» Magyarország » Csongrád-Csanád » Tisza
Hódmezővásárhelytől 6 km-re található Mártély a középkorban a zalavári bencés apátság halászó helye volt, a kis település központi része máig megőrizte egykori halászfalu jellegét, a Tisza holtága pedig festői látványban részesíti a látogatókat.
A Tisza és a gátak között elterülő hullámtér a Tisza szabályozása során, a 19. század végén alakult ki.
E táj szépsége már a 19-20. század fordulóján megihlette a helyi képzőművészeket is: Tornyai János, Endre Béla, Rudnay Gyula és Barcsay Jenő is alkotott Mártélyon.
A WWF nemzetközi természetvédelmi szervezet nyolc eurázsiai hódot engedett szabadon 2006 novemberében a Mártélyi Tájvédelmi Körzetben. Az állatok igen rövid időn belül elhagyták a nekik otthonul szánt Körtvélyesi-holtágat, egy család azonban a közelben, a Kenyereéri-csatornánál telepedett le. Később, a rágcsálok életterét megvizsgálva kiderült, a térségben maradt hódok mellé utódódok is érkeztek.
A Tanösvények közül az Ártéri tanösvény a Mártélyi Tájvédelmi Körzet északi, Korhány elnevezésű részterületét mutatja be. A 8 állomást felölelő ártéri túraút 2.650 m hosszú, átlagosan 2-2,5 óra alatt teljesíthető. A tanösvényt bejárva megismerhetik a Mártélyi holtág kialakulását. A Tiszai tanösvény az árterek élővilágát tárja elénk. A 6.850 m hosszú ösvény szintén 8 állomást tartalmaz. A Vízi tanösvény a Tisza vízi életét és a holtág vízi élővilágát mutatja be közel 4 km hosszan. A tanösvények a számos információs táblának köszönhetően önállóan is bejárhatóak, de igény szerint szakképzett túravezető segítségét is igénybe lehet venni.
Mártély 1928 óta ismert, mint üdülőhely. Meleg nyári hétvégeken 2000 – 2500 fő fordul meg a Mártélyi holtág strandjának környékén.
A Mártélyi Tájvédelmi Körzetben található Körtvélyesi Holt-Tiszában egy új kovaalga fajt azonosítottak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Víztudományi Karának (VTK) kutatói.
Az igazán kis méretű fajt a legmodernebb módszerekkel vizsgálták az egyetem szakemberei, amelynek eredményeképpen kiderült, hogy egy eddig ismeretlen kovaalgával van dolguk.
A fajt Mayamaea ectorii néven tették közzé, típusanyagát a Magyar Természettudományi Múzeumban, szekvenciáját pedig NCBI GenBank (National Center for Biotechnology Information) adatbázisában helyezték el.
A Mayamaea ectoriiról faj egy 10 mikrométernél is kisebb szilárd (kova) vázzal rendelkező alga, amely domináns volt a vízinövényeket borító élőbevonatban.
Ezek a fajok feltehetően eddig azért nem kerültek elő, mert kis méretüknél fogva a pontos meghatározásukhoz olyan nagy nagyítás szükséges, ami már túlmutat a fénymikroszkóp határain, elektronmikroszkóp szükséges hozzá. Mivel a kovaalgák fontos jelzői a vizeket ért szennyezéseknek, pontos faji meghatározásuk elengedhetetlen a felszíni vizek ökológiai állapotértékelése során.
|
Értékeld te is!