» Magyarország

» Magyarország » Budapest » Budai-hegység


Ezt a helyet még nem értékelték. Legyél Te az első:

Az Európában egyedülálló, Magyarok Nagyasszonya sziklatemplomot és kolostort 1926-ban hozta létre a Pálos-rend. Itt őrzik a pálosok egyik legértékesebb ereklyéjét: Remete Szent Pál lábszárcsontját.


A barlang

Lehetséges az a barlangg, amelyben a sziklatemplom található, Pest névadója. A Gellért-hegy szláv eredetű középkori neve Pest-hegy, amelynek jelentése barlang vagy kemence. Feltételezhető, hogy az elnevezés a messziről is jól látható üregtől ered, melyről aztán a hegylábnál fekvő átkelőhelyet Pest révnek, majd a túlpartot Pestnek nevezték el.

Egy mondában az olvasható, hogy a barlangban egy jóságos remete, Iván élt, aki a hozzá zarándokoló betegeket a közelben fakadó forrás vizével gyógyította.

A Sziklatemplom története

A gondolat, hogy a Gellérthegy déli oldalában nyíló őskori emberek által már lakott, Szent Ivánról elnevezett sziklabarlangból a Szűzanya tiszteletére engesztelő kápolnát kellene építeni, egy, a franciaországi Lourdesba, a világhírű kegyhelyre vezetett Mária kongregációs zarándoklaton vetődött fel. Ezen elhatározták, hogy kegyhelyet állítanak fel, Pfeiffer Gyula erdőmérnök kezdeményezésére szentelték fel a lourdes-i grottát, ahol felállították a lourdes-i Madonna másolatát.

Ennek az elképzelésnek a megvalósításaként kezdték el 1925-ben a barlang kibővítését. A robbantások a tervezésben nem remélt csodálatos belső architektúrát alakítottak ki, és 1926. május 23-án, pünkösdkor megtörtént a Sziklakápolna első megáldása. Ezt a Sziklakápolnát bővítették az alsó résszel Sziklatemplommá, amelyet 1931-ben szentelt föl gróf Zichy Gyula kalocsai érsek és Horváth Győző püspök. Ide, ennek gondozására és a mellé épült kolostorba költöztek be a Lengyelországból visszatelepült a pálos szerzetesek 1934-ben. (1786-ban II. József a többi szerzetesrenddel együtt a pálosokat is feloszlatta. Ezzel a Habsburg-birodalomban a rend megszünt létezni. Egyedül a Katalin cárnő fennhatósága alatt álló lengyel Krakkóban és Csensztohovában maradtak pálosok.)

A kolostori élet 1934-ben indult meg, és a sziklatemplom hamarosan zarándokhellyé vált. 1944-ben a Wehrmacht megszállta a sziklatemplomot, a nácik onnan robbantották fel az akkori Ferenc József hidat, a mai Szabadság híd elődjét; később sziklakórházat rendeztek be.

1948-ban, a Mária-évben 100 ezer ember zarándokolt ide, de a pártállami rendőrség "szétverte a tömeget". 1950-ben a pálos rendet is feloszlatták, majd 1951-ben bezárták a sziklatemplomot, s

1951 húsvét hétfőjének éjszakáján az ávósok megrohanták a kolostort és a pátereket teherautóra tuszkolva gyűjtőtáborokba vitték. Rövidesen kialakították a "pálos koncepciós" pert, amelynek eredményeként Vezér Ferencet 1952. március 28-án felakasztották. A többi atya 1955-56-ban szabadult a börtönökből.

1960-ban betonfallal zárták le a bejáratát. A kolostort az Állami Balett Intézet kollégiumaként használták.

1989-ben újraindulhattak a szertartások, 1989. augusztus 27-én mondták az első misét a Sziklatemplom előtti téren, hatalmas tömeg, legalább tízezer hívő jelenlétében. 1990-ben visszakapták a kolostort a pálosok, 1992-ben pedig végleg lebontották a nagy betonfalat a bejárattól.

A Sziklatemplom

A Sziklatemplom két részből áll, a felső, ősi barlangból, azaz Lourdes-i kápolnából, amelyet 1992. június 6-án szenteltek fel, és az alsó, mesterségesen kialakított sziklaüreg rendszerből, azaz belső templomtérből. A hőmérséklet télen-nyáron 21 °C.

A sziklatemplomban őrzik a pálosok egyik legértékesebb ereklyéjét: Remete Szent Pál lábszárcsontját. A templom oltára a pécsi Zsolnay-gyárban készült.

 

 

A Sziklatemplom harangja

A pálos rend sziklakolostorának tornyában lévő eredeti harangok a szerzetesek 1951-es elhurcolása után tűntek el. Az új harang Farkas Titusz öntőmester műhelyében készült Miklián László (írói nevén Tárnoki András) Táncsics Mihály-díjas újságíró adományából. A harangon a közösség címere mellett a következő felirat olvasható: "A budapesti pálos kolostor egykori harangjai emlékére öntette a Magyar Pálos Rend a Megszentelt Élet Évében, 2015-ben."

Szent István-szobor

A Sziklatemplom bejáratánál látható a 3,4 méter magas, mészkőből mintázott emlékművet Kő Pál Kossuth-díjas szobrászművész készítette. A keresztény magyar állam megalapítója, Szent István templomot tart a tenyerén, oldalán a lova áll.



Tartomány:Budapest
Település:Budapest
Cím:Gellért-hegy
GPS: 47° 29′ 1.45032″, 19° 2′ 13.398″

Még nem érkezett hozzászólás!

Hetedhét kereső:

Töltsd le a Hetedhét kereső mobil applikációt!

  • Egyszerű használat
  • Megmutatja, mi van a közelben
  • Utazáshoz nélkülözhetetlen: Magyar és külföldi úticélok 
Szerezd meg: Google Play

Régióválasztó

arrow_upward