetik meg, mint Pradilla és Goya.
A zaragozai Museo de Goya az egyik legjobb hely, ahol mindent megtudhatunk Spanyolország egyik leghíresebb művészének, Francisco de Goyának az életéről és munkásságáról, aki nem messze a várostól született. A múzeumban a 15 legjelentősebb festményéből álló gyűjtemény látható, amely a zaragozai életétől (1762-1774) egészen a Bordeaux-ban töltött időszakig terjed, ahol 1828-ban meghalt. A gyűjtemény másik részében más művészek 48 híres alkotása látható.
A Museo del Foro de Caesaraugusta a régi római város, Caesaraugusta szívének történetét tárja fel, amely egykor a mai Zaragoza helyén állt. Az ókori várost feltehetően i. e. 14-ben alapították, és ez az egyetlen római város, amely a római császár, Augustus Caesar teljes nevét viselte. A múzeum a Caesaraugusta útvonal részét képezi, amelyhez tartozik még a Közfürdő Múzeum és a Caesaraugusta Színházi Múzeum is.
A Caesaraugusta színház az azonos nevű ókori római városban állt, és 6000 férőhelyes volt. A látogatók ma ennek a színháznak a romjait tekinthetik meg, amelyet 1972-ben tártak fel. A földszinten a látogatók panorámaképeket tekinthetnek meg az ásatási folyamatról, míg az alagsorban audiovizuális bemutatók és 3D-s modellek szemléltetik, milyen lehetett a színház a római korban. A legfelső emeleten egy másik audiovizuális bemutató a színház körül a színház élete során élt különböző kultúrákról nyújt tájékoztatást.
A Caesaraugusta közfürdőinek múzeuma a Forum Múzeum és a Caesaraugusta Színházmúzeum között található, és az egykor itt álló ókori római város része volt. A nyilvános fürdők a feltételezések szerint az i. e. 1. századból származnak, és a látogatók még mindig láthatják az olyan építmények maradványait, mint a latrinák és a medencék. A múzeumban a vendégeket audiovizuális túrán vezetik körbe a fürdőkben, hogy lássák, hogyan néztek ki egykor, és mindent megtudjanak a hideg és meleg medencékről, a gőzfürdőről, a szaunáról, a masszázsszobáról és a tornateremről. A múzeumban néhány eredeti régi márványlapot is kiállítanak, amelyeket egykor a medencék körül használtak.
A zaragozai Mercado Central a város fő nyilvános piaca. Ez egy hatalmas tér, tele oszlopokkal, boltívekkel és barlangszerű terekkel. Először 1903-ban nyitották meg, és azóta nemzeti történelmi műemlékké nyilvánították, így mindenképpen érdemes megnézni, még akkor is, ha nem kell vásárolni semmit. A piacon a tenger gyümölcsei és a húsoktól kezdve a zöldségekig, sajtokig és pékárukig sokféle stand várja a vásárlókat. Ideális hely arra, hogy beszerezzünk néhány hozzávalót egy piknikhez a város Parque Grande parkjában.
További látnivalók:
Városháza (Ayuntamiento)
Torreón de la Zuda
Római falmaradványok
Szent János-templom
Érseki palota (Palacio Arzobispal)
Szent Sír-kolostor (Convento de San Sepulcro)
Mária Magdolna-templom (Iglesia de la Magdalena)
Szent Károly-papnevelde (Seminario de San Carlos)
Arab fürdők (Baños Árabes)
Szent Egyed-templom (Iglesia de San Gil)
Igazságügyi Palota (Audiencia / palacio condes de Morata)
Argillo grófok palotája (Palacio Conde de Argillo)
Szent Pál-templom (Iglesia de San Pablo)
Puerta del Carmen városkapu
Don Juan de Lanuza szobra
Szent Engracia-kolostor (Convento de Santa Engracia)
Tartományi Szépművészeti Múzeum (Museo Provincial de Bellas Artes)
Néprajzi és Természettudományi Múzeum
Szent Antal-templom (Iglesia de San Antonio)
Néprajzi és Természettudományi Múzeum
Szent Antal-templom (Iglesia de San Antonio)
|
Értékeld te is!