Jakab-hegy

Jakab-hegyi pálos kolostor romjai

8 kilométeres túraút indul a kővágószőlősi Árpád-kori templomtól a Jakab-hegyre. A tanösvény végigjárása során a Jakab-hegy és környéke földtanával, az ősember nyomaival ismerkedhetnek meg a kirándulók.

A Babás-szerkövek megcsodálása után a Zsongorkőnél levő kilátóról megnézhetik a túrázók a környéket. A kirándulás útvonala a földvár, és az ahhoz kapcsolódó halomsírok mellett vezet el.

Az út végén az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok kolostorának felújított romjait nézhetik meg a kirándulók.

A kolostor romjait Gosztonyi Gyula mérte fel az 1920-as évek második felében, az első konzerválási munkálatok Kárpáti Gábor régész irányításával a hetvenes években indultak meg, majd 2019-ben a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága valósított meg ismét egy ilyen jellegű feladatot, egyben megújította az 1947-es alapokon álló "Új templom" turistapihenőt is.

Zsongorkő-kilátó

A Jakab-hegyen a 13-16. században, majd rövid ideig a 20. században éltek és munkálkodtak pálos szerzetesek. A hegyen korai kolostoruk romjai, valamint a későbbi visszatelepülés korában létesült, befejezetlen újabb kolostor és kápolna kezdeménye maradt fenn, utóbbi a zarándokokat, turistákat szolgálva "Új templom" pihenő és kilátó néven ismert.

A Mecsek egyik legszebb "természetes" kilátó pontja a Jakab hegyen az István kilátótól délre található 540 m magasságban ez a Mecsek legcsodálatosabb pontja, innen káprázatos panoráma jutalmazza a túrázó kitartását. A vörös homokkő (permi homokkő) természetes sziklaalakzatot 1892-ben vaskorláttal látta el a Mecsek Egyesület.

Közelében a Remete barlang található, rálátással a Sasfészek elnevezésű sziklaképződményre és a Babás-szerkövek elnevezésű sziklaalakzatra.

Kővágószőlős

A Mecsek déli lankáján, a meredek Jakab hegy tövében fekszik Kővágószőlős.