Verőce

Szabadstrand a Duna-parton

Verőcén 2030-ig az összes szabad vízi strand megújul.

A 2019-ben megújult strand családbarát, megtalálható benne minden, ami ahhoz kell, hogy a család különböző generációi jól és biztonságban érezhessék magukat: egyebek mellett pelenkázó, árnyékolók, strandröplabdapálya és szabadtéri kondipark. Megújultak a zöldfelületek, szabadtéri színpadot alakítottak ki, lecserélték a burkolatokat, új közvilágítást, kerékpártárolót kapott a létesítmény, és kiépült egy térfigyelő rendszer is. 

A strandfejlesztés második ütemében Verőce szabad vízi strandjának fejlesztése nagyobb részt már megvalósult. A következő fejlesztési ütemben a felújított strand turisztikai vonzerejének fenntartható fejlesztése és európai szinten is versenyképessé tétele a fő cél.

A beruházás keretében megvalósuló szolgáltatások egy része a családok pihenését könnyíti meg a Baba-mama szoba létesítésével, ahol zavartalan lehetőség nyílik a család legkisebbjeinek szoptatására, altatására, a baba és a mama tisztálkodására.

A strand kényelmi szolgáltatásai is bővülnek mobil-és elektromos kerékpár töltő pontokkal, valamint a wifi lefedettség növelésével.

A természet közeli pihenést segítendő 100 nm-el növekszik a zöldterület, mely alatt ergonomikus napozóágyak kerülnek kihelyezésre.

A strandolók tájékoztatását segítendő telepítésre kerül egy kombinált információs tábla és hangosító rendszer, valamint a biztonságos pihenést segítendő értékmegőrző szekrények kerülnek telepítésre a családi mosdók előterében és a kamerarendszer is bővítésre kerül.
 
A szolgáltatások bővítése mellett a vízpart szilárd burkolatú megközelítése és a csapadékvíz-elvezetés javítása valósul meg.

Római kori őrtorony és hídfő maradványai

A település előtt kb. 1,5 km-re, a 12-es főút mellett, a Dunamező-dűlőben található a bal part egyetlen feltárt és konzervált római őrtornyának alapfala. A IV. században emeltette Valentinianus császár (361-375), de ugyanennek a századnak a végén a barbárok el is pusztították. A római erősség egy nagyobb és két kisebb őrtoronyból állt, melyek fallal csatlakoztak egymáshoz. A verőcei őrtornyot hajdan pontonhíd kötötte össze a szemközti, szentendrei-szigeti őrtoronnyal.

Látogatóközpont a római kori kikötőerődnél Verőcén

A római Limes magyarországi szakaszának részét képező verőcei kikötőerőd megújításának célja, hogy a Campona castellum és a verőcei kikötőerőd öröksége turisztikai attrakcióként funkcionálhasson.

A beruházás keretében megépült torony egyben kilátóként is működik. Kialakítottak egy látogatóközpontot, amely a késő római határvédelem, a római kori hajózás és vízhasználat témáját mutatja be interaktív módon. A látogatóközpontban kiállító tér, vetítő tér, jegypénztár, büfé és ajándékbolt, higiéniai helyiségek kaptak helyet. A látogatóközpont mellett egy római tematikus játszótér is épül majd az erődnél, valamint a Dunával párhuzamosan egy tanösvényt is létrehoznak, öt pihenővel.

Szent András templom dunai panorámával

A templomdomb egyben egy kálváriadomb is, elhelyezkedésének köszönhetően hihetetlenül szép dunai panoráma tárul innen a szemünk elé.

Ybl Miklós támfal

A település legmeghatározóbb épített emléke minden kétséget kizárólag az Ybl Miklós által tervezett támfal és függőkertek, amely méltó módon hirdeti a Monarchia nagyságát.

A szájhagyomány szerint a támfal úgy jött létre, hogy a kiváló építész 1889-ben házat tervezett barátja, munkatársa Liszkay Boldizsár részére a mai Árpád út 58-as szám alatti telekre. Az épületet a Dunától támfallal zárta el, terasszá alakítva az egész hátsó kertet.

A stílusos és egyben praktikus ötletet a Duna-parti háztulajdonosok példaként vették, és sorra épültek az „Ybl-mintára” készült támfalak, mígnem elnyerte a mai, közel 800 méter hosszú alakját. A támfal az oka annak, hogy Verőce, szemben a környező településekkel, a nagy árvizeket relatíve igen kevés kárral megússza. Mindemellett a támfal egy igazi turisztikai látványosság is.

Gorka Múzeum

Gorka Géza (1894-1971) úttörő szerepet vállalt a magyar kerámia történetében. Tevékenységének köszönhetően a magyar képzőművészetnek ez az ága is önálló területként emelkedhetett világszínvonalra.

Gorka mesterlegényként a paraszti fazekasság megismerésével kezdte pályáját. Felsőfokú tanulmányait a Budapesti Képzőművészeti Akadémián szerezte meg, majd németországi szakmai gyakorlata során ismerkedett meg a huszadik századi kerámia legfrissebb áramlataival. Németországból hazatérve Verőcén telepedett meg, ahol családjával élt és dolgozott egészen haláláig.

Gorka életműve a magyar művészettörténet számára is bebizonyította, hogy a kerámia önálló művészeti ágnak tekintendő. A paraszti tradíciókra épülő, majd mezopotámiai, egyiptomi, perzsa és reneszánsz elemekkel bővülő motívumkincse a huszadik század technikájával ötvöződve sajátosan egyedi és páratlan életművet hozott létre. Visszafogottság, nyugodtság, harmónia és szépség jellemzik munkáit.

Apja tradícióját lánya, a magyar avantgárd kerámia egyik legnagyobb úttörője, Gorka Lívia (1925 - 2011) folytatta. A harmadik generáció szintén képviselteti magát Gorka - Focht Géza személyében. A Múzeum mindhárom generáció alkotói tevékenységébe betekintést nyújt.