Gyékényesi-tó

Gyékényes legnagyobb nevezetességei a kavicsbányatavak. Az 1920 óta működő bányatavak vize pedig olyan tiszta, hogy egyikük, a Kotró sokáig a megye ivóvíztartalékának számított. A látótávolság a víz alatt akár a 3–8 métert is elérheti. A mély tavakban búváriskola is működik, de a horgászok is kedvelik.

A búvártó a horvát-magyar határ közelében fekszik és – bár mesterségesen hozták létre – lüktet benne az élet. Pontyok, amúrok, csukák, süllők és harcsák élnek benne, a mélysége pedig egyes pontokon a szédítő 30 métert is eléri.

A mélységénél már csak a tó tisztasága a lenyűgözőbb: az úszók akár 10-12 méterre is ellátnak.

Az édesvízi medúzák maximum négy centisre nőnek és az emberre nézve teljesen ártalmatlanok, legfeljebb más miniatűr lényekre jelentenek veszélyt. A Dél-Ázsiában őshonos élőlények feltehetően akváriumokból kerültek az európai tavakba mintegy száz évvel ezelőtt és kizárólag a kristálytiszta, meleg vízben élnek meg.

A Gyékényesi búvártó – mint ahogy a nevéből is sejthető – a merülők paradicsoma. A tiszta, de mély vízben a kezdők is könnyen kipróbálhatják ezt a sportot. A tó köves fenekére megtisztított roncsokat is elhelyeztek, hogy a búvárok számára még izgalmasabb legyen az élmény.