Lórévi Zichy-kápolna

A Duna mentén, ártéri szigeten áll a hazaáruló gróf kápolnája. A Duna árterében rejtőzik, a lórévi Zichy kápolna.

A festőművészek ecsetjére kívánkozó, romantikus hangulatot árasztó Zichy-kápolna meseszép környezetben áll, a Duna árterében. A lórévi komp állomásától mintegy 300 méterre található, egy földút vezet hozzá.

Mivel a természetvédelmi területen egy ártéri dombra épült, magas vízállás idején csak csónakkal lehet megközelíteni a part felől. A Csepel-sziget titkos építészeti gyöngyszeme egyben a magyar szabadságharc tragikus sorsú hazaárulójának mementója.

A mintegy háromszáz lakosú, a Csepel-sziget déli részén található Lórév sajátos falu, amely a maga zártságában meg tudta őrizni a szerb jelleget.

A 300 lelkes falu egyébként Pest megye legkisebb lélekszámú községe, a lakók többsége - az országban itt egyedül - a szerb kisebbséghez tartozik.

Lórévre a törökök elől menekülve már a 12. századtól több hullámban érkezve telepedtek le itt az elődök, a Duna partján új hazát találva maguknak. Lóréven került elő az a 12. századból megmaradt ortodox egyházi kódex, amely a Szentendrei Szerb Ortodox Egyházi Múzeumban látható.

A lórévi Zichy-kápolnát annak idején az 1848-as forradalom alatt hazaárulás vádjával kivégzett gróf Zichy Ödön emlékére emelt a család.    

A neogótikus, romantikus stílusú, műemléki védettségű kápolnában havonta egyszer szentmisét tartanak, és egy állandó kiállítást is berendeztek, amely a forradalom idejéből és a falu helytörténetéről mutat be dokumentumokat.

Az építmény keletkezésének előzményeihez tartozik, hogy Zichy Ödön grófot, a forradalom és szabadságharc egyetlen főrangú áldozatát 1848. szeptember 30-án ezen a helyen akasztották fel. A halálos ítéletet a statáriális bíróság döntése alapján Görgey Artúr írta alá, aki ebben az időben őrnagyként Csepel-sziget parancsnoka volt. A grófnak azért kellett meghalnia, mert a vád szerint ellenséges iratokat találtak nála, és mert nem értesítette a horvát sereg közeledtéről a magyar honvédséget.

Az ítélet a korabeli közvéleményben nagy vihart kavart, sokan ellenezték, a forradalom radikális hívei egyetértettek vele, mások úgy vélték, Görgey ezzel a tettével kívánta felhívni magára a figyelmet.

Később az adonyi plébános megjelölte egy kereszttel azt a helyet, ahol a kivégzést követően a gróf holtteste feküdt. Ferenc József császár néhány évvel később egy körútja alkalmával meglátogatta Zichy sírját. Az uralkodó ekkor döntötte el, hogy a császár iránti hűség emlékére az ominózus helyen egy kápolnát emel.

A hangulatos, neogótikus stílusban épült kápolnát ünnepélyes keretek között – magas rangú egyházi és világi vezetők jelenlétében – avatták fel 1853-ban. Sokat elárul a magyar nép ítéletéről, hogy a környék lakói közül senki sem volt hajlandó részt venni a felszentelésen. Görgey ekkor már száműzetésben élt, így valószínűleg nem tudhatta, hogy a császár hogyan emlékezett Zichy Ödönre.

A kápolnát 2000-ben újították fel, ekkor az ólomüvegablakokat és a tetőt kicserélték. Sokáig elhagyatottan állt, mert az idős plébános halála után nem volt, aki gondozza, ezért az önkormányzat a ráckevei római katolikus egyházközséggel közösen helyrehozatta és megegyeztek a működtetéséről.

Az épület jelenleg műemlékvédelem alatt áll. A kápolnában több tájékoztató táblát is elhelyeztek, melyek a forradalom tragikus alakjait és eseményeit idézik fel.