» Magyarország » Pest » Dunakanyar
A 16 méter magas kőalkotást 1764-ben Mária Terézia királynő váci látogatásának tiszteletére emelték.
A leírások szerint annak idején a királynő érkezésének hírére a váciak összefogtak, s két hét alatt megépítették az azóta is épségben álló diadalívet. Amikor Mária Terézia ideérkezett és értesült róla, hogy ilyen gyorsan elkészült a mű, gyanakvóvá vált, és nem mert hintójával áthajtatni alatta, kikerülte az építményt, amin elődeink igencsak megsértődtek.
A felsővárosi plébánia templom alatt felfedezett kriptában 152, a XVIII. századból épségben megmaradt koporsó került elő. A koporsókban természetesen módon mumifikálódtak a halottak. Ruháikkal, dísztárgyikkal együtt a szerencsésen alakult mikroklímának köszönhetően maradhattak meg. Az első halottat 1730-ban temették a kriptába, az utolsót
pedig 1808-ban.
A barokk kori váci püspöki palota egykori gazdasági épülete az elmúlt 2 évben komoly átépítésen ment keresztül.
A felújítás keretében az épülettömb terei átszerveződtek és új funkciókat kaptak, hogy alkalmasak legyenek rendezvényekre: 150 fős konferenciatermet, valamint kápolnát, központi konyhát, kávézót, stúdiót alakítottak ki, és itt fogadják majd a püspöki palota és a székesegyház megtekintésére érkező látogatókat is. Megújultak az épület gépészeti és elektromos rendszerei is.
A központ szállásigényeket is ki tud szolgálni az épülettömbhöz kapcsolódó, 2021-ben átadott Migazzi Vendégházzal, valamint a közelben található Althann Vendégházzal.
A látogatóközpont a zarándokok mellett szívesen fogadja a turistákat, kirándulókat is. A turisztikai nyitás jegyében az egyházmegye hívők és nem hívők számára is lehetőséget szeretne teremteni arra, hogy betekintsenek szellemiségébe, és egyben jobban megismerjék a katolikus egyház történetét és értékeit.
Sajdik Ferenc Kossuth-díjas grafikus és karikaturista gyűjteménye. A közel 200 darabból álló kollekció a Főtér északi csücskében, a Köztársaság utca 19. szám alatti Pannónia Házban lelt új otthonra. A Pannónia Ház egykor vendégfogadóként, uradalmi kocsmaként működött, jelenleg önkormányzati fenntartású muzeális kiállítóhely.
Kolodkó Mihály, az ukrán származású gerillaművész családjával Vácon lakik, és három alkotásával találkozhatnak a város utcáin az arra járók. A vasútállomás előtti téren Morzsa kutya és tyúkanyó várakozó párosa Petőfi Sándor Anyám tyúkja című verséből lép elénk, nem ok nélkül, hiszen a költő 1848 elején a városban írta a verset.
A váci diadalív árnyékában a szörnyülködő Mária Terézia miniatűr szobrát formálta meg Kolodko: az uralkodó állítólag nem volt hajlandó áthaladni kocsijával a tiszteletére rohamtempóban, alig két hét alatt felépített diadalív alatt.
A harmadik miniatűr szobor pedig a háromszög alakú váci főtér végében, a Sajdik-gyűjtemény előtt található és a karikaturista alkotásait megidézve egy parittyázó fiút ábrázol.
Ligeti-tó
Buki tó
Gyadai tanösvény
Ártéri tanösvény
A július közepén megrendezett rendezvény fő helyszínei a Duna-part és a Március 15. tér, de a váci templomok is otthont adnak kulturális eseményeknek.
A több hónapig tartó programsorozat során egyebek mellett a korszakot bemutató időszaki kiállítással, gasztronómiai programokkal, hagyományőrző bemutatókkal és kézműves foglalkozásokkal várják a látogatókat.
Az eseménysorozat apropója, hogy 550 évvel ezelőtt szentelték váci püspökké a humanista Báthori Miklóst, aki Mátyás király udvarával vetekedő reneszánsz központot alakított ki Vácon. A reneszánsz év célja, hogy a látogatók bepillantást nyerjenek a város 15-16. századi virágkorába, megismerjék az itáliai művészetek, tudományok és mesterségek iránt rajongó Báthori Miklós munkásságát, a ma már csak töredékekben látható váci reneszánsz építkezéseket, és átfogó képet kapjanak a korszak gasztronómiájáról, öltözködéséről, szórakozási szokásairól és fegyvereiről.
A Pannónia Házában kiállítás nyílik A reneszánsz sárkány - Báthori Miklós és kora címmel.
Báthori Miklós a szerteágazó Báthori dinasztia úgynevezett ecsedi ágának tagja, és felmenőihez hasonlóan az ő címerében is megjelenik a legendás sárkány. A történet szerint az ország keleti felében lévő ecsedi láp mocsarában egy sárkány lakozott, és Szent István király idején történhetett, hogy a család egyik ősének tartott Opos nevű vitéz legyőzte a láp sárkányát, tettének bizonyságául pedig kitörte a sárkány három fogát. A legenda szerint ebből a három sárkányfogból alakult ki a Báthori-féle sárkányos címer.
|
Értékeld te is!